kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Sopron közlekedése 2000 után

1998. február 9-én a MTESZ soproni szervezete és a Castanea Környezetvédelmi Egyesület rövid konferenciát tartott Sopron közlekedésének fejlesztési elképzeléseiről. A konferencián a Castanea kérésére előadást tartott a Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub is.
A fő gondot jelenleg a 84-es és 85-ös úton a kópházai határátkelőhöz érkező kamionok, valamint az általuk okozott környezetszennyezés és balesetek jelentik, továbbá Sopron belvárosának közelében, a várost szinte kettészelve közlekedő hosszú tehervonatok. Tartanak továbbá a tervezett úthálózat bővítésétől is, hiszen ez tönkreteheti a város közelében lévő szőlészetek borának minőségét és tovább rontaná Sopron levegőjének minőségét, ami máris meglehetősen rossz a közlekedés miatt. A város egy völgyben fekszik, mindkét oldalról természetvédelmi területekkel, kissé arrébb pedig a Fertő-tó által határolva. Ezért különös figyelemmel és szigorúsággal kell mindenféle úthálózat-bővítést elbírálni.

Az első előadáson Sopron közlekedésének múltjáról hallhattunk beszámolót, amiből kiderült, hogy a város már a római korban is fontos település volt, a borostyán úton feküdt, ami a Balti tengertől a Földközi tenger felé vezetett, s a borostyán, borostyánból készült termékek szállítására szolgált. Hallhattuk azt is, miként fejlődött ki a várost érintő vasútvonalak hálózata, nevezetesen Bécs felől mindössze egy évvel az első magyar vasútvonal megnyitása után, már 1847-ben elérte Sopront az első vonat.
Ezután a város elkerülésére tervezett M9-es gyorsforgalmi út tervezőjét hallgattuk meg, aki elmondta, miként próbáltak a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal kompromisszumos megoldást találni a vonalvezetésre. Egy kétszer kétsávos útról van szó, amit első ütemben egyszer kétsávosként építenének meg, de autópályának megfelelő vonalvezetéssel és műtárgyakkal. Arra nem kaptunk magyarázatot, miért kell újabb elkerülő utat építeni, amikor néhány éve nyitották meg az előzőt, bár ezt nem is a tervezőknek, hanem a városvezetésnek kell eldönteni.
A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) egyik osztályvezetőjének beszámolója következett, aki a vasúton történő kamionszállítás (ún. Ro-La forgalom) és a soproni állomások tervezett fejlesztéséről tájékoztatott. Mint kiderült, a konténerterminált logisztikai központtá szeretnék bővíteni, és tervezik a sok gondot (bonyolult tolatási műveleteket) okozó Ro-La terminált is úgy átalakítani, hogy eztán egyszerűbben bonyolíthassák a rakodást. Hallhattuk, hogy a Ro-La forgalom miatt Sopronba érkező kamionok száma mindössze egytizede a határt Sopron körzetében átlépő kamionokénak, tehát nem a vasútra érkező járművek okozzák a nagy kamionforgalmat Kópháza és Nagycenk térségében.
Ekkor került sor a tranzit kamionforgalom okozta általános problémákat ismertető előadásra, amit én tartottam. Felhívtam a figyelmet a közúti közlekedés külső költségeire és az autópálya-építések nemzetgazdasági hátrányaira. Beszámoltam az Európai Unió által szorgalmazott Transz Európai Közlekedési Hálózatról és az ahhoz csatlakozó Krétai Folyosókról, melyek részét képezi három olyan útvonal is, amelyik Magyarországon áthalad. Utánam Polányi Péter, a Levegő Munkacsoport szakértője ismertette és szemléltette képanyaggal a forgalomcsillapítás különböző módszereit. Láthattunk példákat a vonalas és a területi forgalomcsillapításra. Megtudhattuk, hogy több, nyugaton bevett forgalomcsillapítási módszer Magyarországon az érvényes közúti szabványokba ütközne.
Végezetül a Fertő-Hanság Nemzeti Park vezetője számolt be Sopron természeti értékeiről. Elmondotta, hogy Sopron klimatikai határpont, a város egyik részében alpesi, a másikban ázsiai-sztyeppes éghajlat uralkodik, egymástól mindössze egy-két kilométerre. Az egyik helyen évi 1000 mm, a másikon mindössze 500 mm csapadék hull. Elmondta, hogy a tervezett M9-es útról való döntés előtt ő környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését szeretné, ami értékeli az út által hozott előnyöket és hátrányokat, végeredményben pedig korrekt alapot ad az út szükségességének elbírálásához.
Utolsó napirendi pontként vitafórum nyílt, ahol az útpártiak számonkérték a környezetvédőkön az úthálózat gazdasági-társadalmi előnyeivel való számotvevést. Kérték, hogy gondolkodásunkban ezeknek az előnyöknek is adjunk helyet, ne ellenezzük helyből az útépítéseket. Ez a helyzet lehetőséget adott azon nézeteink kifejtésére, hogy számunkra a fejlődés nem jobb közlekedési lehetőségeket jelent, miközben fulladozunk a benzinfüsttől, hanem tisztább környezetet, még a mobilitás korlátozásának árán is.
Lakossági felszólalások is voltak, ugyanis többen panaszkodnak a tehervonatok okozta zajra és rezgésszennyezésre. Kiderült, hogy a szóban forgó házak körzetében a vasút okozta rezgések többszöröse keletkezik a közutakon, és a legnagyobb gond, a vonatok éjszakai dudálása azért szükséges, mert illegális átjárót alakítottak ki a gyalogosok a vasúti pályán, és a mozdonyvezetők így próbálják meg elkerülni a baleseteket. Úgy tűnik, itt az önkormányzat és a GySEV által közösen finanszírozott alul- vagy felüljáró építése lenne célravezető.
Összegzésként elmondható, hogy a tanácskozás igen hasznos volt, hiszen mind a szakemberek, mind a lakosság még idejében értesülhetett az őket érintő, tervezett beruházásokról, és még van idő a tervek módosítására. Reméljük, hogy nemcsak az idő, de a megfelelő, környezettudatos politikai akarat is rendelkezésre áll, pl. az említett környezetvédelmi hatástanulmány révén.
a Magyar Közlekedési Klub
országos titkára

Joó Ferenc


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.