Mint 1992 óta minden évben, a Levegő Munkacsoport a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetével (KKDSZ) közösen idén is elkészítette javaslatait a jövő évi költségvetési törvényjavaslat módosítására.

Az anyagban konkrét számokkal mutattuk ki, hogy miközben az elmúlt évek megszorító intézkedései szinte helyrehozhatatlan károkat okoztak a magyar társadalomnak, az áldozatokhoz képest alig javították az ország gazdasági teljesítményét. Az 1998. évi állami költségvetési törvényjavaslat előirányzatait is figyelembevéve megállapíthatjuk, hogy az 1994. évihez képest 1995 és 1998 között összesen 4700 milliárd Ft került, illetve kerül elvonásra a helyi önkormányzatoktól, a társadalombiztosítási alapoktól és a központi költségvetés szociális kiadásaitól. (Itt és a továbbiakban is 1998. évi árakon számolunk.) Az egyéb területeket is tekintve (államigazgatás, felsőoktatás, K+F tevékenység stb.) a teljes elvonás becsléseink szerint ennek az összegnek a kétszeresét is elérheti. A gazdálkodói szférában úgyszintén jelentősen csökkent a reálbér.

A fentiekkel szemben a központi költségvetés helyzete (a privatizációs bevételeket nem számítva) csak igen kis mértékben javult. A költségvetés hiánya 1998-ban csak 153 milliárd forinttal lesz kevesebb, mint 1994-ben, ami az említett 4700 milliárdnak mindössze 3%-át teszi ki! Külkereskedelmi mérlegünk pedig a vámstatisztika alapján az 1994. évihez viszonyítva gyakorlatilag nem javult, sőt 1996-ban és 1997-ben is romlást mutatott.

A vállalkozói szféra hivatalosan nyilvántartott eredménye pedig nagyságrendileg elmarad attól, amit az említett 4700 milliárd Ft elvonás indokolna. Az eltelt négy év során több százezer munkahely szűnt meg. Az oktatás és a kultúra területén jóvátehetetlen leépülés indult el. Sok területen tovább romlott, illetve nem javult a környezet állapota. A lakosság szociális helyzete és egészségügyi mutatói szintén súlyos hanyatlásról tanúskodnak. (Az elmúlt négy évben — elsősorban a környezetszennyezés következtében — a tüdőrákos megbetegedések száma 31%-kal, az asztmásoké közel 50%-kal nőtt!)

A jogharmonizáció szempontjából közeledtünk az Európai Unió követelményeihez, a végrehajtásban azonban óriási elmaradás mutatkozik.

Mindebből csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a négy év során történő elvonások, amelyek a teljes 1998. évi bruttó hazai termék összegének felelnek meg, elsősorban a fekete gazdaság jövedelmeit gyarapították, ezen belül pedig jelentős mértékben a külföldi pénzmosókét.

Mivel a fekete gazdaság szorosan kapcsolódik a környezet- és egészségkárosító tevékenységekhez, a növekedése jelentős mértékben járult hozzá az e téren bekövetkezett romláshoz.

Ugyanakkor a súlyosan környezetszennyező és egészség károsító tevékenységek évente több száz milliárd forint közvetlen és közvetett támogatásban részesültek.

Az elmondottak véleményünk szerint az alábbi intézkedések meghozatalát teszik szükségessé:

— A továbbiakban nemcsak hogy általában (néhány kivétellel) meg kellene szüntetni a restrikciós intézkedéseket, hanem reálértékben haladéktalanul vissza kellene állítani az 1994. évi szintre a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás és a szociális kiadások forrásait.

— Szükségessé vált egy olyan adórendszer kialakítása és egyéb intézkedések meghozatala, amelyek elősegítik a foglalkoztatottság növelését.

— A rendkívül megerősödött fekete gazdaság valódi visszaszorítását eredményező intézkedések meghozatala elengedhetetlenné vált.

— A Kereskedelmi Világszervezet előírásainak betartásával meg kellene szervezni a hazai gazdaság védelmét.

— Határozott intézkedéseket kell hozni az ország környezeti állapotának és a lakosság egészségének javítása érdekében.

— Az EU tagságra való felkészülést elsősorban az időigényes tevékenységekkel kell kezdeni (oktatás, kultúra, tudományos kutatás és fejlesztés).

Konkrét költségvetési módosító javaslatainkat e követelményeknek megfelelően készítettük el.

