Rendezvényekből manapság nincs hiány. Egymást érik az események. A programelőzetes alapján sokszor érezzük úgy, hogy muszáj elmennünk, nagyon fontos újdonságokat hallunk majd. Azután elmegyünk, és meghalljuk, amit már eddig is tudtunk... Üdítő kivétel volt a nádasdladányi eseménysor.

A kastély felújítás alatt áll. A már elkészült részek gyönyörűek, látszik, hogy odafigyeléssel, szeretettel dolgoznak rajta. Egyszer majd itt működik a Nádasdy Akadémia, bentlakásos képzést, alkotóhelyet nyújtva a meghívottaknak.

Tudományos előadásokat hallgatni szeptemberben, ragyogó napsütésben egy több mint háromszáz éves hársfa alatt nem mindennapi élmény. Lányi András és Karátson Gábor beszélt itt a humánökológiáról, egymással is vitatkozva. György Lajos egy fiatalabb, kb. kétszázötven éves hársfát választott előadásának helyszínéül, amit "Kultúrák élete és mulandóság. Milyen a GAIA-i tudat?" címmel tartott meg.

Az előadások harmadik helyszíne a kastély fogadóterme volt. Sokan hallgatták Lukács András "Zöld államháztartási reform az európai uniós csatlakozás küszöbén" című előadását is. A beszélgetésbe bekapcsolódók nagy száma is bizonyítja, hogy még mennyire nem épültek be a köztudatba ezek az ismeretek.

Radó Dezső "Hurrá, autózunk! Egészségáldozat autóisten oltárán" címmel mondta el gondolatait, melyeket a nagyszámú közönség egyetértően bólogatva hallgatott. Környezetvédő lelkünk mindaddig a büszkeségtől dagadt, míg az autóparkoló felé nem tévedt a tekintetünk — dugig volt! Hozzá kell tennem, hogy a szervezők a tömegközlekedési lehetőséget is felkínálták, és a budapestiek, csekély térítéssel, különbuszt is választhattak.

Az esti angol nyelvű filmet — A reklámok és a világvége — már sokan nem tudták megnézni, de akik kitartottak, állítják, megérte. A gondos főszervező, Bezdán Gyöngyi megígérte, hogy kölcsönadja azoknak, akiket érdekel.