kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az Európai Beruházási Bank a bírálatok kereszttüzében

A nemzetközi pénzügyi intézményekre (NPI-k) szerte a világon egyre nagyobb társadalmi nyomás nehezedik, hogy tevékenységük átláthatóbb és ellenőrizhetőbb legyen. Némely NPI ennek hatására kisebb-nagyobb reformokat vezetett be. Példa erre a Világbank tavaly nyáron kiadott utasítása, amelynek értelmében az eddig szigorúan bizalmas Országsegítő Stratégia (Country Assistance Strategy) nyilvánossá vált, vagy az új Nyílt Tájékoztatási Politika (Information Disclosure Policy), amelynek révén a társadalmi szervezetek könnyebben hozzáférhetnek a bank anyagaihoz.
A Közép- és Kelet-Európában egyre nagyobb szerepet játszó Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) azonban nem követi ezt a példát. A bankot az Európai Gazdasági Közösség 1958-ban azzal a céllal hozta létre, hogy elősegítse az európai országok közötti infrastrukturák kiépítését, valamint hogy hozzájáruljon a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatásához. Azóta a bank befolyása és hatóköre óriásira nőtt. Jelenleg az EIB 120 országban működik, portfoliójának több mint 16%-a az EU-n kívüli térségekre esik.
Az EIB tőkéje az EU tagországaitól származik. A piaci kamattal járó kölcsönöket állami és magán-beruházóknak egyaránt folyósítja. Az EIB irányítását a Kormányzók Testülete (Board of Governors) végzi, amelyben az EU-tagországok pénzügyminiszterei foglalnak helyet. Feladata a hitelpolitika általános elveinek lefektetése, a bank tőkenövelésével kapcsolatos döntések meghozatala. Az Igazgatók Testülete (Board of Directors) 24, a tagországok által kinevezett személyből áll. Feladata a Bank hitelezési tevékenységének közvetlen irányítása. Az EIB központja Luxemburgban van, helyi irodái — szemben az EBRD-vel és a Világbankkal — nincsenek.
Térségünkben az EIB legnagyobb hiteleit az infrastrukturális — közlekedési, energetikai és távközlési — beruházásokhoz nyújtja. Ezek többsége alapvető és hosszú távú hatást gyakorol környezetünk állapotára. Az EIB az EU jogszabályai és alapelvei szerint kellene hogy működjön, azonban a gyakorlat sokszor nem ezt mutatja, különösen az Európai Unió országain kívül történő hitelnyújtás esetén. Ez utóbbi szabályozására nincsenek jól lefektetett és világos előírások. Az EIB-nek nincsenek irányelvei a közlekedési vagy energetikai beruházásokhoz kapcsolódó hitelnyújtásra sem. Így aztán a bank semmiféle felelősséget nem vállal amiatt, ha az EU-n kívüli országokban olyan beruházásokat támogat, amelyek az ottani lazább szabályozás, illetve ellenőrzés miatt nem felel meg az EU normáinak.
Az EIB jelenleg szervezetileg sem alkalmas arra, hogy környezetvédelmi szempontból ítéljen meg bármilyen beruházást. Az összesen ezer alkalmazottja között csak egyetlenegy környezetvédelmi szakértő található. Összehasonlításképpen: az EIB-nél kisebb tőkével rendelkező (!) Világbanknál tízezer alkalmazott dolgozik, a környezetvédelemmel pedig egy egész részleg foglalkozik. Az EIB igazgatói pedig évente csak 10 alkalommal utaznak rövid időre Luxemburgba, hogy áttekintsék a bank tevékenységét. Egyéb elfoglaltságuk nem teszi lehetővé, hogy az egyes programokat teljes bonyolultságukban átlássák. Ezt a tényt jelzi az M0-s esete is: több EIB-igazgató nem is tudott arról, hogy az M0-s autópálya északi szakaszának ügyét az Európai Unió Ombudsmana vizsgálja.
Habár az EIB közpénzeket használ fel, a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó EU-jogszabályok előírásai ellenére a legtöbb dokumentuma hozzáférhetetlen a nyilvánosság számára.
Az EIB Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kap. A közlekedési beruházásokhoz az NPI-k közül a legnagyobb arányban éppen az EIB ad hitelt. Ráadásul ezek olyan beruházások, amelyek környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt megkérdőjelezhetők, és amelyeknél egyik botrány követi a másikat:
· az M3-as autópálya, amelynek továbbépítéséhez a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank nem volt hajlandó kölcsönt nyújtani, és aminek ésszerűségét a környezetvédelmi tárca által megrendelt tanulmány is megkérdőjelezte (a Levegő Munkacsoport pedig az Alkotmánybírósághoz fordult a beruházás miatt);
· az M0-s északi szakasza, amelynek építését a Fővárosi Bíróság környezetvédelmi okok miatt leállította, és amelynek gazdasági és környezetvédelmi előnyeiről a közlekedési tárca mind a mai napig egyetlen adatot sem tudott felmutatni;
· a budapesti 4. metró, amelynek építéséhez a jelenlegi Kormány nem járult hozzá, és amelyet környezetvédő szervezetek is élesen bíráltak;
· a MÁV-nak nyújtott újabb hitel, amelynek feltételei miatt 1000 kilométer mellékvonal került végveszélybe.
A több környezetvédő civil szervezet által létrehozott Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat nemrég tanulmányt jelentett meg* az EIB tevékenységéről. A kiadvány a magyar példák mellett bolgár, cseh, lengyel, lesothoi, pápua-újguineai, sőt skandináv eseteket is felsorol, amelyek mind egyértelműen bizonyítják: ez a bank gyakran nem törődik sem a beruházások gazdaságosságával, sem a környezetvédelmi szempontokkal. Ez elsősorban azokra a hitelekre jellemző, amelyeket a Kormányok vesznek fel, vagy amelyre egy Kormány kezességet vállal. Az állam ugyanis nem mehet csődbe, az elhibázott hitelfelvétel miatti veszteségeket pedig az adófizetők állják...
Mihók Barbara
ETK Bankfigyelő Munkacsoport
babar@mail.matav.hu
Telefon: 217-0803

* The European Investment Bank: Accountable Only to the Market? A Report by the CEE Bankwatch Network., 1999



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.