Természeti értékeink megőrzésének lehetőségei az Európai Unióban
Ez a címe annak a WWF-kiadványnak, amelyik a gazdálkodás és a természetvédelem kérdéseit taglalja, és ajánlásokat fogalmaz meg az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatban.
Az EU-csatlakozás során közel egymillió hektár szántóterület feladására kényszerülünk. A WWF azt kutatja, hogyan lehet ezt a kényszert az ország gazdaságának és természeti értékeinek előnyére fordítani.
A tanulmány ír Magyarország biogeográfiai és geopolitikai helyzetéről, majd részletezi, hogy az emberiség tájátalakító tevékenysége, a gazdálkodás hogyan hatott a természeti értékeinkre. Leírja, mely területeket milyen művelésiág-változtatásra szánják, és hogy miként javasolja a gazdálkodásból kieső gyenge termőképességű és nagy kiterjedésű szántók hasznosítását.
A tanulmány azt ajánlja, hogy a szántóterületek csökkentését a hullámtéri szántókkal, a domb- és hegyvidéki szántókkal, a természetes gyepekkel érintkező és a védett területen lévő szántókkal kezdjék.
A hullámtéri szántók esetében a folyók áradásaik során bemossák a vegyszert a folyó vizébe, a nitrogénben és foszforban gazdag iszap viszont a gyomok fejlődéséhez is igen kedvező. Ezeken a területeken a WWF az egykori árterekre jellemző fűz-nyár vagy tölgy-kőris-szil ligeterdők telepítését javasolja.
A domb- és hegyvidéki szántók esetében a talajerózió jelenti a legnagyobb problémát. Ez ellen a terület visszaerdősítése az egyetlen igazi megoldás. Az erdők melletti területek erdősítése azért is egyszerű, mert az élőlények egy része magától is képes megjelenni és elterjedni.
A WWF szerint a művelésből kieső szántóföld jövőbeli hasznosítása akkor biztosítható, ha minél többféle alternatívát adunk a tulajdonosoknak, akik a helyi és az egyéni adottságok alapján a számukra legkedvezőbbet tudják majd kiválasztani. Ezekre a területekre az alábbi földhasználati módok jöhetnek számításba:
— erdőtelepítés,
— faültetvények létesítése,
— folyók hullámterének bővítése,
— halastavak építése,
— nádasok létesítése,
— ugaroltatás,
— gyepesítés,
— átmeneti gyepesítés,
— egykori természetes mocsarak, lápok visszaalakítása,
— infrastruktúra és lakóterületek területigényének biztosítása,
— sport és szabadidős tevékenység.
A tanulmány azt is kiemeli, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás során is fontos, hogy a magyar táj jellegét hosszú távon is meg tudjuk őrizni.
Mikola Klára
|