kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Sátoraljaújhely vegyesen gyűjti a hasznosítható anyagokat

Lakótelepi mintagyűjtés a fővárosban
Ha az átlagpolgárt érdekeltté teszik a szelektív gyűjtésben, és megfelelő körülményeket is biztosítanak hozzá, akkor igenis hajlandó a fegyelmezett és hatékony együttműködésre. Ezt már több magyarországi kezdeményezés is bizonyította, melyek közül az egyik legfigyelemreméltóbb talán az Örs Vezér Téri Fák Környezetbarát Egyesületének munkája.
A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy mintatelepet létesítsen a lakótelepi szelektív hulladékgyűjtés eredményes megvalósíthatóságának igazolására; minél több lakóházban kialakítsa a gyűjtési rendszert; illetve csökkentse az elszállítandó szemét és a kifizetésre kerülő szemétdíj mértékét. Az egyesület hivatalos megalakulását másfél éves felkészülés előzte meg, melynek során megvizsgálták a telepen élők szemetelési szokásait, mobilizálhatóságát és motiválhatóságát a szelektív gyűjtés terén, és elindítottak egy kísérleti gyűjtést.
Munkaterületük egy 172 lakásos panelház (470 lakó) az Örs vezér tere 11—14. szám alatt, valamint egy különálló 12 lakásos társasház (33 ember). Miután megteremtették a tárgyi feltételeket, és tájékoztató anyagokkal felhívták a lakástulajdonosok figyelmét a szelektív gyűjtés lehetőségére, jelentőségére, módjára, illetve a várható költség-megtakarításra, hozzáfogtak a gyakorlati kivitelezéshez. Első körben megkérték a résztvevőket, hogy a lépcsőházak alagsorában kialakított központi helyre vigyék a különgyűjtött hulladékot. Mivel erre a felhívásra csak a lakók 20—25 százaléka reagált, egy második — az ott élők számára kényelmesebb — rendszert dolgoztak ki, vagyis hetente egyszer a szemétledobó helyiségekbe kirakott hasznosítható hulladékot az egyesület egyik munkatársa továbbítja a gyűjtőhelyre. Ezzel a módszerrel elérték, hogy mostanra a lakók döntő többsége elkülönítetten kezeli az otthonában keletkező szemetet, mégpedig igen fegyelmezetten és nagy hajlandósággal. Három év alatt 11 tonna papírt, 900 kg műanyagot, 2,3 tonna üveget, 371 liter használt étolajat, 35 kg fémet és hatalmas mennyiségű szárazelemet gyűjtöttek össze és juttattak el feldolgozókhoz, a szemétdíj pedig 15 százalékkal csökkent.
Pécs, a szelektálás fellegvára
Napjainkban Pécs a szelektív gyűjtés egyik élenjárója, a városban megindult a szelektív csomagolóeszköz-hulladék gyűjtése, mely a papír, a műanyag, a fém és az üveg csomagolóeszközökre terjed ki, ezen kívül a gumiabroncs gyűjtése is megoldott.
A gyűjtés szervezője és fenntartója a Biokom Kft., mely 1996-ban a KTM pályázatán elnyerte programgazdai feladatok ellátásának jogát a csomagolóeszköz és gumiabroncs hulladékok több dunántúli megyében történő szelektív gyűjtésének koordinálására, illetve a gyűjtés megszervezésére saját működési területén. A szervezett gyűjtés ez év elején indult meg.
Az alkalmazott módszer a konténerszigetes rendszerhez hasonlítható leginkább. A város lakótelepi övezeteiben, forgalmas csomópontjain gyűjtőpontokat alakítottak ki, melyeken három, 1,3 m 3 -es zöld, sárga, kék, UFO-nak becézett edény található. Az üveg, műanyag és papír gyűjtésére alkalmas speciális konténerek, kukák, amelyek elsősorban bedobónyílásaik szűk méretével térnek el hagyományos társaiktól, a felületükön elhelyezett részletes tájékoztatókon túlmenően, fizikai kényszerrel is orientálják a lakosságot, hogy ne ezekbe helyezze el a vegyes szemetet. A jelenlegi 48 ilyen gyűjtőhelyen heti egyszeri ürítés szükséges.
