1997 szeptemberében 10 500 háztartásban végzett felmérést az AC Nielsen, ez alapján a megkérdezett fogyasztók 25%-a vásárol bioterméket. A vásárlók számának növekedését részben a szűk választék gátolja. A Talaj Szövetség Termelői Szolgálatának vezetője, Simon Brenman szerint az eredmény nagyon lelkesítő, és azt mutatja, hogy a bioélelmiszer többé nem csupán "piaci rés". A Talaj Szövetség a következő három évben a belföldi termelés évi 50%-os növekedését várja. A családalapítás előtt álló, illetve az idősebb párok, akik viszonylag több jövedelemmel rendelkeznek, hajlamosabbak a biotermékek választására.

(Organic Food News — Biokultúra)

A biozöldséget és a biogyümölcsöt Németországban 1980-ban kezdték termelni nagyobb területen, ekkor ez a fogyasztás 4-5%-át tette ki. Ez az arány a folyamatos növekedés hatására 1992-ben elérte a 67%-ot, ezután kissé visszaesett, 1996-ban 51%-ra. A felmérések szerint a német háziasszonyok még a 10-20%-kal magasabb ára ellenére is mind gyakrabban vásárolnak bioélelmiszere—ket. Így kívánnak védekezni az időnként fellépő világjárványok — mint a sertéspestis, BSE marhakór — ellen, de egyben immunrendszerüket is erősíteni akarják.

(Deutscher Gartenbau — Biokultúra)

Az amerikai cégek szerint a japán piac a biotermékek területén még jelentős növekedési lehetőséggel rendelkezik. A japán fogyasztóknak a természetes termékekhez és az egészséges táplálkozáshoz való kötődése rendkívül erős, és ez magyarázza az amerikai biotermékek növekvő japán exportját. Az ilyen termékek ellenőrzése nagyon szigorú: a mesterséges kémiai eredetű összetevők a japán törvények tiltása alá esnek, és a biotáplálék teljes tisztaságát kívánják meg. A japán gazdák a földterület szűkössége miatt a törvényhozók kívánalmait nehezen tudják teljesíteni. Az Egyesült Államok ezért a japán piacon további térnyerésre számít.

(ZMP — Biokultúra)

Franciaország az ökogazdálkodás arányát lényegesen növelni kívánja, a mezőgazdasági miniszter az állami támogatások jelentős emelését helyezte kilátásba. Az átállási támogatások megnégyszereződnek (15-ről 60 millió frankra — ez mintegy 2 milliárd Ft). A biotermék-kereskedelmet is segíteni fogják. Jelenleg 120 ezer hektáron folyik ökogazdálkodás, 2005-re szeretnék elérni az egymilliós értéket. Az üzemek száma várhatólag a mostani 4 ezerről 25 ezerre növekszik majd. Ebben az évben a francia fogyasztók biotermék iránti kereslete 20%-kal emelkedett.

(ZMP— Biokultúra)

Az Európai Bizottság XI. Főigazgatósága az ökogazdálkodás támogatására stratégiai tervet dolgozott ki, amelyet jelenleg más osztályok is véleményeznek. A tervezet fő célkitűzése az Európai Unióban a biotermékek piaci részarányának emelése: a jelenlegi 0,5%-ról 2005-re el kellene érni a 10-15%-ot. A stratégia fontosabb elemei: a nyugdíjazási rendszer megváltoztatása, vagyis azok a gazdák, akik legalább öt évig ökogazdálkodást folytatnak, magasabb nyugdíjat kapnának, ez az idősebb gazdákat is átállásra ösztönözné; a logisztika javításával árcsökkentés, gy lehetővé válna, hogy a bio- és a hagyományos termékek közötti árszintkülönbség 30% alá csökkenjen, mely jelentősen növelné a forgalmat.

(Ökologie & Landbau— Biokultúra)

A fenntarthatóság egyik legokosabb, legkomolyabb elképzelésének, valamint az egyik legígéretesebb munkahelyteremtő lehetőségnek nevezte a nemzetközi Greenpeace mozgalom a biogazdálkodást. A Greenpeace vezetője kiemelte, hogy a környezetvédő csoportok és a bio-közösségek együttműködését fokozni kell, hiszen minden hektár föld, melyet ökológiai gazdálkodásra állítanak át, a multinacionális agrokémiai cégeknek egy hektár veszteség. Miközben 800 millió ember éhezik, több élelmiszert termelünk és dobunk ki, mint amennyit el tudnának fogyasztani. A kérdés tehát nem az, hogyan biztosítsuk a világ ellátását; hanem az, hogy a Föld lakosai hogyan oldják meg saját táplálkozásukat. A környezetvédőknek tudatosítaniuk kell, hogy a fenntartható mezőgazdaság nem csak érdekes lehetőség vagy piaci rés, hanem ökológiai szükségszerűség.

(UK News — Biokultúra)