A fórum formája nyílt pódiumbeszélgetés" volt. Az asztalnál ülő meghívott tervezők ismertették elképzeléseiket a Duna-hidak tervezéséről, és a kerületek, környezetvédők képviselői fejtették ki véleményüket a tervekkel kapcsolatban. Vargha Márton, a Magyar Közlekedési Klub elnökségi tagja vezette a vitát, melyben részt vett Solymosi Imre, az MSC Tervező Kft. műszaki igazgatója, Schulek János, a FÔMTERV Rt. műszaki igazgatója, Derce Tamás, Újpest polgármestere, Lukács András, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség elnöke, Béda Ferenc és a Solymári Környezetvédő Egyesület vezetője is.

Solymosi Imre elmondta, hogy az MSC Kft. készítette az északi vasúti híddal kapcsolatos döntéselőkészítő tanulmányt a MÁV megbízása alapján. 1954-ben épült ideiglenes jelleggel a jelenlegi híd, amelyet legkésőbb 2005-ig át kell építeni. A tanulmányban rá kell világítani arra, hogy milyen áron éri meg a felújítás a jelenlegi és várható forgalomhoz viszonyítva, mik a lehetőségei a hozzá kapcsolódó esztergomi vasútvonal Budapesti Közlekedési Szövetségbe való beillesztésének. Szerinte a vasúti híd mellett közúti hidat is kell építeni, az Árpád híd tehermentesítésére. De nem olyan erőszakolt megoldással kell egymás mellett elhelyezni a két hidat, mint a Lágymányosi híd és a Déli vasúti híd esetében. Kérdés, hogy a vasúti híd maradjon-e egyvágányú, vagy legyen kétvágányú? Jelenleg az a terv, hogy a vasúti híd meglévő pilléreire kerülne a tervezett közúti híd.

Béda Ferenc szerint a Solymárról Budapestre való bejutás az esztergomi vasútvonal HÉV-esítésével lenne célszerű. Az M0-s északi hídjának tervét elutasította a Solymári Környezetvédő Egyesület, és a III. és XIII. kerületi lakosság iránti szolidaritásból az a vasúti híd mellé tervezett közúti híd ellen is tiltakoznak.

A FÔMTERV megvalósíthatósági vizsgálatra kapott megbízást a két északi közúti híd tervével kapcsolatban. Schulek János elmondta, hogy az M0-s északi hídja nem szerepel a kormány 10 éves autópálya-programjában. Véleménye szerint hátrányos lenne a 11-es út forgalmára nézve, ha csak odáig épülne meg az M0-s. A 10-es út szélesítésének is vannak alternatívái (a védendő hegyoldal helyett a vasút és az Aranyhegyi patak között...). A Szentendrei út térségében is 8 féle csomópont-változatot terveztek. Schulek János elmondta, hogy mindegy, melyik híd épül meg először, de annak legyen csatlakozó úthálózata is. Megtudhattuk, hogy a térség jelenlegi vasútvonala rosszul halad el a települések mellett (pl. Solymár és Pilisvörösvár esetében). Nem a Nyugati pályaudvarra kellene bevezetnie az esztergomi vasútvonalnak, hanem a Batthányi térre!

Derce Tamástól elhangzott, hogy anyagi okok miatt a Fővárosi Önkormányzat nem szorgalmazza igazán a hatáskörébe tartozó Aquincumi hidat. A IV. kerületi képviselőtestület mindkét hidat elfogadja, de feltételekkel! Az Aquincumi hídtól az Árpád utat féltik. Nem hajlandók eltűrni azt a hatalmas többletforgalmat, ami a többi északi budapesti híd időleges lezárása miatt ide zúdulna. Ezen kívül példákat sorolt fel, ahol a tervezett híd nyomvonalán jelentős lakásszámú lakóházak lennének az úttól 20-30 méternyire. Az M0-s északi hídja sem biztos, hogy jó lenne Újpestnek, mert a Váci út bedugulása után Újpest mellékutcáira terelődik a forgalmi többlet. Derce úr kijelentette, hogy az átmenő nehéz tehergépkocsi-forgalmat csak néhány meghatározott útvonalon keresztül fogják megtűrni Újpesten, a többi útvonalra pedig csak fizetett útvonalengedéllyel lehet majd ráhajtani. Az Aquincumi közúti híd megépítésébe pedig csak akkor egyeznek bele, ha a Fővárosi Önkormányzat megépíti a Munkás körutat is.

