kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Már nem annyira bűzlik — a szemét — Dániában

Impozáns gazdasági fejlődésével arányban nemcsak az egy főre eső GDP, hanem a fajlagos hulladék-termelése is erősen növekedni kezdett Dániában, felülmúlva e tekintetben több szomszédos fejlett ország megfelelő mutatóit is. Eközben a meglehetősen kis területen elhelyezkedő országban a 80-as években egyre-másra kezdtek megtelni a hulladéklerakók, és mind erősebb tiltakozás volt hallható a szemétégetők okozta járulékos légszennyezés miatt is.
E probléma megoldására a kormány 1987. január 1-jével szemétkezelési adót vezetett be az országban. Ezt az adót nem-veszélyes hulladék lerakására, tárolására és elégetésére súly szerint vetették ki. Az így a költségvetésbe áramló összegeket fiskális célokra — a költségvetési hiány, illetve az emberi munkát sújtó adók csökkentésére — használták fel. A helyi önkormányzati szemétlerakókba szállított hulladékra tonnánként kivetett 40 koronás (körülbelül 5,8 USD) adót 1990-ben kiterjesztették a magánkézben lévő lerakókra is, majd 1992-ben az adótételeket úgy módosították, hogy a szemétégetőbe kerülő hulladék után kevesebbet kelljen fizetni, mint a lerakókba véglegesen elhelyezett szemétért. A rendszert 1997-ben tovább finomították, előnyben részesítve azokat a szemétégetőket, ahol az égetés kapcsán felszabaduló energiából hő mellett villamosenergiát is termeltek. Jelenleg a lerakókba szállított szemét után 335 koronát (48,6 USD), a csupán forró gőzt előállító égetőkbe juttatott hulladékért 260 koronát (37,7 USD), míg az e mellett még villamosenergiát is kibocsátó égetőkben kezelt szemét egy tonnájáért 210 koronát (30,45 USD) kell fizetni.
A környezet védelmét szolgáló különadónak köszönhetően az önkormányzati és a magánkézben lévő lerakókba szállított szemét mennyisége számottevő mértékben csökkent országszerte. Az 1987 és 1997 közötti évtized folyamán a begyűjtött szemét és hulladék mennyisége a folyamatos gazdasági növekedés ellenére csaknem 26 százalékkal mérséklődött — ezen belül a háztartási szemété 16 százalékkal, az építési hulladékoké 64 százalékkal, a vegyes hulladéké pedig 22 százalékkal.
Eközben a háztartási, építési és ipari hulladékok másodlagos nyersanyagként történő felhasználása is jelentős mértékben bővült. Az építési hulladékoknál e növekedés ugrásszerű — 1991-től 1995-ig a 800 ezer tonnás bázisértékről indulva 1,6 millió tonna, tehát mintegy kétszeres — volt, de ennél impozánsabb a háztartási szerves hulladék komposztálása, amely az 1990-es 86 000 tonnáról 1994-ben 500 000 tonnára, tehát közel 580 százalékkal bővült. Ami az újrahasznosításra kinyert papírt és kartont illeti, mennyisége 1986 és 1995 között 77 százalékkal, 300 000 tonnáról évi 531 000 tonnára nőtt, míg üveghulladékból ugyanekkor mintegy 50 százalékkal több másodlagos nyersanyagot nyertek ki.
Ez utóbbi jó eredmények elérésében az is közrejátszott, hogy időközben kötelezővé is tették e hulladékok újrahasznosítását, megfelelően bővítve az ehhez szükséges átvevő-feldolgozó telepek hálózatát is. Hasznosnak bizonyult a használt építőanyagok piacának felfuttatása is, mivel segítségével ezek az anyagok még hulladékká minősítésük előtt értékesíthetők. A bontási anyagok és az egyéb építési hulladék felhasználásának jelentős mértékű bővülése a Dán Környezetvédelmi Minisztérium értékelése szerint figyelemre méltó eredmény.
Miközben a lerakókba és a szemétégetőkbe szállított hulladék mennyisége nagymértékben csökkent (megfelelően növelve a mind nehezebben létesíthető lerakók élettartamát), a nyersanyagok és energiahordozók importjának mérséklődése következtében a dán kereskedelmi és fizetési mérleg is érezhetően javult. A "szemétadó" dániai bevezetése tehát a természetes, és az épített környezet védelme szempontjából és az államháztartásra nézve is egyaránt sikeresnek mondható. Az ennek kapcsán szerzett tapasztalatot az illetékes hazai hatóságoknak és szervezeteknek érdemes lenne behatóbban tanulmányozni és Magyarországon is alkalmazni a mind aggasztóbban tornyosuló hulladék kezelésében-hasznosításában.
Dr. Balog Károly



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.