Az Örs vezér tér X. kerületi oldalán a jelenleg parkolónak használt területen bevásárlóközpont építését kezdték meg. A 26500 négyzetméteres alapterületen elhelyezkedő, bruttó 70 ezer négyzetméter szintterületű létesítmény jelentősen növeli majd a gépjármű-forgalmat, rontja a környékbeli lakosság életfeltételeit és csökkenti a helyi kiskereskedelem vevőkörét. A múlt hónapban megtartott lakossági fórumon a környékbeli lakosok élesen tiltakoztak, mivel véleményük szerint egy ilyen monstrum megépítése tovább növeli majd a Kerepesi útnak az M3-as autópálya díjasítása miatt már egyébként is elviselhetetlenre megnövekedett forgalmát. Egy ekkora bevásárlóközpont létesítése esetén kötelező lett volna a környezetvédelmi hatásvizsgálat elkészítése és meghirdetett közzététele, azonban ilyenről sem a helyi lakosság, sem a XIV. kerületi önkormányzat nem hallott (ahová a hatástanulmányt a szomszéd jogán meg kellett volna küldeni). A XIV. kerületi ÁNTSZ úgy nyilatkozott, hogy nem kérték a véleményét, pedig ez is jogszabályi előírás. A külföldi érdekeltségű beruházás helyének biztosítására nagyszámú fát vágtak ki a 400 férőhelyes ingyenes P+R parkoló megszüntetésekor, most pedig a régi buszvégállomás területén lévő 20 nagy lombú fa kivágása következik. A terület nagyarányú beépítése miatt a lakosság szerint nem lesz hely a fák pótlására. A Levegő Munkacsoport szakmai és egyéb segítséget nyújt a helyi lakosoknak, akiket komolyan veszélyeztet a súlyosan környezetromboló létesítmény megépítése. Ez a beruházás kereskedelmi szempontból is teljesen felesleges, mivel az Örs vezér téren, illetve a közelében már most is több bevásárlóközpont és vegyes profilú nagy bolt működik.

A budaörsi repülőtér melletti nádas helyén új bevásárlóközpontot épít a Tesco. A Levegő Munkacsoport már az elmúlt évben véleményezte a beruházás tervét, és szakmai indokok alapján annak elutasítását javasolta. A megnövekedő gépjármű-forgalom, valamint a vizes élőhely és egyéb természeti értékek elpusztítása tovább rontja az amúgy is súlyosan terhelt környék környezeti állapotát. A Levegő Munkacsoport arra is felhívta a figyelmet, hogy a bevásárlóközponthoz vezető utak építését, illetve felújítását környezetvédelmi hatásvizsgálat kellett volna, hogy megelőzze, és ezek eredményeiről tájékoztatni kellett volna az érintett lakosságot és a XI. kerületi önkormányzatot. A Tesco azonban nem tett eleget ezen törvényi kötelezettségeinek. Az említett okok miatt a Levegő Munkacsoport fellebbezést nyújtott be a Központi Közlekedési Felügyeletnek az útépítés engedélyezése ellen.

Az ürömi önkormányzat elé olyan javaslat érkezett, amely úgy módosította volna a község településszerkezeti tervét, hogy a belterületek a kétszeresére növekedtek volna. Ez lehetőséget adott volna egy lakóövezet kialakítására a jelenlegi zöldterületek helyén. Az Ürömiek Baráti Társasága és a Levegő Munkacsoport tiltakozott a település lakóterületeinek ilyen mértékű növelése ellen. A beépítés ugyanis szétrombolná a községet övező gyönyörű tájat, ami a település egyik fő vonzerejét alkotja. A több évig tartó építkezések, a zöldterületek pusztulása és a megnövekvő gépjármű-forgalom pedig komoly romlást idézne elő a helyi lakosság életminőségében. A civil szervezetek megkérdőjelezték a szóban forgó terület — telekspekulációs céllal történt — felvásárlásának a törvényességét is. Erőteljes fellépésük hatására a július 10-én megtartott képviselőtestületi ülésen Üröm polgármestere bejelentette, hogy a javaslatot egyelőre levették a napirendről. Július 20-ára pedig az önkormányzat egyeztető tárgyalást hívott össze, melyen részt vett a polgármester, a környező települések polgármesterei, illetve küldöttei, valamint az Ürömiek Baráti Társaságának vezetője. A lakosság véleményét képviselő társadalmi szervezet részéről törvényességi óvás történt, így az ügy még nem zárult le.

A Levegő Munkacsoport és más civil szervezetek a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárához fordultak, hogy hívja fel az ország összes önkormányzatának figyelmét az új növényvédelmi törvény előírásaira. Az idén augusztus 16-án hatályba lépő törvény szerint a gyommentesítés elhanyagolása esetén a földterület tulajdonosaira 20 ezertől egy millió forintig terjedő növényvédelmi bírság róható ki, és az így befolyó összeggel az önkormányzatok saját költségvetésüket gyarapíthatják. Ebben az évben a Környezetvédelmi Minisztérium és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 50—50 millió forintot költ a parlagfű irtására, amibe bevonja a civil szervezeteket is. Budapesten a Főpolgármesteri Hivatal a saját területén 1999-ben 3—4-szeri kaszáltatást végeztetett, aminek összköltsége 290 millió forintot tett ki. A civil aktivisták több kerületben kerékpárral járják be a környéket, hogy a parlagfű elterjedését minél több területen feltérképezzék.

