kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Előrelépés a levegőtisztaság-védelem területén
A Göteborgi Jegyzőkönyv

A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés mérséklésére irányuló 1979. évi Genfi Egyezmény végrehajtását szolgáló Jegyzőkönyv jelentős előrelépés a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon elleni küzdelemben. A Jegyzőkönyvet Göteborgban 1999. december 1-én 27 ország - közöttük Magyarország - környezetvédelmi miniszterei, illetőleg kormánymegbízottai írták alá. A több éves előkészítő munkában kidolgozott dokumentumban az országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy kén-dioxid-, nitrogén-oxid-, ammónia- és illékony szerves vegyület (VOC) kibocsátásaikat számottevő mértékben mérséklik.
A Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek alapján az aláíró európai országok területén összességében a kén-dioxid-emisszió 63%-kal, a nitrogén-oxid-kibocsátás 41%-kal, az ammónia emisszió 17%-kal és a VOC-kibocsátás pedig 40%-kal fog csökkenni 2010-ig, az 1990. évi kibocsátásokat véve alapul. Az Európai Unióhoz tartozó országok összességében az emissziómérséklés az előbbi sorrendet tekintve 75%, 49%, 15% és 57% lesz. Az adatok az országok közötti jelentő különbségeket takarnak, még az EU tagállamai között is (pl. Görögország SO2-kibocsátása 2010-ig 7%-kal, Portugália és Spanyolország NH3-emissziója pedig 10%-kal, illetőleg 1%-kal növekedhet!).
A környezetvédelmi társadalmi mozgalmak képviselője, Ch. Ågren úr - elismerve a nemzetközi megállapodás fontosságát és előremutató voltát - a vállaltnál nagyobb mértékű emissziócsökkentést is megalapozottnak tartott volna. A várakozásoktól elmaradó vállalások oka szerinte az, hogy a Jegyzőkönyv megalapozását szolgáló elemzések alábecsülték a környezeti problémákat és túlbecsülték a felmerülő költségeket.
Megítélésünk szerint azonban az egyes országok vállalásai reálisan tükrözik a lehetőségeiket, összhangban vannak az általános gazdasági (beleértve az energetikai, közlekedési és a mezőgazdasági) fejlesztési tervekkel, és jól szolgálják a környezetvédelem ügyét.
Az előzményekről röviden
Az 1979. évi Genfi Egyezmény volt az első olyan nemzetközi megállapodás, amely regionális megoldást keresett a légszennyező anyagoknak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásainak kivédésére.
A Genfi Egyezményt az európai országok, valamint Kanada és az Amerikai Egyesült Államok írták alá, s azt eddig 43 ország ratifikálta. Az Egyezmény céljainak megvalósítása érdekében eddig a következő jegyzőkönyveket fogadták el:
- Genfi Jegyzőkönyv az Európai Monitoring és Értékelési Program (EMEP) hosszú távú finanszírozásáról (1984.);
- Helsinki Jegyzőkönyv a kén-dioxid-kibocsátások vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (1985.);
- Szófiai Jegyzőkönyv a nitrogén-oxidok kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának csökkentéséről (1988.);
- Genfi Jegyzőkönyv az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának csökkentéséről (1991.);
- Oslói Jegyzőkönyv a kénvegyületek kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának további csökkentéséről (1994.), az ún. II. Kén-dioxid Egyezmény;
- Aarhusi Jegyzőkönyv a nehézfémek légköri kibocsátásának csökkentéséről (1998.);
- Aarhusi Jegyzőkönyv a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok légköri kibocsátásának csökkentéséről (1998.).
A felsorolt jegyzőkönyvek közül az első öt hatályba lépett. Magyarország az Egyezményt és a felsorolt hét Jegyzőkönyvet aláírta és az első négyet ratifikálta. Az Oslói Jegyzőkönyv Magyar Köztársaság általi megerősítése folyamatban van.
A jelentős eredményeket hozó intézkedések ellenére a savasodás, az eutrofizáció és az emberi egészségre és növényzetre ártalmas talaj közeli ózon kritikus értékeit továbbra is gyakran meghaladják a mérési adatok Európa számos területén. Ezek a túllépések nem különíthetők el egy-egy szennyező anyag hatásaként. Ezért a környezet megóvása érdekében úgy döntöttek az Egyezmény Részes Felei, hogy a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a VOC kibocsátását a meglévő Jegyzőkönyvekben vállaltaknál nagyobb mértékben és komplex módon szükséges csökkenteni. Először kerül jegyzőkönyvi szabályozásba az ammónia, s ezzel ez az első olyan Jegyzőkönyv, amely több szennyező anyagot érint, és ezek különféle hatásait átfogóan kezeli. A Jegyzőkönyvben szabályozott szennyező anyagok a kibocsátás helyétől a légkörben nagy távolságra szállítódnak, s országhatárokon átterjedő hatásokkal járhatnak.
