Néhány éve egy kedves ismerősöm, hosszabb nyugati tartózkodás alatt elszokva a hazai állapotoktól, felháborodva mesélte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tatarozás alatt álló épülete előtt az építőanyagokat elkerítő palánkra félmeztelen hölgyecskéket ábrázoló óriásplakátokat ragasztottak. Akkor én csak legyintettem, hiszen nem sok olyan plakátot láttam, amelyik ha nem is a helyhez méltó, de legalább szellemes lett volna.

Most viszont egy olyan kezdeményezésről számolhatunk be, amelyik reménykedésre ad okot: talán nálunk is fellendül a társadalmi célú reklámok forgalma, és a bárgyú kereskedelmi globálreklámokat felváltják a hazai közönséghez jobban szóló szellemes üzenetek.

Szeptemberben, egy hónapig mintegy 100 óriásplakátból álló kiállítás volt a Felvonulási téren. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és más szponzorok támogatásával lehetővé vált, hogy a rendezők a közönség előtt is bizonyíthassák, van itthon nem egy olyan művész, szakember, aki képes szellemes, a mi kultúránkhoz, lelki beállítottságunkhoz igazodó plakátokat készíteni.

Nekem a társadalmi célú reklámok tetszettek a legjobban, mert ezekből nemcsak feltűnően nagy a hiány, de még a kevésből is, ami eddig megjelent, bizony sok a felejthető színvonalú. Több olyan kereskedelmi reklám is volt, amelyet a látogatók hangos tetszésnyilvánítással fogadtak.

Ez a kiállítás meggyőzhetett mindenkit arról, hogy a jó plakát a megfelelő helyen (!) termékeny gondolatokat vagy ha mást nem, mosolyt tud fakasztani.

Elnézést kérünk a tájékozottabb olvasóinktól, de szeretnénk ismét felidézni a reklámtörvény tárgyalása előtt benyújtott, és akkor a képviselők nagy többsége által leszavazott javaslatunkat: az évi 100 milliárdot meghaladó reklámköltséget terhelje 2%-os adó, amelyet társadalmi célú reklámokra fordítanának.