kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Orwell világában: a "Pusztai-ügy"
cenzúra és hallgatás a génmanipulált növények kockázatai körül

Több mint három évvel ezelőtt három skóciai kutatóintézet közös programot indított génmanipulált növényfajták, ezen belül elsősorban a rovarkártevőkkel szemben ellenálló burgonya kifejlesztésére és vizsgálatára. A kutatások egyik vezetője az aberdeeni Rowett Kutatóintézet munkatársa, a magyar származású Pusztai Árpád professzor, a növényi fehérjék nemzetközileg elismert szakértője volt.
A kutatási program első lépése a genetikai manipuláció céljára alkalmas, rovarölő hatású anyagok kiválasztása volt. Ehhez a számos növényfajban a természetes védekezési rendszer részeként termelődő ún. lektinfehérjék közül keresték meg azt, amely a kártevőkkel szembeni lehető legnagyobb védettség nyújtása mellett nem fejt ki káros hatást a terményt elfogyasztó emlősállatok (és az ember) szervezetére. A választás a hóvirág hagymájában termelődő lektinre esett, amelyet korábban már más növények (rizs, repce) génmanipulációjában is felhasználtak. A GNA-nak rövidített lektinfehérje génjét a (Skót Gabonakutató Intézetben) Scottish Crop Research Institute-ban vitték be a burgonyába, és az intézet kísérleti tábláin nevelték a génmanipulált növényeket. A termés egy részét eljuttatták a Rowett Kutatóintézetbe, további vizsgálatok céljára.