A pilisszántói lakosok kérésére a Levegő Munkacsoport közbenjárt az ott működő három mészkőőrlő súlyos szennyezésének megszüntetése érdekében. Ezeknek az üzemeknek a tevékenysége következtében az egész területen kőpor lepi be a kiemelt kirándulóövezetnek számító erdők fáit és a zártkertek növényzetét. A Levegő Munkacsoport és a helyi lakosok fellépése eredményeként a hatóságok vizsgálatot indítottak, és az egyik szennyező részleget ideiglenesen bezáratták. A cél azonban a környezetszennyezés teljes megszüntetése.

A Köztársaság térre tervezett metróállomás miatt — Dr. Radó Dezső felmérései szerint — az ottani növényzet harmadát irtanák ki. A gyönyörű, a környék lakóinak és az odalátogatóknak egyaránt felüdülést nyújtó fák többnyire 40—50 évesek, de van köztük olyan is, amely túlélte a világháborút. Lombmennyiségük egy vegetációs időszak alatt 15,5 tonna oxigént termel, és 14 tonna szén-dioxidot dolgoz fel. Ugyanez a veszély fenyegeti a Rákóczi tér hatalmas fáit, valamint a Budán a Fehérvári út és az Október huszonharmadika utca sarkán lévő hatalmas viruló platánokat is. A kelenföldi Bikás parkban is számos fa esne áldozatul az ottani metróállomás építésének. A 2-es és a 3-as metró építői még ügyeltek arra, hogy ne parkok pusztításával alakítsák ki a metróállomásokat. A 4-es metró esetében viszont a tervezők éppen ezeket célozzák meg, mivel itt általában nem kell közműveket áthelyezni. Azzal viszont nem törődnek, hogy a városkép, a környezet rombolásával sokkal nagyobb károkat okoznának, mint amekkora összeget megtakarítani" vélnek.

Milliárdos beruházásokkal jacht-kikötőket akarnak létesíteni a Dunán — adták hírül egyes lapok. A Levegő Munkacsoportnak volt alkalma szakértői véleményt adni a Lágymányosi öbölben létesítendő kikötő környezetvédelmi hatásvizsgálatáról. A gigantomániás létesítmény környezeti szempontból számos hátránnyal járna, és veszélyeztetné mindazokat, akik a Dunán természetközeli vízisportokat űznek. A Levegő Munkacsoport támogatja a helyi lakosokból álló Ózon Egyesület fellépését is a Szentendrére tervezett jacht-kikötő ellen. Az egyesület szerint az egyre nagyobb sebességgel száguldó motorizált vízijárművek már most is életveszélyt jelentenek a hagyományos vízisportok művelőire. Ezeknek a járműveknek a kipufogógáza gyakran szétterül a víz felszínén, fülsiketítő zajuk pedig nagy távolságra eljut. Mindez egészségtelen körülményeket teremt az üdülni, illetve a természetet élvezni vágyó embereknek. A lakosok véleménye szerint a jachtkikötő és a vele járó megnövekedett forgalom a fővárosnak ezen a környéken található parti szűrésű ívóvíz-kútjaira is kedvezőtlen hatással lenne.

A környezetvédő szervezetek világszerte megdöbbenéssel értesültek arról, hogy Vlagyimir Putyin elnök általános támadást intézett az oroszországi környezetvédelmi intézmények és civil szervezetek ellen. A Környezetvédelmi Hivatalt megszüntették, feladatait pedig a Természeti Erőforrások Minisztériumának adták át, amely éppen a természet minél erőteljesebb kizsákmányolásában érdekelt. Ezek után ez a minisztérium kijelentette, hogy enyhíteni fogják az — egyébként sem túl szigorú — környezetvédelmi szabályokat. A környezetvédő aktivistákat egyre gyakrabban zaklatják az állami szervek, többeket letartóztattak, majd ismét szabadon engedtek. A civil szervezetek tevékenységét bürokratikus módszerekkel nehezítik, például a Greenpeace moszkvai irodáját több napra lezárták. Ugyanakkor a kormány hatalmas környezetpusztító beruházásokat tervez, egyebek mellett 40 új atomerőművet kíván építeni a következő 30 évben. A nemzetközi környezetvédő civil szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy a környezetvédelmi szabályok és intézmények, szervezetek gyengítése a világ legkiterjedtebb országában súlyos környezeti következményekkel járhat egész Földünk számára. Ez a politika egyúttal komoly ösztönzést adhat a szervezett bűnözésnek, amely már most is erőteljes szerepet játszik az oroszországi és nemzetközi környezetpusztításban (veszélyes anyagok csempészete, illegális hulladékkereskedelem, engedély nélküli erdőkivágások stb.). Mindennek megakadályozására nemzetközi összefogás szükséges. A Levegő Munkacsoport sürgetőnek tartja, hogy a magyar kormány is komolyan vizsgálja meg a kialakult helyzetet.

A témához kapcsolódóan az alábbiakban közöljük az Össz-Oroszországi Környezetvédelmi Konferencia felhívását.

A konferencia nevében a Környezetvédelmi Civil Szervezetek Kerekasztalának vezetői:

I. F. Barispol,
az elnökség vezetője,
Össz-Oroszországi Környezetvédő Társaság

A. V. Jablokov,
társelnök,
Nemzetközi Társadalmi-Ökológiai Egyesület