"A bevásárlóközpont építésének híre, illetve az építkezés velejárói, mint a zaj, sár stb. az ott élő lakóknak — állításuk szerint — már eddig is jelentős kárt okoztak. A felépült és működő bevásárlóközpont pedig további károkat okozna azzal, hogy az nagyobb forgalmat indukálna.

Egyebekben a megyei bíróság a felek észrevételeinek vizsgálata után megállapította azt, hogy a felperes kereseti kérelme a Ptk. 341. § (1) bek. szerint nem megalapozott, mert nem áll fenn a kifejezett károkozás veszélye. Az előnyök a károkozás esetleges voltát meghaladják."

Üdvözölnünk kell a bíróság bölcs döntését. Tudvalevő ugyanis, hogy a joggyakorlat kisebb-nagyobb késéssel követni szokta a kialakult gyakorlatot. A mostani bírósági ítélet is csupán a jog eszközeivel szentesítette azt, ami eddig is nyilvánvaló volt: a külföldi befektetők pillanatnyi gazdasági érdeke előbbre való, mint a környezet védelme és az állampolgárok egészségének a megóvása. (Tudniillik, a bíróság is elismerte, hogy a bevásárlóközpont ront a környezet állapotán.)

Sajnálatos, hogy bizonyos törvények még akadályozzák e joggyakorlat megfelelő mértékű elterjedését. Egyes bírákat például esetleg zavarhatnak az Alkotmány azon paragrafusai, amelyek az egészséghez és a tiszta környezethez való jogról szólnak. Hasonlóképpen csak zavart okoz az új környezetvédelmi törvény és több más jogszabály, amelyeket azért alkottak, hogy a jog eszközeivel is segítsék megóvni a környezetet és a lakosság egészségét. Így ezen jogszabályokat sürgősen hatályon kívül kellene helyezni.

Különösen előremutató a bíróság azon állásfoglalása, hogy a korunk növekvő igényeit ki kell elégíteni. Ezt a gondolatmenetet alkalmazva, haladéktalanul hatályon kívül kellene helyezni mindazokat a törvényeket, amelyek akadályozzák azon környezet- és egészségromboló tevékenységeket, amelyek iránt a statisztikai adatok szerint növekszik az igény (pl. kábítószer fogyasztás). Azonban addig is, amíg ez bekövetkezik, fel kellene hívni a bíróságok figyelmét arra, hogy ezen törvények a fejlődés következtében már elavultak, és ily módon e jogszabályokat az ítéletek kiszabásánál nem kell komolyan venni.

Nagy csinnadrattával átadták az M1-M7 autópálya budaörsi szakasza feletti új felüljárót, amely elsősorban az Auchan bevásárlóközponthoz érkező autósokat szolgálja. A felüljáró megépítésének értelmetlenségéről és várható káros környezeti hatásairól már írtunk, s hamarosan a gyakorlati tapasztalatokról is beszámolunk. Most csak a finanszírozás körüli furcsaságokról szólunk. Az Auchan kifizeti az építés költségeit, s utána "lelakja" azt, azaz 50%-os adókedvezményt kap a Budaörsi Önkormányzattól mindaddig, amíg meg nem térülnek számára a beruházás költségei. Tehát eddig sem lehettek arról illúzióink, hogy a magyar adófizetők állják az építkezés 3 milliárd forintos kiadásait. Értesüléseink szerint azonban az Auchan ezzel sem elégedett meg, hanem a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez fordult azzal a kéréssel, hogy vegye át a felüljárót és ezzel annak fenntartási költségeit is. Az ajánlatban nem szerepelt, hogy a létesítményt díjmentesen adná át, ami arra feltételezésre ad okot, hogy már most szeretné közpénzekből megtéríttetni az elsősorban az cég érdekeit szolgáló beruházást.