A családi házas övezetben a járdaszéli módszernek megfelelő "házhoz menő" gyűjtés működik. A szállítást itt hatrekeszes felépítménnyel rendelkező — az érkezést rövid dallammal jelző — tehergépkocsi végzi meghatározott járatprogram szerint a délutáni órákban. A városban hulladékudvarok is működnek, ahol a lakosok ellenőrzött körülmények között helyezhetik el a hasznosítható hulladékot.
Pécsett a papír- és a műanyaghulladékértékének növelése céljából üzembe állítottak egy utóválogató és bálázó csarnokot.
Az előfeldolgozásnak megfelelő tevékenység keretében a vegyes gyűjtött papírhulladék fajtákra válogatása és bálázása történik. Ezzel kedvezőbb piaci feltételeket teremtenek a hulladék értékesítésének.
1998. december 3-án pedig egy európai színvonalú, évi 15 ezer tonna hulladék előfeldolgozására alkalmas hulladékkezelő központ megnyitására került sor Pécsett, melyben 2 válogatósor segítségével kézzel 6, géppel 3 anyag utóválogatására nyílik lehetőség. Összegezve elmondható, hogy Pécs városa tette meg az első érdemi lépéseket egy tartósan működőképes szelektív hulladékgyűjtő rendszer kialakítása érdekében.
Balaton-felvidéki gyűjtőprogram
A magyar tenger északi partján, a turisták egyik paradicsomában több mint három éve indult szelektív gyűjtési program. A szép sikereket elért kezdeményezés azon kevesek egyike, mely mai napig működik, fejlődik. Az első két település, mely megkezdte a gyűjtést, Balatonalmádi és Fűzfő voltak. Egy év múlva Balatonkenese is csatlakozott, végül 1997 elejétől Zirc, Pápa és Várpalota egyes részeit is a gyűjtésbe szervezték. Jelenleg 22 ezer háztartás közel 50 ezer lakója gyűjti elkülönítetten a papírt, műanyagot és az üveget. A gyűjtés a lakóövezetek összes típusában főként "házhoz menő" járdaszéli és konténerszigetes módszerrel történik, vagyis az edény a házakban éppúgy megtalálhatók, mint a közterületeken. Ily módon évente mintegy 80 tonna papírtól, 5 tonna műanyagtól, 8 tonna üvegtől menekülnek meg a környékbeli hulladéklerakók. Egyedül a papír bálázását végzik, a többi hulladék közvetlen gyűjtés után kerül a hasznosítókhoz. A fenntartás a hulladékok értékesítéséből származó bevételek mellett még egyéb támogatásokat is igényel.
A lakosság hozzáállását illetően csak elismeréssel tudnak nyilatkozni a gyűjtés szervezői, de itt kell megjegyezni, hogy a helyi média bevonásával, szórólapok, kiadványok terjesztésével lefolytatott elő- és felkészítés rendkívül alapos volt.
A három éve töretlenül fejlődő gyűjtés irányítóinak lelkesedését tükrözik a közeljövőben megvalósítani kívánt tervek is. Ezek között szerepel egy komposzttelep létesítése után a komposztálható hulladék gyűjtésbe vonása.
Szelektív hulladékgyűjtés Dunaújvárosban
Dunaújváros az ország egyik legszennyezettebb települése. Az önkormányzat tulajdonában lévő Dunaújvárosi Városgazdálkodási Rt (DVG Rt.) elszánta magát arra, hogy a hulladékgazdálkodás terén ezt a terhelést csökkentse. Megszervezték ugyanis a szárazelemek és a papírhulladék elkülönített gyűjtését.
Idén tavasszal Dunaújváros oktatási intézményeiben megkezdődött az elhasznált szárazelemek gyűjtése. A Dunanett Kft (a DVG Rt hulladékgazdálkodási Kft.-je) minden általános- és középiskolába kihelyezte a gyűjtéshez rendszeresített ötvenliteres edényt, s próbálnak az óvodák felé is nyitni. Az összegyűjtött, veszélyes hulladéknak számító szárazelemek átmeneti tárolása a Kft. telephelyén történik — megfelelő körülmények között —, amíg összegyűlik mintegy másfél tonna, amit már érdemes elszállítani az aszód-galgamácsai veszélyeshulladék-lerakóra. Ez pedig súlyos forintokba kerül, amit az Rt.-nek saját nyereségéből kell kigazdálkodnia. Németh István azt vallja, hogy még ilyen áron is érdemes áldozni a szelektív gyűjtésre, arra, hogy ez a most felnövő generáció számára természetes legyen.
