kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Újra itt a Karácsony...

... és újra itt a karácsonyi bevásárlóláz. Az üzletek forgalma többszörösére emelkedik. Most még azok is a boltokat róják, akik máskor csak kenyérért és tejért járnak le a közértbe. Mutassuk meg, mennyire szeretjük hozzátartozóinkat — gondoljuk, s vásárolunk néhány drága ruhaneműt vagy használati cikket a felnőtteknek, drága játék-csodákat a gyerekeknek. Az karácsonyt pedig nem ez teszi emlékezetessé, hozzátartozóink nem ettől lesznek boldogok.
Tudjuk jól, hogy mindez csak pótlék, mégis ezt a megoldást választjuk évről évre. Vajon miért? Nem merünk bízni benne, hogy a jelenlétünk és a figyelmünk önmagában ünneppé varázsolhatja a Karácsonyt? Egy kis ötlet, egy kis játékosság többet nyomhat a latban, mint a drága ajándékok sokasága — amelyek jelentős része a szekrény aljába kerül, hiszen az ajándékozó és az ajándékozott ízlése, elképzelései nem mindig vannak összhangban. "Amikor ennyi idős voltam, én is pont ilyet szerettem volna" — nyújtják át az ajándékot, s a megajándékozott kényszeredetten hálás mosollyal veszi át az ízlésétől igen távol álló ruhát, játékot vagy bármi mást.
Természetesen vannak jó ajándékok is: amire a megajándékozottnak valóban szüksége van, és pont az ízlésének megfelelő. Ilyeneket persze csak akkor tudunk vásárolni, ha rendszeresen időt szánunk a másikra, és figyelünk rá. Napjainkban sokszor még a legközelebbi családtagok sem találnak elég időt egymásra. Belekerültünk a mókuskerékbe, és a napirendünket, úgy tűnik, már nem mi határozzuk meg.
Pedig lehet ezt másképp is! Ha igazán tisztában vagyunk vele, hogy életünk minőségét valójában nem a körülöttünk lévő tárgyak minősége, hanem kapcsolataink mélysége határozza meg, talán sikerül több időt találni a beszélgetésekre, közös sétákra, játékokra, különféle tevékenységekre. Valójában nem is annyira az időtartam, mint a teljes jelenlét, a szívből jövő részvétel a lényeges. Hétköznapokon az is elég lehet, ha egy negyedórát-félórát szánunk egy-egy családtagra, de fontos, hogy akkor a teljes figyelmünket neki szenteljük.
Egy ilyen szép alkalom, mint a Karácsony, nagyon megfelel arra, hogy megpróbáljunk újra jelen lenni szeretteink számára. Három napon keresztül csak egymásra figyelhetünk - ez teljesen megváltoztathatja egy család életét. A főzést közösen is el lehet végezni, és nem kell feltétlenül a fél napot a konyhában tölteni, ilyenkor is készíthetünk olyan ételeket, amelyek nem igényelnek túl sok munkát, és mégis nagyon finomak. (Persze, ha a gyerekek csodálatos mézeskalács-figurákat akarnak készíteni, az más.) Ilyenkor van idő jobban megismerni egymást, ilyenkor tudunk átadni gyermekeinknek egyet-mást, ilyenkor alakul szemléletük, értékrendjük.
Hogy mi köze mindennek a környezetvédelemhez? Nagyon is sok: ilyenkor nevelődhetnek a gyerekek környezetüket pusztító mértéktelen fogyasztókká vagy arányérzékkel és fantáziával rendelkező felnőtté. (Na meg mi magunk is.)
A személyes kapcsolat nem csupán családon belül fontos, hanem az élet legkülönbözőbb területein is. Ezért ebben a számban a folyóirat munkatársai is szólnak néhány szót magukról, mindennapi életükről. Szívesen várjuk olvasóink leveleit is, amelyben leírják, hogyan élik meg hétköznapjaikban a környezettel való harmóniát.
A szerkesztőségünk nevében hadd kívánjak kellemes, fehér vagy nem, de mindenesetre zöld Karácsonyt minden kedves olvasónknak!

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.