Az új állások közül sok az újrahasznosítás és újragyártás, valamint az energia- és anyaghatékonyság területén fog létesülni. A szél- és napenergiát hasznosító erőművek munkaerő-igénye máris szédületes iramban növekszik, pédául a széllel foglalkozó meteorológusok, szerkezetépítő mérnökök, fémmunkások és számítógép-üzemeltetők iránt.

1999-ben mintegy 86 000 olyan munkahely volt világszerte, mely a szélerőművek gyártásához és telepítéséhez kötődött. Ez a szám az elmúlt két évben megduplázódott. 2020-ra a szélenergia 10%-ot tehet ki a világ energiatermeléséből, és az általa foglalkoztatottak száma 1,7 millió körül várható.

Az amerikai napelem-ipar közvetlenül közel 20 000 embert foglalkoztat jelenleg. Az európai napkollektor cégek több mint 10 000 embert alkalmaznak, ami 70 000-re emelkedhet a következő évtizedben, de erős kormányzati támogatással a 250 000 munkahely is elképzelhető.

Az újrahasznosító-ipar a világon jelenleg évi több mint 600 millió tonna anyagot dolgoz fel, évi forgalma 160 milliárd dollár, az alkalmazottak száma pedig több mint 1,5 millió.

"A munkahelyek inkább ott lesznek veszélyben, ahol a környezetvédelmi normák szintje alacsony és a környezetvédelmi fejlesztések elmaradoznak" — mondta Michael Renner, "A környezet védelme egyre több munkahelyet teremt" (Working for the Environment: A Growing Source of Jobs) című tanulmány szerzője. — "A kutatásaink azt mutatják, hogy nagy lehetőségek vannak munkahelyek teremtésére a természet erőforrásait kizsákmányoló iparon kívül, ahol az állás nem függ a nyersanyagok jelenlegi egyirányú áramlásától, amikor is a természeti forrásokat szeméthegyekké alakítjuk át. A társadalom számára a kihívást az jelenti, hogy új lehetőséget kínáljanak az olyanoknak, akik a fosszilis tüzelőanyag-iparban vagy a bányászatban el fogják veszteni állásukat.

A megújuló energiaforrásokba való befektetés, a jobb anyag- és energiahatékonyság, a termékek tartóssága és újrahasznosíthatósága több munkahelyet teremt majd, mint a jelenlegi, környezetpusztító iparba való további befektetések" — tette hozzá. Jóllehet kevesebb lesz a munka a természeti erőforrásokat kitermelő iparágaknál és a termékek gyártásánál, ha ez utóbbiak sokkal tartósabbak lesznek, de több munkahely lesz a javításokkal, a felújításokkal foglalkozó és az újrahasznosító cégeknél. Ez utóbbi legalább 85%-os anyag- és energia-megtakarítást jelent.

A vállalatok és a háztartások több száz milliárd dollárt takaríthatnak meg azzal, hogy a hatékonyság növekedése miatt kevesebb energiahordozót és nyersanyagot kell beszerezniük. Az így megtakarított összegnek a környezetbarát ágazatokba történő befektetése több munkahelyet eredményez, mintha a jelenlegi, a természeti erőforrásokat felhasználó ágazatba fektetnék be.

A nyersanyag- és energiatermelés az egyik leginkább környezetszennyező emberi tevékenység, ami csak kevés és egyre csökkenő számú munkahelyet kínál. Az Egyesült Államokban például a bányászat, a közművek és négy gyártóipar (az elsődleges fémfeldolgozás, a papíripar, az olajfinomítók és a vegyipar) a felelős az összes környezetbe bocsátott mérgező anyag 84%-áért. Összehasonlításul: az összes magánszektorban foglalkoztatottak 3%-a dolgozik ezeken a helyeken.

A legtöbb bányász vagy fakitermelő munkahely veszélyben van, még a szigorúbb környezetvédelmi szabályok hiányában is. A gépesítés és automatizálás egyre kevesebb munkahelyet eredményezett, néhány esetben még a növekvő kitermelés mellett is. 1980 és 1999 között az USA széntermelése 32%-kal nőtt, az alkalmazottak száma viszont 66%-kal csökkent. Az Európai Unióban a vegyipar termelése 25%-kal nőtt 1990-től 98-ig, de 14%-kal kevesebb volt az alkalmazott.

A munkahelyteremtés különösen fontos a fejlődő országokban, ahol a népesség gyors növekedése a következő évtizedekben is várható. "A probléma az, hogy az emberi munka túl drágának tűnik, miközben az energia- és nyersanyagárak nagyon alacsonynak. A vállalatok hosszú ideje azon versenyeznek, hogy a munkaerővel takarékosan bánjanak. Ahhoz, hogy fenntartható gazdaságot építsünk, az energiával és a nyersanyagokkal kell takarékosan bánnunk" — mondta Renner.

A pénzügyi politika hatékony eszköz lehet a nyersanyag- és energiahatékonyság terén. A jelenlegi adórendszerek ösztönzik a természeti erőforrások felhasználását és akadályozzák a munkahelyteremtést. Egy ökológiai szempontok szerint véghezvitt adóreform csökkentené a bérhez kapcsolódó adókat, és emelné a természeti források és a környezetszennyezés után fizetendő adót. Ez a fajta adózás a 90-es években kezdett valósággá válni számos európai országban, köztük Németországban, Dániában, Finnországban, Svédországban, és Nagy-Britanniában.

A szakszervezetek és a környezetvédők együttműködhetnek, hogy komolyabb politikai bázist alakítsanak ki ennek a politikai változásnak az érdekében. A környezetvédelmi problémák gyakran egészségügyi és biztonsági kérdésekként tükröződnek a munkahelyeken. A szakszervezetek követelései sok esetben egyeznek a környezetvédőkéivel.

"Azon munkahelyek száma, amelyek a környezetvédelmi szabályok következtében szűnnek meg, nagyon kicsi, az USA-ban kevesebb mint 0,1%-a az összes létszámcsökkentésnek. A környezetvédőknek fel kell ismerniük, hogy azok a dolgozók, akik érintettek ebben a kérdésben, különösen a bányászok, favágók, és a fosszilis tüzelőanyag-ágazatban dolgozók, segítségre szorulnak, hogy új képesítéseket szerezzenek, új technikákat tanuljanak meg és végső soron új kenyérkereseti lehetőséghez jussanak" — mondta Renner. Létre kell hozni egy alapot az elbocsátott és új munkát kereső dolgozóknak, ahonnan némi bevételhez és szolgáltatásokhoz juthatnak, tandíjtámogatást kaphatnak az átképzéshez és más tanulmányok elvégzéséhez, továbbá karrier-tanácsadáson vehetnek részt, ahonnan segítik az elhelyezkedésüket. Ehhez kapcsolódóan olyan intézkedésekre is szükség van, melyek az egyes térségeket segítik abban, hogy szélesítsék a gazdasági tevékenységüket.

"Erős szakszervezetek sokkal nagyobb valószínűséggel érhetnek el megfelelő eredményt a fenntartható munkahelyek megteremtése terén, mint a gyengék. A környezetvédőknek támogatniuk kell a szakszervezeteket, hogy azoknak nagyobb szerepük legyen a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos döntéseknél" — tette hozzá Ranner.

Forrás: Worldwatch Institute

www.worldwatch.org