1997-ben Budapest Főépítészi Irodájának megrendelésére a Magyar Közlekedési Klub tanulmányt készített a főváros közbiztonságáról, a bűnmegelőzés — elsősorban építészeti eszközökkel történő — lehetőségeiről. A tanulmány első kötete több újabb közvélemény-kutatási adatot tartalmaz például a lakosság szubjektív biztonságérzetéről, a zöldterületekről, a gyermekek szabadidő-eltöltési szokásairól, felméréseket a VIII. kerületről illetve a turizmussal kapcsolatban a bűnözésföldrajz eszközeivel.

Ebben a kötetben kapott helyet az Épületfenntartási K+F Alapítvány Innovációs Iroda (Bajkó Béláné, Somogyi Gábor, Tóth János) "Budapest panelos lakótelepeinek, épületeinek és lakásállományának vizsgálata a bűnözést elősegítő építészeti és városrendezési sajátosságok szempontjából" című résztanulmánya, valamint egy régóta időszerű szabályozási javaslat az épületek állékonyságával kapcsolatban (Jankovich Oszkár statikusmérnök).

Külön fejezet foglalkozik a városi zöldterületek funkcióival, eltűnésük okaival, valamint a városi környezetszennyezés különféle formáival, mint a lakosság egészségét, életminőségét jelentősen veszélyeztető tényezővel. "Az urbanizációhoz, mint szociális világjelenséghez való alkalmazkodás képtelensége a bűnözés. Ebben a megközelítésben a környezetszennyezést is a bűnözés egyik fajtájának tekinthetjük. Egyike azon konfliktusoknak, amelyet a növekvő társadalmi pluralizmus okoz."

A tanulmány egyik feladata volt, hogy támpontokat adjon a főváros városrehabilitációs programjához (Budapest Városrehabilitációs Programja I.-II. Palatium Bt. - Teampannon Kft.- Városkutatás Kft. 1996. november): hol, milyen szempontok alapján, milyen mélységben kell folytatni a város megújítását. Nyilvánvaló, hogy összefüggés van a város egyes területeinek állapota és a közbiztonság között. A rendszerváltás előtt megindult, majd megtorpant tömbrehabilitációk — jelentős szanálásokkal, tömbrekonstrukciókkal, szinte teljes értékű közterület megújítással — azonban olyan hatalmas költségekkel járnak, hogy azok a jövőben is csak egy kisebb szeletét képezhetik a város megújításának. Sokkal szélesebb "társadalmi mozgalomra" van szükség ahhoz, hogy a nyugati nagyvárosokhoz hasonlóan 15—20 év alatt a város épületállományának jelentős része, a városi környezet megfeleljen egy ambiciózus európai fővárostól elvárható színvonalnak.

A tanulmány második kötete a fővárosnak és a kerületeknek szóló ajánlásokat tartalmazza. Külön fejezet foglalkozik a szabálykövető polgárok védelmével. A közbiztonság állapota és a városmegújulás egyaránt az ott lakók, illetve a vállalkozók közérzetén, áldozatvállalásán áll vagy bukik. A fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az emberek magukénak érezzék a lakókörzetüket. Szűnjenek meg a helyi lakosok tiltakozása ellenére kiadott építési engedélyek, a közérdeket sértő, vagyonfelélő értékesítések, átsorolások, az ellátás színvonalát rontó helyiséggazdálkodás, a környezeti állapot további romlását előidéző beruházások.