Dr. Pusztai kutatócsoportjának célja a fenti eljárással génmanipulált növények fogyasztókra gyakorolt esetleges hatását, kockázatait kimutató vizsgálati eljárások kifejlesztése volt. A csoport két kérdést tett fel:
1. Kimutatható-e lényegi különbség a génmanipulált burgonya anyagösszetételében az eredeti fajtához képest?
2. Eredményez-e a génmanipulált burgonya valamilyen hatást az azt elfogyasztó emlősállatok szervezetében?
A vizsgálatok eredményének fényében mindkét kérdésre határozott igennel kell felelni.
A génmanipulált burgonya összetétele több ponton eltért a kiindulásként használt eredeti fajtáétól, pl. fehérjetartalma 20%-kal csökkent, de más anyagok mennyisége is változott. A tíznapos etetési kísérlet végén a génmanipulált burgonyával etetett patkányok teljes bélrendszerében és más szerveiben is jelentős elváltozásokat tapasztaltak: a máj, a vesék, a tüdők, az agy(!) súlya csökkent, míg a gyomorfal vastagsága megnőtt. Az emésztés és felszívódás a gyomorban és a bélben lelassult. Kórokozóknak kitéve az immunválasz jelentősen lecsökkent. Mindezen — komoly aggodalomra okot adó — elváltozások csak a génmanipulált burgonyával etetett patkányoknál jelentkeztek, a "hagyományos" burgonya és lektinfehérje keverékét fogyasztó egyedeknél nem, ami azt sejteti, hogy a bajokat nem maga a bejutatott fehérje, hanem a génmanipulációs eljárás egyéb elemei okozták.
Ez az eredmény a kutatókat is meglepte, hiszen abból indultak ki, hogy sem a burgonya, sem a hóvirág-lektinfehérje nem gyakorol káros hatást az emlősállatok szervezetére. A tapasztalt változások fényében sok mindent újra kellene gondolni, hiszen a szóban forgó burgonya módosításánál olyan genetikai elemeket (pl. a karfiol-mozaikvírusnak a génműködést beindító ún. promoter DNS-szakaszát) használtak fel, amelyeket a már kereskedelmi forgalomban lévő génmanipulált növények létrehozásánál széles körben alkalmaztak. Hasonló lektinjellegű fehérjét termelnek a rovarokkal szemben ellenálló ún. Bt-fajták (pl. kukorica) is, amelyeket tavaly világszerte már kb. 7,7 millió hektáron vetettek.
Eddig a tudományos munka — ami ezután következik, azt akár Orwell is írhatta volna. Dr. Pusztai 1998. augusztus 10-én interjút adott a Granda TV "World in Action" c. tényfeltáró műsorának, ahol kutatási eredményeinek értékeléseként a génmanipulált növényekből készített termékek fogyasztásának esetleges veszélyeire figyelmeztetett, mondván: "nagyon igazságtalan embertársainkat kísérleti nyulakként használni". Két nappal később a Rowett Intézet igazgatója, Dr. Philipp James leállította a kutatási programot, Pusztait és munkatársait — többek között feleségét, Bardócz Zsuzsannát — pedig felfüggesztette állásukból. Ezzel együtt eltiltotta őket mindennemű nyilvános megjelenéstől és az intézet nevében kiadott sajtóközleményben Dr. Pusztait feledékeny öregembernek titulálta, aki összekeverte, hogy melyik kísérlet milyen eredménnyel járt. Ugyanakkor kijelöltek egy bizottságot, amely felülvizsgálta a kapott adatokat.
A vizsgálati jelentés elismerte a kísérleti eljárás korrekt és pontos voltát, de tagadta a levont következtetéseket, azt állítva, hogy az eredmények alapján a génmanipulált burgonya nem hozható kapcsolatba egészségügyi kockázatokkal. Pusztait az év végével nyugdíjazták, az érdeklődés pedig szép csöndben elmúlt. A történet itt véget is érhetne, de a professzor — természetesen — nem nyugodott bele szakmai nevének meghurcolásába. Amikor a felülvizsgálat végeztével visszakapta adatait, azokat véleményezésre elküldte számos tudóskollegájának szerte a nagyvilágba.
Február 11-én a brit alsóházban tartott sajtótájékoztatón a Dr. Pusztai jelentését véleményező 22 elismert kutató (13 országból) közleményben támasztotta alá a professzor következtetéseit, amivel az ügy ismét az érdeklődés középpontjába került. A legújabb közvélemény-kutatások szerint a brit vásárlóközönség nagyobb része elutasítja a génmanipulált növényekből készült élelmiszereket, a "Frankenstein-eledelt". A nyomásnak engedve egyre több áruházlánc — legújabban az Asda, a Marks & Spencer és a Waitrose — tünteti el polcairól az ilyen termékeket. Az összegyűjtött vélemények tükrében már nem lehet elsiklani az eredmény felett: a génmanipulált burgonya fogyasztása alapvető elváltozásokat okozott a patkányok szervezetében. A hatás pontos módja még nem ismert: ehhez további vizsgálatokat kellene végezni másfajta módszerekkel. Le kellene lassítani — vagy még inkább meg kell állítani — a génmanipulált növények használatának elterjesztését mindaddig, amíg a Pusztai-féle vizsgálat által felvetett problémákra megnyugtató válasz nem születik. Ezt sürgeti a nyilatkozatot aláíró 22 kutató, és a génmanipuláció ellen küzdő, moratóriumot követelő környezetvédő szervezetek sokasága.
További információk: A brit sajtó (BBC, The Gurdian, The Independent, Observer, Daily Mail) 1999. február 13-15. közötti tudósításai. Móra Veronika Génpiszka kampány, telefon: 466-8866, villámposta: genlist@zpok.hu
Szerkesztői megjegyzés
Pusztai Árpád családtagja a Lélegzetnek adott exkluzív interjúban elmondta, hogy a botrány kirobbanásában nem kis szerepe volt a Rowett Kutatóintézet igazgatója és a Monsanto összefonódásainak. Pusztai professzort azzal az ürüggyel állították fel a munkájától, hogy a kutatási eredményeket azok szakmai publikálása előtt, etikátlan módon hozta nyilvánosságra. Ezzel szemben az igazság az, hogy Pusztai professzor az ominózus TV-interjúban kizárólagosan a magánvéleményét hangsúlyozta.

Móra Veronika


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.