— Mi a gond az emberek vásárlási szokásaival?

— Természetesen nem a vásárlás ténye jelent problémát, hiszen enélkül nehezen lehetne létezni, hanem a növekvő üteme. Ez egyrészt abban jelenik meg, hogy a tartós fogyasztási cikkek egyre rövidebb ideig tartanak és egyre gyorsabban kerülnek a szemétbe, másrészt az ún. impulzív vásárlásban, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó a pillanatnyi vizuális ingerek hatására veszi meg a terméket, nem pedig azért, mert szüksége van rá, és lehet, hogy az életben nem is fogja használni. Ez egyre erősebb vásárlási szempont, amit a gyártók tudatosan ki is használnak. Az összes reklám efelé tereli az embereket. Azt is tudjuk, hogy létezik kóros bevásárlási láz mint feszültségoldó eszköz, hasonlóképpen az alkoholhoz vagy a szerencsejátékhoz.

— A csomagolás szintén növeli a szemétmennyiséget. Azt hiszem, sokszor nem gondolunk bele, hogy a díszes csomagolórétegek igen hamar a szemétbe kerülnek.

— A csomagolás egy külön szempont. Ezzel megintcsak a vásárlási kedvet igyekeznek növelni, ugyanakkor az egyre bonyolultabb csomagolás fokozza a termék nyersanyag- és energiaigényét.

— Miért és hogyan jött létre a "Ne vásárolj semmit!" nap?

— Az eredeti kezdeményezés Kanadából indult ki 1992-ben, mégpedig úgy, hogy egy Tade Dave nevezetű reklámszakember ráunt a hirdetések hazugságaira és átállt a másik oldalra. Ô kezdeményezte, hogy legyen minden évben egy ilyen nap, méghozzá a karácsonyi bevásárlási láz elejére időzítve, amit annak szentelnek, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hova vezet a nyakló nélküli fogyasztás.

— Hogy vehetünk részt a bevásárlásmentes napon?

— A legegyszerűbben úgy, ha nem veszünk semmit aznap, hanem ehelyett más hasznos tevékenységet végzünk: kirándulunk, játszunk a gyerekekkel stb. Persze ez nem csak ennyiből áll: ilyenkor színes, látványos eszközökkel felhívják az emberek figyelmét, hogy a fogyasztás állandó növekedése miként járul hozzá a Föld erőforrásainak a kizsákmányolásához és a Föld elszennyeződéséhez. Az akciók azt igyekszenek bemutatni, hogy mi mindent lehet csinálni a vásárlás helyett, és mennyivel gazdagabbá teheti ez az életünket.

— Milyenek az eddigi tapasztalatok?

— Magyarországon először tavaly tartottunk ilyen napot, amikor öt város vett benne részt. A Humusszal (Hulladék Munkaszövetség) és az ETK-val (Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület) közösen rendeztük meg a budapesti rendezvényt. A Vörösmarty téren alakítottunk ki egy bevásárlásmentes övezetet. Volt ott egy úgynevezett antibolt, ahol blokkot lehetett kapni arról, hogy mennyi mindent nem pusztított el a nem vásárlásával a nem vásárló. Volt még utcaszínház, valamint a járókelők bevásárlási lázát is mértük egy kérdőívvel. A rendezvény sajtó visszhangja is nagyon kedvező volt. Veszprémben kanapékat hordtak ki az utcára, hogy a bevásárlásmentes övezet pihenőül szolgálhasson a vásárlásban megfáradt, fogyasztói lázban szenvedőknek. A lehetőségek tárháza végtelen.

— Hogyan fog zajlani az idei "Ne vásárolj semmit!" nap?

— Az idén november 24-én tartjuk meg. Eddig 13 ország jelentette be a részvételi szándékát. Minden évben van egy témája, az idei, hogy a fejlett világ mennyire a gazdaságilag elmaradottabb országok nyakán ülve érte el azt a fogyasztói jólétet, amelyikben jelenleg van. Még nem tudjuk pontosan, hogy Magyarországon milyen események lesznek, de hogy lesznek, az biztos. Az idén a civil szervezetek az Ökotárs Alapítványnál pályázatot is nyújthatnak be a "Ne vásárolj semmit!" napra. Természetesen nem csupán utcai megmozdulásokra, hanem előadások, viták, sajtótájékoztatók tartására is lehetőség van.