A géntechnológiai tevékenységről szóló (1998. évi /XXVII.) törvény

• nem szabályozza a tudomány, a minisztériumok és társadalmi szervezetek képviseletével már felállt ún. Géntechnológiai Bizottság és a hatóságok közötti viszonyt;

• hatálya nem terjed ki a kísérleti célú, zárt rendszerű génmódosításra, amelyre pedig bejelentési nyilvántartási kötelezettséget kéne meghatározni pl. munkaegészségügyi okokból és az esetleg bekövetkező havária (katasztrófa, baleset) kármentesítési tervének céljából;

• nem szankcionálja a tevékenység kockázatára vonatkozó új ismeretek elhallgatását;

• nem tartalmazza a genetikai kár fogalmát és az ehhez kapcsolódó felelősségbiztosítási rendszert.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 1/1999. (I. 14.) FVM rendeletéből a géntechnológiai tevékenység élelmiszeripar területén történő végrehajtásáról nem derülnek ki a következők:

• Miképpen fog működni az ún. vizsgáló központ és milyen szankció érvényes a be-nem-vallás esetére? Hogyan derítik ki, hogy egy áruminta tartalmaz-e génmódosítást?

• Kik és hogyan állapítják meg az ún. különleges árutermelés feltételeit? Az ilyen engedélyekről és az így forgalmazott termékekről milyen úton szerezhet információt a szakma és társadalom?

A termékjelölés nem biztosítja géntechnológiai beavatkozás nyomon követhetőségét a táplálékláncon. Eleve kétféle jelöléssel fogunk — ha fogunk! — találkozni. Az egyik jelölés a "Géntechnológiával előállított összetevőt tartalmaz" szöveggel egy körben záródó duplaspirál, a DNS szimbólum első negyede nemzeti színű, mint a nemzeti önérzet szimbóluma. A nemzeti színt korábban a tradicionális módszerekkel előállított, nemzetközi elismerést is elnyert kiváló áruk és a drágább árfekvésű hazai specialitások, az ún. hungarikumok kapták. Ez a jelölés tehát a fogyasztókat idehaza és külföldön is megtévesztheti. A másik termékjelölés a "Géntechnológiával állították elő, de nem tartalmaz géntechnológiával módosított összetevőt" (azaz fából vaskarika) zöldszínű háromszögben, zöldszínnel végződő duplaspirál, mint a megengedés színe kimondottan megtévesztő. Zavaró a kétféle jelölés, a jelölésre használt színek és formák az értékek egybemosásának szándékát jelzik, és végül azt pedig egyáltalán nem tudjuk, hogy miként fogják jelölni a nem csomagolt árukat pl. a piacon a kofák. Kérdéses még, hogy milyen szabályok érvényesek az 1999. július 1. előtt már forgalomba került génkezelt termékek jelölésére? Kötelező lesz-e valamennyit utólag jelölni? Nem világos az sem, hogy a törvényben előírt ún. környezeti és biológiai hatásvizsgálat módszertana kidolgozott-e már? Nem tisztázza a törvény a génkezelt tartalmú adalékanyagok szabályozását sem, holott ezeket a mai élelmiszerekben széleskörűen és nagy mennyiségben használják fel (pl. margarinokban, édességekben).

Az EU szabályozásának átalakítása a géntechnológiai termékeket a veszélyes anyagok kategóriájába sorolja, ezért ezeknél a felhasználói ellenőrzésről a fogyasztói kontrollra tér át. Ennek megfelelően Magyarországon az egészségügyi és környezetvédelmi tárcáknak kellene felügyelni az engedélyezési eljárást, nem pedig a földművelésügyinek.

Az EU jelenlegi szabályozásának hiányosságaként könyvelhető el, hogy :

• A tagországokban bevizsgált és elfogadott áruk forgalmát valamennyi tagországnak további vizsgálat nélkül engedélyezni kell. Ez figyelmen kívül hagyja, hogy a humán és a természeti populációk (közösségek) földrajzilag eltérő immunológiai, illetve ökotoxikológiai sajátságokkal rendelkezhetnek, eltérő válaszokat adhatnak. Tehát az EU-engedély ellenére mi és a hazai élővilágunk is károsodást szenvedhetünk!

• Az eredeti élőhelyén megőrzött ún. "in vivo" génfenntartó közösségnek — legyen akár egy termelő, termelői szövetkezés, vagy nemzeti park stb. — részesednie kellene a tőle izolált és a biotechnológiában felhasznált géntermékek forgalmazási hasznából, mert csak ez garantálná az őshonos biológiai sokféleség megőrzésének gazdasági hátterét.

Aggályainkat továbbítottuk Dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter úrnak, és választ kértünk a következő kérdésekre is:

• Lehetséges-e a más környezeti tényezőkkel együtt fellépő (addíciós), felerősítő és a halmozódó (akkumulációs) hatások felmérése?

• Milyen speciális, új toxikológiai vizsgálatokkal készülnek fel az egészségügyi hatóságok és ki fogja viselni ezek költségét?

A miniszter úr válaszát szívesen közöljük a Lélegzetben is.

Balogh Judit