Mindenekelőtt a foglalkoztatás ösztönzése, az emberi munkát sújtó terhek mérséklése érdekében javasoljuk a társadalombiztosítási járulék csökkentését 19 százalékponttal (a jelenlegi 39 százalékról 20 százalékra), ami 1998-ban 285 milliárd forintot tenne ki. Többek között népesedéspolitikai szempontból is elengedhetetlennek tartjuk a családi pótlék 1994. évi reálértékének helyreállítását, amelyre 138 milliárd forintot használnánk fel. Az energiaár-emelés kompenzációjára és az energiahatékonyság javítására 34 milliárd forint többletet javaslunk fordítani. A fekete gazdaság visszaszorításának érdekében a vámhatóság, a rendőrség, a környezetvédelmi és egészségügyi hatóságok munkafeltételeinek javítására 20 milliárd forint többletforrást különítenénk el. Az összesen közel 500 milliárd forintnyi vasútfelújítási elmaradás felszámolására a következő évben 20 milliárd forinttal fordítanánk többet. A főváros és környéke tömegközlekedésének javítására az előirányzathoz képest további 6 milliárd forintot használnánk fel, mivel itt közel 3 millió embert sújtanak az egyre romló közlekedési viszonyok és a súlyos környezeti állapot. Az elmúlt években a megszorítások következtében súlyos veszteségeket elszenvedett tudományos kutatásra és fejlesztésre 11 milliárd forinttal többet költenénk el. Ezenkívül 2-2 milliárd forint többletforrást biztosítanánk az északkeleti válságövezet támogatására, a gyógyturizmus fejlesztésére és veszélyes hulladék (vörös iszap) felszámolására, valamit 1,2 milliárdot a környezetvédelmi és egészségügyi felvilágosító, tudatformáló tevékenységre. Javasoljuk a tandíj eltörlését is, ami 3 milliárd forint bevételkiesést jelentene a költségvetésnek.

Javaslataink megvalósításához oly módon teremtenénk elő az összességében 534 milliárd forint többletbevételt, hogy az egyúttal csökkentené a környezetszennyezést, előmozdítaná az energiatakarékosságot, javítaná a hazai gazdaság versenyképességét az importtal szemben, és elősegítené a fekete gazdaság visszaszorítását. Az üzemanyagok jövedéki adójának olyan mértékű emelését javasoljuk, ami árukat az ausztriai szinthez közelítené (50 milliárd forint többletbevétel). Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az élvezeti cikkek (dohány és alkohol) jövedéki adója reálértékben legalább ne csökkenjen (15 milliárd forint). A HTO-hoz hasonlóan javasoljuk a PB-gáz jövedéki adójának az általánossá tételét (20 milliárd forint). A termelői (nem lakossági) villamos energiára és földgázra környezetterhelési díj kivetését tartjuk célszerűnek (5 milliárd forint). Javasoljuk viszont eltörölni az M0-s autóút északi szakasza és az M3-as autópálya, valamint a fővárosi 4-es metró építésére előirányzott összesen 4,7 milliárd forintot. A külföldi teher- és személygépjárművek közúti hozzájárulásából 20 milliárd forint többletforrás származhatna (ami azonban még mindig csak egy töredékét fedezné az általuk okozott károknak). A nemzetközi viszonylatban rendkívül alacsony légtérhasználati díj emelése 8 milliárd forint többletbevételt eredményezne. A hirdetések kulturális járulékának emeléséből 1,2 milliárd forint származna. A fekete gazdaság visszaszorításával — amelynek módjára számos konkrétan megfogalmazott intézkedést javaslunk — mintegy 160 milliárd forint többletforrásra tehetne szert a költségvetés. A javasolt inflációellenes intézkedéseknek köszönhetően a költségvetés kamatterhe 100 milliárd forinttal csökkenne. A nemzetközi egyezményekkel összhangban lévő vámvédelmi intézkedések pedig 100 milliárd forintot meghaladó többletforrást biztosítanának.

A társadalombiztosítási járulék csökkentése következtében jelentős összeg szabadulna fel a köz- és felsőoktatásban, a kulturális szolgáltatásoknál, az egészségügyben, a környezetvédelemben és a fekete gazdaság visszaszorításáért dolgozó hatósági szerveknél. E területeken célszerű lenne meghagyni az így keletkező teljes összeget.

Terjedelmi okok miatt e cikk keretein belül nem áll módunkban részletesen megindokolni javaslatainkat. Az érdeklődőknek azonban szívesen rendelkezésére bocsátjuk 80 oldalas tanulmányunkat, amely egyébként az interneten is hozzáférhető (http://www.levego.hu).