Ez a Jegyzőkönyv támaszkodik a fentebb felsorolt jegyzőkönyvekben rögzített kötelezettségekre. Azokon túlmutat, egyrészt az országos összkibocsátások értékeinek további szigorításával, másrészt a környezetvédelmi követelmények több elemre kiterjedő meghatározásával, s számos helyen a legjobb rendelkezésre álló technika (BAT) bevezetésének előírásával.
A jegyzőkönyvben rögzített alapvető kötelezettségek
Az alapvető cél az emberi tevékenységből származó kén-dioxid, nitrogén-oxid-, VOC- és ammónia-kibocsátások csökkentése annak érdekében, hogy megóvjuk az emberi egészséget és a természetet a savasodástól, az eutrofizációtól és a talaj közeli ózon káros hatásaitól. Törekedni kell arra, hogy a szennyező anyagok kiülepedései hosszú távon ne haladják meg a jelenlegi tudományos ismeretek szerint kritikus terhelésként (kénre, nitrogénre vonatkozó savterhelések, tápanyag nitrogénre vonatkozó terhelések) megadott ülepedési mértékeket, illetve ózonkoncentrációkat.
A Jegyzőkönyvben rögzített alapvető kötelezettségek közül a következőket emeljük ki: minden Fél:
- köteles csökkenteni és tartani éves kibocsátásait a Jegyzőkönyv mellékletében rögzítettek szerint. Magyarország az 1990. évi bázisévhez viszonyítva 2010-ig a kén-dioxid kibocsátását 46%-kal (1010-ről 550 kt-ra), a nitrogén-oxidok emisszióját 17%-kal (238-ról 198 kt-ra), az ammóniáét 27%-kal (124-ről 90 kt-ra) és a VOC-ét 33%-kal (205-ről 137 kt-ra) kell hogy csökkentse;
- köteles a hatályba lépést követő 1 éven belül szigorú, a kén-dioxidra, nitrogén-oxidokra és VOC-ra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket alkalmazni az összes új helyhez kötött forrásra;
- köteles a hatályba lépést követő 1 éven belül vagy 2007. december 31-től (amelyik későbbi) mellékletekben rögzített, szigorú, a kén-dioxidra, nitrogén-oxidokra és VOC-ra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket alkalmazni az összes meglévő helyhez kötött forrásra, amennyiben az műszakilag és gazdaságilag megvalósítható.
A szennyező anyagok kibocsátásainak magyarországi trendjei és a jegyzőkönyv kötelezettségeinek hazai teljesíthetősége
Kénkibocsátások
A táblázatban kiemeltük a villamosenergia-ipar kibocsátásait, annak meghatározó jellege miatt. Megállapítható, hogy a hőerőművek kibocsátása abszolút értékben a legutolsó évtizedben alig változott, aránya az országos összes SO2-emisszióban jelentősen növekedett. Mértéke a gazdasági növekedéssel - beavatkozások nélkül - megváltozhat, az emissziók stagnálhatnak vagy emelkedhetnek. A kénkibocsátások csökkentése a szén, a lignit és a nehéz fűtőolaj tüzelésű erőművi blokkoknál megoldandó feladat. Jelenleg füstgáz-kéntelenítő berendezés egyetlen erőműben sincs. A Mátrai Erőmű Rt. visontai telephelyén azonban folyamatban van a nedves eljáráson alapuló kéntelenítő berendezés beruházása, amelynek műszaki átadása 2000. év végéig várható. Ez a lignittüzelésű erőművi blokkok kénkibocsátását mintegy 96%-kal fogja csökkenteni. Mérsékli továbbá a nitrogén-oxidok, a CO és a por kibocsátását is.
Az SO2-kibocsátások csökkentésében jelentős eszköz az 50 MWth és az ennél nagyobb bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet, amely összhangban van a vonatkozó EU direktíva, valamint a Jegyzőkönyv követelményeivel. A magyar jogszabály tartalmaz előírásokat a villamosenergia-ipar össztömegű kibocsátásának korlátozásáról is.
A villamosenergia-ipar összes kén-dioxid-kibocsátása a technológiai kibocsátási határértékek betartása miatt, az említett beavatkozási lehetőségekkel 2010 után nem haladja meg a 100 kt/év értéket.