Szeretnék kiterjeszteni a gyűjtést a gépkocsikból kikerülő használt akkumulátorokra is, ennek érdekében a DVG Rt. megállapodást kötött a Dunaferr Ferromark Kft.-vel, hogy ok az elhasznált akkukat átveszik és a telephelyükön ideiglenesen tárolják, majd újrahasznosító-feldolgozó üzembe szállítják. A városi benzinkutaknak felajánlották, hogy az Rt. által biztosított konténerekben gyűjtsék ezeket, azonban ők nem éltek a lehetőséggel. Pedig ha a feleslegessé vált akkumulátorok a kommunális hulladékba kerülnek, akkor a belőlük kifolyó sav súlyos károkat okozhat. A tárgyalásokat ezért tovább folytatják.
Mire ez a lap megjelenik, a város iskoláiban már láthatók lesznek a szelektív papírgyűjtő edények. A DVG Rt. beszerzett húsz 1100 literes konténert, valamint ugyanennyi hálós hulladékgyűjtőt erre a célra. Ez utóbbiakat helyezik ki a város iskoláiba, folyamatosan gyűjtik benne a papírt, és szükség szerint, de legalább heti két alkalommal ürítik, majd a Duparec Kft telephelyére szállítják. Ez a Kft. a DVG Rt.-vel kötött együttműködési szerződés értelmében a papírhulladékot kilogrammonként három forintért átveszi, és ipari újrafelhasználásra előkészíti. Ezután újrapapír lesz belőle. Kérdésemre Németh István elmondta, hogy a gyűjtőedények darabja hatvanezer forintba került, amit — egyéb támogatások híján — szintén az Rt. költségvetésének kell állnia.
Dunaújvárosban egyébként eddig csak kampányszerűen folyt papírgyűjtés a diákok körében, most végre folyamatosan kint lesznek a konténerek. A hulladékért kapott pénzt a DVG Rt. visszajuttatja az iskoláknak az általa eddig is támogatott környezetvédelmi pályázatok, vetélkedők költségeihez hozzájárulva. Ezzel is serkenteni szeretnék a diákokat a háztartási hulladék papírtartalmának csökkentésére.
A másik cél a felnőtt lakosság megnyerése. Tárgyalnak több bevásárlóközpont vezetőivel arról, hogy az áruházak elé szintén tehessenek konténereket a papír szelektív gyűjtésére. Ennek megvalósításáról még folynak az egyeztetések, azonban az iskolákba már decemberben kihelyezik a gyűjtőedényeket, amelyeken a DVG Rt., a Dunanett és a Duparec Kft. emblémája lesz.
A cég azonban nem áll meg ezen a ponton. Tervezik a többi hulladékfrakció sorsának megnyugtató rendezését is. A városhoz közeli Nagyvenyimen és a város családi házas övezeteiben az országban kuriózumnak számító vonalkódos rendszert vezettek be a szemétdíjnak az elszállított térfogat alapján történő megállapítására. Vonalkód alapján számítógépes rendszeren tartják nyilván, hogy melyik kukát mikor ürítették stb., tehát "mérőóraként" működik. E rendszer kifejlesztése egyébként tizenötmillió forintba került.
Dunaújvárosban tehát végre valami megmozdult. Szándék és igény bőven van, forrás kevésbé. Remélhetőleg a szelektíven gyűjtött hulladékfrakciók listája hamarosan tovább bővül. Nagyon várjuk!
Már Szegeden is szelektálnak
1996-ban az Alföld fővárosában is szelektív gyűjtés indult a Szegedi Környezetgazdálkodási KHT. szervezésében. Konténerek kerültek kihelyezésre a város forgalmasabb pontjaira és az áruházak elé, kísérleti jelleggel iskolákba is vittek gyűjtőedényeket, valamint hulladékudvarok kezdték meg a működésüket. A közterületeken papír, üveg és műanyag gyűjtése folyik, a hulladékudvarokban az előbbieken túl fém gumi, növényi hulladék, törmelék adható le. A gyűjtött mennyiségekről csak tavalyi évben a hulladékudvarokba beszállított anyagok mennyiségi adatai alapján van információ, e szerint papírból mintegy 25 tonna, fémből és üvegből több mint 130 tonna gyűlt össze. Műanyagból 44, gumiból 15, míg növényi hulladékból több mint 700 tonnát szállított be a lakosság. Ezek kívül közel 230 tonna építési törmelék is leadásra került a hulladékudvarokban. A gyűjtést a helyi rádió, tévé, sajtó is hirdette, a szervezők érzik a társadalmi igényt, ugyanakkor kevésnek tartják az eddigi felvilágosító munkát. Általános tapasztalat Szegeden, hogy a begyűjtött anyagnak nagyon változik a mennyisége, néha sűrűbb elszállítást igényel, máskor nem gyűlik össze megfelelő mennyiség a rendszeresített járatnál.
