Lapunkban már többször írtunk arról, hogy a több milliárd forintért megépített Dél-Budai Tehermentesítő út valójában semmit nem tehermentesített, hanem hatalmas forgalmat zúdított a XI. kerületi Andor utcára, Etele útra és a csatlakozó egyéb utakra. Beszámoltunk az emiatt már három alkalommal megrendezett lakossági tüntetésekről is. Mivel a tiltakozások nem hozták meg a kívánt eredményt, az Etele út és Környéke Környezetvédő Csoport Munkácsi Imre és Kis József vezetésével, valamint a Levegő Munkacsoport és a Környezeti Management és Jog Egyesület szakmai közreműködésével elkészítette az alábbi kártérítési igénylő lapot.

A lapot 869 lakó (ugyanennyi lakás képviseletében) töltötte ki és írta alá, összesen mintegy 600 millió forintnyi kártérítést kérve a Fővárosi Önkormányzattól.

Dr. Demszky Gábor

főpolgármester úr részére

Fővárosi Önkormányzat

Budapest

Tárgy: kártérítés igénylése,

kérelem a veszélyeztetés megszüntetésére

Tisztelt Főpolgármester Úr!

Alulírott Budapest, XI. ker. kelenföldi lakos kártérítést igénylek a Fővárosi Önkormányzattól. Igényemet az alábbiakkal indokolom.

Jelenlegi lakásomban 19.. ................. napjától lakom. Azóta a megnövekedett közúti forgalom következtében egyre romlottak itt az életfeltételek. A légszennyezés, a zaj és egyéb rezgések, a pusztuló zöldfelületek következtében romlik egészségem, lehetetlenné válik a pihenés, a nyugodt életvitel, és csökkent lakásom értéke.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya 13. §-a szerint "Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet." A közúti forgalom által okozott környezetszennyezés az elmúlt időszakban egyre nagyobb mértékben hatolt be lakásomba és annak környékére, így részbeni kisajátítás valósult meg. Ugyanakkor a mai napig semmiféle kártalanításban nem részesültem.

A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 103. §-a szerint "A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait (Ptk. 345-346. §-ai) kell alkalmazni." A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 345. §-a szerint pedig "Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni." Továbbá a Ptk. 339. §-a szerint: "Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni."

A fentiekből egyértelmű, hogy a káromat a károkozó meg kell hogy térítse.

Káraim a Fővárosi Önkormányzat, illetve jogelődje, a Fővárosi Tanács intézkedései követeztében történtek. A kár a Hadak útján, az Etele úton és a Hengermalom utcában haladó gépjármű-forgalom következménye.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § g) pontja szerint a Fővárosi Önkormányzat "ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók — az autópályák és autóutak kivételével — üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését."

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. §-a szerint a közút kezelője "a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat". A 34. § szerint "A közút forgalmi rendjét — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a közút kezelője alakítja ki." A 35. § szerint pedig "Az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni."

A fentiekből egyértelműen következik, hogy a kárt a Fővárosi Önkormányzat kell hogy megtérítse részemre.

Nem vagyoni káraimért (egészségem romlása, a nyugodt életfeltételek megzavarása stb.) 1996. január 1-jétől napjától 1997. május 1. napjáig (a Dél-Budai Tehermentesítő út megnyitásáig) napi 500 forint, ez utóbbi időponttól kezdve pedig napi 1000 forint kártérítést kérek.

Vagyoni károm a következő: falak megrepedése stb.

Jelentős vagyoni károm származik amiatt is, hogy a megnövekedett forgalom miatt csökkent lakásom értéke. Ez azonban meg fog szűnni, mihelyt megszűnik a forgalom okozta környezetszennyezés, aminek érdekében kérem, hogy a Fővárosi Önkormányzat haladéktalanul hozza meg a szükséges intézkedéseket.

Ez utóbbival kapcsolatban felhívom a szíves figyelmét, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 18. §-a szerint "A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez." Az Alkotmány 70/D. §-a szerint pedig "A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. ... Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg." Tehát a kártérítés megfizetésével a károkozó nem vásárolta meg jogot az egészségem károsítására, mert az egészséges élethez és az egészséget nem károsító környezethez való jog a legalapvetőbb emberi jog. Továbbá a Ptk. 341. §-a is kimondja: "Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére..." Bízom benne, hogy a Fővárosi Önkormányzat anélkül is biztosítja alkotmányos jogaimat, hogy bírósághoz fordulnék. Ennek érdekében kérem, hogy a lakóterületem környékén tiltsák be a 6 tonnánál nagyobb megengedett összsúlyú gépjárművek átmenő forgalmát, és a fentebb említett főútvonalakon a csúcsidőszaki kétirányú forgalmat óránként ... gépjárműre vagy annál kisebbre csökkentsék. Annak érdekében, hogy a gépjármű-forgalom ne használja a jelenleg is kisforgalmú lakótelepi utakat, ezeken a területeken forgalomcsillapítást kell bevezetni. Ezek az intézkedések felelnének meg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 13. §-ának, amely kimondja: "A lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a műemléki és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülőhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelő várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól." A magyar közlekedéspolitikáról hozott 68/1996. számú országgyűlési határozat is erre kötelezi az önkormányzatokat: "a lakott területek belső, sűrűn lakott övezeteiben, a történelmi jelentőségű, műemléki védettségű, valamint a pihenést, üdülést szolgáló területeken a személygépkocsi-forgalmat az illetékes hatóságok jelentős mértékben korlátozzák."

Bízva a fentiekben leírt igényeim jogosságának elismerésében, tisztelettel: (aláírás, név, lakcím)