kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Környezetterhelési díjak — itthon és külföldön

"60. § (1) A környezethasználó a környezetterhelésért — külön jogszabályban meghatározott esetekben — környezetterhelési díjat köteles fizetni."
1995. évi LIII. törvény
Úgy tűnik, végre érdemi előrelépés is történik a környezetterhelési díjak (ktd) ügyében. Az új környezetvédelmi törvény előirányozta a ktd bevezetését, és a környezetvédő mozgalmak is régóta szorgalmazzák azt, de mindeddig csak a szakmai előkészületek folytak. A környezetvédelmi minisztérium azonban most már a széles nyilvánosság elé is kilépett a ktd koncepciójával.
A koncepció szerint 1999. január 1-jétől kell majd meghatározott esetekben díjat fizetni a levegő, a talaj és a víz terheléséért. Bár a díjak mértékeire vonatkozóan még több változat vizsgálata folyik, a tervek szerint az első évben a ktd-ből befolyó összeg mintegy 6 milliárd forintot tenne ki, majd ez fokozatosan emelkedne.
A témával kapcsolatban a KTM több vitafórumot is rendezett, ahol éppen a díjak mértéke váltotta ki a legnagyobb vitát. A súlyosan környezetszennyező iparágak képviselői természetesen sokallották, míg a Levegő Munkacsoport képviselői kevesellték azt. Elmondtuk, hogy a környezetszennyezők többnyire nem fizetik meg az általuk okozott károk teljes költségét. Ezek az ún. külső költségek pedig jóval magasabbak, mint amennyit a vállalatok akár 5 év elteltével is fizetni fognak a ktd formájában, ha megvalósulnak a KTM elképzelései. A KTM koncepciójának hiányosságaként róttuk fel, hogy nem mutatja be a külső költségekre vonatkozó számításokat, és így nem teszi lehetővé a reális összehasonlítást. (A minisztérium képviselői megígérték, hogy a koncepció következő változata már tartalmazni fogja ezeket az adatokat.)
Egyetértettünk viszont azzal, hogy nem szabad az adóterheket növelni, de ezt nem a ktd bevezetésének elhalasztásával, vagy mértékének alacsonyan tartásával kell elérni, hanem a társadalombiztosítási járulék és a személyi jövedelemadó csökkentésével. Tudjuk, hogy ez már nem a KTM illetékességébe tartozik, a környezetvédelmi tárcának azonban erőteljesen szorgalmaznia kellene egy ilyen adóreformot.
Nem érthettünk egyet azzal az érveléssel, hogy a ktd-t azért nem szabad bevezetni, mert súlyosan terhelné a vállalatokat, sőt esetenként tevékenységük leépüléséhez vezethet. Ez ugyanis csak azokra a vállalatokra lehet érvényes, amelyek tevékenységét amúgy is át kell alakítani, mert nem felelnek meg a nemzetközi versenyképesség követelményeinek. Jelenleg éppen a korszerű, a magas szellemi hányadot tartalmazó termékeket előállító vállalkozásokat hozzuk hátrányos helyzetbe azáltal, hogy a súlyosan környezetszennyező cégek nem fizetik meg tevékenységük valódi költségeit.
Az a tény, hogy a környezetszennyezők nem fizetik meg az általuk okozott költségeket, nemcsak társadalmi igazságtalanságot eredményez, hanem gazdaságilag is ésszerűtlen. Épp az elmúlt évtizedek gyakorlata mutatta meg, hová vezet, amikor az árakat önkényesen eltérítik a valós költségektől: gazdasági válsághoz. Miután ez a gyakorlat nemcsak hogy folytatódik, hanem iszonyatos méreteket öltött, minden korábbinál nagyobb válság következhet be.
Az alkotmány szerint minden embernek joga van az egészséges környezethez. A vállalatoknak a magas adóterhelésre vonatkozó érvelése pedig sokkal gyengébb indok a bevezetés ellen, mint az állampolgárok említett jogának érvényesítése. Egyébként pedig az egészségkárosodás és környezetszennyezés miatt költségek is végső soron jórészt a vállalatokra hárulnak, és ezek a költségek meg is haladhatják a ktd mértékét.
Ez utóbbival kapcsolatban dr. Kaderják Péter, a Vállalatgazdasági Tudományos és Oktatási Alapítvány képviselője konkrét adatokkal is szolgált. Számításaik szerint a ktd hatására a kén-dioxid és a szálló por kibocsátása 12-25 százalékkal mérséklődik. A társadalmi hasznok (betegnapok, korai halálozás csökkenése stb.) 2-3-szor nagyobbak lesznek, mint a ktd révén kifizetett összeg.
A viták során többen kétségbe vonták, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak feltétele lenne a ktd hazai megvalósítása. Ennek cáfolatául figyelmükbe ajánlottuk az általunk Brüsszelben tapasztaltakat (ld. a Lélegzet 97/12. számában a "Környezetvédelmi adóreform Európában" című cikket). Az Európai Bizottság a következőket állapította meg*: "Az EU 5. Környezetvédelmi Cselekvési Programjának megfelelően a környezetvédelmi adók és díjak használata gyorsan növekszik a tagországokban. A Bizottság támogatja ezt a folyamatot, mivel ez költséghatékonyabb környezetvédelmi politikát tesz lehetővé. ... A környezetvédelmi adók és díjak a környezetvédelmi eszközök részét képezik, és megfelelő módot jelenthetnek a szennyező fizessen elv megvalósítására úgy, hogy a termék vagy szolgáltatás árába beépítik a környezeti költségeket." A Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a munkahelyteremtés érdekében is fokozottan kellene élni ezekkel a pénzügyi eszközökkel.
A következő számunkban az EU hivatalos lapja alapján (Official Journal of the European Communities, 23.7.97) bemutatjuk, hogy az egyes nyugat-európai országokban eddig milyen környezetvédelmi adókat és díjakat vezettek be.
A ktd-vel kapcsolatos részletkérdéseken még sokat lehet vitatkozni, de ezek a viták nem szolgálhatnak ürügyül a bevezetés elhalasztására. A környezet védelme, a lakosság egészségének megóvása, a társadalmi igazságosság javítása és a gazdaság korszerűsítése egyaránt megköveteli a ktd mielőbbi bevezetését. Ezért a Levegő Munkacsoport teljes mértékben támogatja a környezetvédelmi tárca ez irányú erőfeszítéseit.
* Commission Communication: Environmental Taxes and Charges in the Single Market (97/C 224/04)

Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.