A gyűjtött hulladékok jól értékesíthető a papír- és a fémhulladék, gondot okoz a színes üveg és a PET palack továbbadása.
Napirenden van a szelektív gyűjtés fejlesztése, kísérleti jelleggel óvodákba is indulna gyűjtés, valamint még több edény kihelyezésével újabb hulladékszigetek állnának munkába. Ezen kívül hamarosan egy hulladékválogató és bálázó gépsort is üzembe helyeznek.
Sátoraljaújhely vegyesen gyűjti a hasznosítható anyagokat
Az Amerikai Egyesült Államok Vermont államában működő Fenntartható Közösségek Intézete és a budapesti Független Ökológiai Központ 1992 óta négy városunkban igyekezett tevékenységével szolgálni a fenntartható fejlődés ügyét. A project végső célja az volt, hogy a lehető legnagyobb társadalmi kontroll mellett kiválasszák az adott település legfontosabb környezeti problémáját.
Az első lépcsőben Mosonmagyaróvár és Sátoraljaújhely kapott lehetőséget arra, hogy — kihasználva az említett szervezetek szellemi és anyagi támogatását — egy alaposan előkészített környezetvédelmi célú elképzelését megvalósítsa. 1994-től kezdődően Baja és Szentendre városában indult be a program.
A települések közül Sátoraljaújhely volt az, amelyik a hulladékkal kapcsolatos problémáját igyekezett ezzel a támogatással kezelni. A hulladék gyűjtésében egy eddig hazánkban még nem próbált, ám Vermont államban már jól bevált módszert igyekeztek megvalósítani, melyhez 30 ezer dollár támogatást kaptak az USA tagállamtól. 1994-ben egy családi házas övezetben 200, majd később 1400 család részvételével indult be a munka. Ezek mindegyike egy-egy nagy ládát kapott, melybe vegyesen rakhatta a szelektív gyűjtésben érintett négy anyagféleséget: a papírt, az üveget, a műanyagot és a fémeket.
A gyűjtési naptárban megjelölt napon, a hulladékszállítást végző teherautó személyzete válogatta gondosan tovább és pakolta az osztott raktér megfelelő rekeszébe a ládában talált anyagokat. Így tulajdonképpen 6 anyagféleséget különítettek el, mert a papírt színes és fekete-fehér, az üveget pedig színes és fehér alkotóra osztották. A módszer hátránya, hogy a szállítójármű tömörítést nem alkalmaz, ezért a hulladék nagy térfogata miatt kevésbé gazdaságos a begyűjtés. A válogatva gyűjtött hulladékokat fogadó telephelyen azonban rendelkezésre állt egy présgép, amely segítségével a további munkafolyamatok előtt a papír és a műanyagok tömörítése megoldható volt. Az újrahasznosítható anyagokat gyűjtő rendszer előnye, hogy a begyűjtött hulladék nagy tisztaságú, hátránya a munkaigényes utóválogatás.
A kezdeti hulladékelhelyezési, értékesítési nehézségek ellenére a gyűjtés talpon tudott maradni, jelenleg 2400 háztartás, közel nyolc és fél ezer ember vesz részt benne. Tovább folyik az újrahasznosított anyagok gyűjtése, évente anyagfajtánként 4-8 tonna hulladék kerülhet újrahasznosításra. Mára a veszélyes hulladékokat sem viszik a lerakóba. A sok utómunkálatot igényelő módszer a vegyes másodnyersanyag utóválogatásán kívül igényli a műanyagok tömörítését és a papír bálázását is.
A lakossággal kapcsolatban jó tapasztalatokkal rendelkeznek a szervezők, az érintettek 85-90% készségesen együttműködik. Tervezik a lerakandó szemét további csökkentését a gyűjtés teljes körű kiszélesítését.

KukaBúvár


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.