kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Hogyan áll a mellékvonalak ügye?

1997 őszén kormányhatározatban rögzítették, hogy a közlekedési kormányzatnak ki kell dolgoznia a személyszállítási alapellátás nemzetgazdasági szinten leggazdaságosabb megoldását. Ennek határideje 1998 szeptember 30. lett volna, de időközben módosultak a dolgok, és ehelyett egy teljesen új személyszállítási törvényt fognak alkotni. Időközben a KHVM több forrásból is rendelt tanulmányokat arra vonatkozóan, hogy mit lehet a mellékvonalakkal kezdeni. Egyrészt foglalkozik a kérdéssel a Magyar Tudományos Akadémia szakértői csoportja, de dolgozik a témán a Közlekedéstudományi Intézet is.
A KTI nyolc mellékvonalat vizsgált konkrétan meg, és mindegyik esetében kiválasztotta, hogy melyik lenne nemzetgazdasági szinten a leghatékonyabb megoldás: ha minden maradna a régiben, azaz maradna a jelenlegi vasútüzem; ha nem maradna meg, csak a személy- vagy csak a teherforgalom; ha "ideiglenesen" megszüntetnék a forgalmat, de a vágányokhoz nem nyúlnának; vagy ha felszámolnák a vasútvonalat és rekultiválnák a vasúti területet. (Az államnak kötelező ismét használható területté tennie a vasút nyomvonalát, ha bezárja a vonalat.)
Ismételten bebizonyosodott, hogy egy vonal felszámolása és elbontása drágább, mintha még évtizedekig közlekednének ott a jelenlegi formában veszteséges vonatok. Vannak azonban kiskapuk. Ha például egy vasúti töltést fel lehet használni kerékpárút létesítésére, akkor a rekultiválás költségeitől megszabadul az állam, és így máris gazdaságosabb lehet bezárni az adott vonalat. Az a veszély viszont mindig fennáll, hogy a magára hagyott vonalról a helyi lakosok elhordják a mozdítható és használható elemeket (pl. sínszálak, talpfák).
A személyszállítási munkamegosztással a VOLÁN Egyesülés illetékesei is (tanulmányi szinten) foglalkoznak, és elismerik, hogy valóban egyre kevesebb a vonatokhoz csatlakozó buszok száma. Ennek okát arra vezetik vissza, hogy a településektől távol lévő vasútállomásokhoz való bejárás annyira növeli a költségeket, hogy azt a vasútról átszálló utasoktól származó jegybevételek nem képesek fedezni. Ráadásul ez a többi utast is hátrányosan érinti, mivel nekik a nagyobb távolság miatt többet kell fizetniük.
A MÁV saját hatáskörén belül próbál javítani a mellékvonalak helyzetén: a kis tengelyterhelésű motorkocsiknál a sebesség emelésével és jobb csatlakozási lehetőségekkel az eljutási időkön igyekszenek javítani, mobil jegykiadó készülékekkel pedig az igen költséges élőmunkát próbálják csökkenteni.
Az új személyszállítási törvény remélhetőleg tisztább és mindenkinek előnyösebb helyzetet teremt majd, egyelőre azonban még csak az alapellátás téziseit egyeztetik. A Magyar Közlekedési Klub figyelemmel követi a törvénytervezet alakulását, és megteszi javaslatait az embereknek és a környezetnek előnyös döntések meghozatala érdekében.

Joó Ferenc


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.