Lukács András rávilágított, hogy az új utak építése általában nem vezet a forgalmi torlódások megszűnéséhez. Hivatkozott a brit SACTRA Bizottság 1995-ös tanulmányára, amely megállapította, hogy az új utak forgalomgerjesztő hatást fejtenek ki. Tehát az új utak építése költséges és hatástalan módszer a forgalmi torlódások megoldására. A brit kormány megbízásából neves szakemberek tanulmányozták az útlezárások hatásait 100 városban, és következtetésük az, hogy az esetek többségében nem alakultak ki a környező utakon a korábbinál nagyobb dugók, hanem az érintett területeken csökkent a forgalom. A Levegő Munkacsoport elnöke szerint megfelelő településpolitika szükséges, ugyanis a szétterülő települések egyre nagyobb gépkocsi-forgalmat gerjesztenek. A közlekedési gondok megoldásának ezenkívül a tömegközlekedés javítása a leghatékonyabb eszköze.

A hozzászólások között hallhattuk az óbudai polgármesteri hivatal megbízottját, aki elmondta: ha csak egy híd épül, akkor a III. kerület az aquincumit javasolja. De bármelyik híd épülne is meg, azt csak az oldalirányú útpályák kiépítésével együtt szabad megvalósítani. Az M0-st legalább a 10-es útig kell megépíteni. A XIII. kerületi Önkormányzat Területfejlesztési Bizottságának vezetője elmondta, hogy az ő kerületük önkormányzata mindkét híd megépítését szorgalmazza.

Várady Tamás, a Közlekedés Kft. ügyvezető igazgatója ismertette, hogy cégük altervezőként végzett forgalomfelméréseket. Jelenleg félmillió autó megy át Budapest 8 hídján, ennek egyötöde az Árpád hídon. Az Árpád híd összforgalmának fele az északi térségből jön. A forgalmi beavatkozások forgalomcsillapítási jelleggel a belvárosban több helyen szükségesek, a külső városrészek esetében azonban hálózathiány van. Az észak-nyugati térségből 25 ezer utas érkezik naponta tömegközlekedéssel, ebből csak 2000 jön vonattal. Ezzel szemben százezer ember jön be személygépkocsival.

Fleischer Tamás, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa kifejtette, hogy a déli M0-s autópálya mentén messze nagyobb a rátelepülés, mint amilyenre számítottak. Ez lesz északon is, ha az M0-s autópálya itteni szakaszát megépítik. Szerinte a Margit híd felújításával kapcsolatos féléves átmeneti időszak miatt fölösleges állandó többletkapacitást létrehozni a térségben egy új északi híd megépítésével.

A lakosság köreiből elhangzott, hogy az északi vasúti hídon hétvégeken emberek ezrei közlekednek kerékpárral, gyerekekkel, ez Budapest legfrekventáltabb kerékpáros átkelőhelye. A hidat fel kellene újítani, de a tömegközlekedés és kerékpáros közlekedés céljára. Említésre került az is, hogy életmód és gondolkodásmód kérdése, miként viszonyulunk a környezetünkhöz, mire vagyunk tekintettel. Több várostervező szerint a város rehabilitációjára, revitalizációjára lenne szükség. Idézet hangzott el az Urbanisztika 2000. című kiadványból: A város közúthálózata az igényeknek megfelelően nem fejleszthető." Ezt Molnár László, a FÔMTERV elnök-igazgatója mondta, és több, közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos munkában leírta.

Az összeállítás Schnier Mária jegyzőkönyve alapján készült