Ez évben csaknem 750 városban tartották meg az Európai Bizottság által az egész földrészre kiterjedően először meghirdetett autómentes napot. Ennek egyik legfőbb támogatója Margot Wallström környezetvédelmi biztos volt, de részt vett a korábbi akciókban Romano Prodi is.

A kezdeményezés nem egyszerűen a város utcáinak lezárása az autósok elől, mert ezzel csak háborút szítanánk. Tudatosítanunk kell a lakosságban a közlekedéssel kapcsolatos veszélyeket, a környezetszennyezést. Fel kell hogy keltsük a magunk és mások iránti felelősségérzetet a közlekedési mód megválasztásával kapcsolatban. Meg kell mutatnunk, hogy az autóközlekedés csökkentése nem vezet a város életének megbénulásához. Ellenkezőleg, ha az utcák visszanyerik korábbi funkciójukat, akkor az előnyök mellett eltörpül az autózás korlátozásával járó kényelmetlenség. A találkozások, sétálás, nyugodt bámészkodás, a gyerekek és idősek számára egyaránt biztonságos közterületek életünket sokkal színesebbé teszik.

Ezt kell bemutatni ezen a napon, és erre kell aktív közreműködéssel nevelni elsősorban a jövő nemzedéket, mely sokkal inkább fogékony a problémára.

Nagyobb városokban a sikeres autómentes nap megrendezése közel egyéves előkészítést igényel. Az esemény koordinátorának meg kell nyernie hozzá a lakosság és a gazdasági élet ismert személyiségeit, a médiát és a tömegeket is. Ennek egyik módja az, ha a szervezést az iskolákban kezdik meg. A pedagógusok már hónapokkal előbb foglalkozhatnak a témával órákon, szakköri foglalkozásokon. Tájékoztató anyagokat oszthatnak szét, amelyeket a gyerekek otthon is megbeszélhetnek szüleikkel. Meg kell találni a szövetségeseket, a sponzorokat, a pályázati lehetőségeket az anyagiak előteremtéséhez. Ezután kezdődhet a programok szervezése: focibajnokság, kerékpáros ügyességi verseny, KRESZ-vetélkedő, utcabál, utcaszínház, zenekarok fellépése parkokban, tereken, zenélés a villamosokon stb.

Ahhoz hogy, mint például Hamburgban, kerületenként legalább két főútvonalat és a belváros nagyobb összefüggő területét e napra le lehessen zárni a forgalom elől, meg kell szerezni a lakosság széleskörű szimpátiáját. Ez mindenütt nem megy egyszerre, de a második alkalomra már a nagy többség a szelíd közlekedést támogatja. Fontos, hogy mindenki maga dönthesse el, hogy együtt kíván-e működni a szervezőkkel, vagy az autója mellett dönt továbbra is. Az utakat ne öncélúan zárjuk le, még rövid időre sem, hanem más célra használjuk a lezárás ideje alatt (gyermekjátszótér, focipálya, versenyek, bemutatók stb.). Az egész szervezés során szoros együttműködésre van szükség a kezdeményezők, a városi vezetés, a helyi lakosság és nem utolsó sorban a tömegközlekedési vállalatok között. Sok helyen ilyenkor mindenki ingyen utazhat a tömegközlekedési eszközökön. A legsikeresebbek azok a rendezvények, ahol a lakosság maga is szervező, illetve aktív szereplője az eseményeknek. Ehhez a zöld szervezetek mellett a helyi iskolák tanulói nagy segítséget nyújthatnak.

A rendezvényhez kapcsolható az immár hagyományos őszi közúti ellenőrzés ("zöldkártya-akció"), mely céljában és megvalósítási elveiben, gondolatában teljes mértékben illeszkedik az autómentes naphoz — ebben lehet elsődleges bonyolító és szervező a KöM. A környezetvédelmi tárca már jelezte, hogy jövőre háttértámogatója lesz az Autómentes napnak.

Az Autómentes nap programja Berlin város főutcáján, az Unter den Linden-en és a Június 17. úton zajlott. Szeptember 24-én, vasárnap a teljes útszakaszt (mintegy 5 km) lezárták minden forgalom elől. Az úttesten számos gyermekprogram — kerékpárversenyek, görkorcsolya-versenyek stb. — zajlott. A zöld civil szervezetek környezetvédelmi és természetvédelmi ismereteket adó aktív játékra hívták a résztvevőket.

Ausztriában 61 település, köztük Bécs és Graz jelezte részvételét. A rendezvények támogatására előzetesen országos pályázatot írtak ki.

Értesüléseink szerint Magyarországon Balmazújváros, Hatvan, Gyöngyös, Pécs, Sopron, Szeged, Várpalota és Veszprém csatlakozott az Európai Autómentes Naphoz (elnézést kérünk azoktól a városoktól, amelyeket azért nem említünk, mert nem jutott el hozzánk az információ). Talán Szeged készült a legkomolyabban az eseményre. Egyetlen magyar városként hivatalosan is jelentkezett az Európai Unió felhívására és mindvégig szoros kapcsolatot tartott az eseményeket összehangoló brüsszeli központtal. A belvárost és számos más utcát lezárták az autóforgalom elől, a buszokon és villamosokon pedig mindenki ingyen utazhatott. A városháza előtti téren egy színpadot állítottak fel, ahol az ügyet népszerűsítő és tájékoztató programokat lehet látni-hallani.

Az idén tavasszal nem sikerült meggyőzni a Fővárosi Önkormányzatot, hogy csatlakozzon az Európai Autómentes Nap eseményeihez. Ezért a Levegő Munkacsoport a Városi Biciklizés Barátaival közösen csak egy kisebb megmozdulást szervezett a Ferenciek terén, transzparensekkel hívva fel a figyelmet az autómentes napra és a szabad buszsávok biztosításának szükségességére.

Mivel a fővárosra — az ország területének alig több mint fél százalékára — jut a közlekedés által okozott légszennyezés negyede, és ez a bejárókkal együtt két és félmillió ember egészségét rontja, itt lenne leginkább indokolt az autómentes nap megrendezése. Reméljük, jövőre sikerül.

Aki bővebb felvilágosítást kíván szerezni az Európai Autómentes Nap céljairól és eseményeiről, keresse fel a http://www.22september.org honlapot, ahol az EU tagországainak nyelvein lehet minderről olvasni.

A cikk képei a szegedi Autómentes Napról készültek.