A közlekedésben használt gázolajok kéntartalmának (0,05% és 0,01%) tekintetében a magyarországi intézkedések teljes mértékben megfelelnek a Jegyzőkönyvből adódó kötelezettségeknek. Részben ezen intézkedéseknek köszönhetően a közlekedésből származó évenkénti összes SO2-kibocsátásunk az elmúlt években közel azonos szinten maradt (kb. 10-12 kt/év), sőt csökkent az évről-évre növekvő forgalom ellenére.
A villamosenergia-ipari kibocsátások csökkenése és az ipari energiafelhasználás mérséklődése miatt a 2010-ben várható összes kén-dioxid-emisszió biztonsággal az 550 kt/év összkibocsátási korlát alatt lesz.
Nitrogén-oxidok kibocsátása
1994 óta a közlekedési eredetű nitrogén-oxid-kibocsátás meghaladja a helyhez kötött forrásokét, s az utóbbi években lassú emelkedést mutat, annak ellenére, hogy növekszik a katalizátorral ellátott gépjárművek száma. Ennek az oka az, hogy az öreg, elavult gépjárművek forgalomból való kivonása igen lassú. A közlekedési szektor ugyanakkor még jelentős nitrogén-oxid-kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkezik.
A már említett 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet korlátozza a villamosenergia-ipari tüzelőberendezések össztömegű nitrogén-oxid-kibocsátását is. A hőerőművek és a közlekedés okozta emisszió előírt csökkentéseivel a 2010-re vállalt 198 kt/év összkibocsátási korlát teljesíthető.
VOC-kibocsátás
Magyarország 1995-ben ratifikálta az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentéséről szóló jegyzőkönyvet. Ebben vállaltuk, hogy az 1988. évi 205 kt/év kibocsátásunkat 1999 végéig nem lépjük túl. A táblázat alapján megállapítható, hogy ezt a megtett intézkedéseknek s részben az ipari termelés visszaesésének eredményeképpen teljesítettük.
Az intézkedések közül kiemelhető a Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program a súlyosan veszélyeztetett térségek levegőminőségének javításáról, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, valamint a VOC-emisszió hazai csökkentési programja keretében hozott 9/1995. (VIII. 31.) KTM rendelet a motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor keletkező szénhidrogén-emisszió korlátozásáról.
Az Európai Unió 1999/13/EK Tanácsi Irányelve az illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról 1999. március 29-én lépett hatályba. Ennek előírásaival összhangban állnak a Jegyzőkönyvben megfogalmazott követelmények. Az EU-csatlakozás jogharmonizációs folyamata során a fenti irányelvet beépítjük a hazai jogrendbe. A jogszabályok hatálybalépése a 2000. év első felében várható. Ennek segítségével - figyelembe véve az integrált szennyezés megelőzésről és csökkentésről (IPPC) szóló 96/61/EK Tanácsi Irányelvben foglaltakat is - 2010-re teljesíthető a 137 kt/év nagyságú összkibocsátási korlát.

Ammónia-kibocsátás
Az ammónia-kibocsátás legjelentősebb forrása az állattenyésztés. Ezen kívül a műtrágya-felhasználás és közvetlenül a lakosság járul még hozzá az összkibocsátáshoz számottevő mértékben.
A EU nitrát-direktívájának, az IPPC direktívának, valamint a jó mezőgazdasági gyakorlatnak a bevezetése az ammónia-kibocsátás csökkenését fogja eredményezni. Ezzel a 2010-re vállalt 90 kt összkibocsátás még növekvő állatlétszám mellett is biztosítható.
Kitekintés
A Göteborgi Jegyzőkönyv aláírásával vállalt kötelezettségek teljesítése összhangban van a magyarországi levegőtisztaság-védelem céljaival, nevezetesen: a kibocsátások jelentős mértékű, a gazdasági lehetőségeinket figyelembe vevő csökkentésével. A szükséges jogszabályi előírások teljes mértékben illeszkednek az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk miatt tervezett jogharmonizációs programhoz. A kibocsátások mérséklése összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé, amelyekre nemzeti stratégiát és programot kell kidolgozni. Ezek eredményes végrehajtása érdekében a gazdaság szereplőinek, az államigazgatás szerveinek, a különböző intézményeknek és a társadalmi környezetvédelmi szervezeteknek együtt kell működni.
dr. Kovács Endre
főosztályvezető-helyettes
Környezetvédelmi Minisztérium



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.