A génmanipulációról — innen-onnan
Vitatott a géntechnológia haszna az éhezés ellen
Egy kenyai agrárszakértő olyan haszonnövényeket szeretne, amelyek ellenállnak a szárazságnak és a betegségeknek, gyorsan érnek, és kevés trágyázást igényelnek. Sokak szemében a géntechnológia nyújthat segítséget ebben. Meglátásuk szerint a génlaboratóriumból származó növények fokozhatják a termést, és ezzel véget vethetnek az éhezésnek. A becsempészett gének ellenállóbbá tehetik a növényeket a legkülönfélébb károsodásokkal szemben, és környezetkárosító agrármérget is kevesebbet kellene alkalmazni. A Nemzetközi Rizskutató Intézet korábbi igazgatója úgy véli, a géntechnológia alkalmazása elengedhetetlen a fejlődő országok táplálkozási helyzetének javításához.
Ez a remény azonban csalóka. A kutatás messzemenően a multinacionális agrárkonszernek kezében van, s ezek olyan termékekre koncentrálnak, amelyek nagy területen vethetők és jó nyereséget ígérnek, mint pl. a szója, a repce, a gyapot és a kukorica. A kisparasztok problémáival senki sem törődik, így a géntechnológia haszna a Dél sok országa számára igen csekély. Az új termékek szabadalmi díjai egyébként is megfizethetetlenek számukra, saját kutatásra pedig végképp nem futja nekik.
Ráadásul a nagyobb termés egyáltalán nem jelenti automatikusan az éhezés végét. Jóllehet az élelmiszertermelés az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a népesség, világszerte több mint 800 millió ember szenved az éhezéstől és az alultápláltságtól. Legtöbbjük vidéken él, kisparaszt, napszámos, földnélküli. Afrika, amely 30 évvel ezelőtt még önellátó volt, ma a táplálkozási stratégiák legnagyobb gondja. A FIAN nemzetközi emberjogi szervezet vezetője szerint egyedül technológiai megoldásokkal nem lehet segíteni az éhezőkön, inkább az a veszély fenyeget, hogy csak nő a szakadék Észak és Dél között; az ipari országok termelésfokozása gyakran elveszi a fejlődő országok kisparasztjainak kenyerét; Európa és az USA mezőgazdasági ipara alacsony áraival módszeresen meghódítja Dél élelmiszerpiacát: a déli parasztok nem tudnak versenyezni a többnyire szubvencionalizált északi exporttal. A bevitel miatt pl. Kenyában 50%-kal esett a kukorica ára, s néhány hónap alatt rengeteg parasztcsalád ment tönkre.
(Junge Kirche — Bocs Fordítószolgálat)
Manipulált gének vándorlása
Az a feltevés, hogy a transzgénikus növények pollenje az azonos faj változatlan egyedére átterjedhet, így a növényfajon belül a megváltozott gének elterjedhetnek, lassan már közhelynek számít. Most francia kutatók bizonyították, hogy a haszonnövények megváltozott génjei egészen más nemzetséghez tartozó vadnövényekre is átterjedhetnek. Transzgénikus olajrepcét (Brassica napus L.) mely ellenálló a Basta nevű gyomirtóval szemben repcsényretekkel (Raphanus raphanistrum L.) kereszteztek. Ezután négy generáción keresztül figyelték, hogy a hibridben milyen mértékben található meg a megváltozott gén. A kutatók összegzése: megváltozott gének átvitele lehetséges más nemzetséghez tartozó vadnövényekre. A hagyományos termesztési feltételek között azonban viszonylag kicsi az esélye, hogy a gén a vadnövényben megjelenik.
(Ökologie & Landbau — Biokultúra)
Hercegi vádbeszéd a génmanipuláció ellen
A wales-i herceg személyes videóüzenetet küldött annak érdekében, hogy a genetikailag piszkált növényeket távol tartsák a termesztéstől. "A fogyasztók többsége egyszerűen nem akar ilyen összetevőket tartalmazó élelmiszereket enni. Én legalábbis biztos nem." A herceg rámutatott, hogy a bioélelmiszerek vásárlói támogatják a biztonságosabb és táplálóbb élelmiszert termelő ökológiai gazdaságokat. Franz Fischler EU-küldött szerint, aki szintén videófilmen nyilatkozott, a fogyasztók aggodalmára nem teljes tiltással kell válaszolni, inkább kimerítő tájékoztatás szükséges: a vásárlók szabad döntését leginkább a megfelelő címkézés teszi lehetővé. A genetikailag manipulált termékek címkézését sürgető nyilvános ígéretét követően az EU bejelentette, hogy november 1-től a génmanipulált szóját és kukoricát tartalmazó élelmiszereket GM jelzéssel kell ellátni.
(UK News — Biokultúra)
|