Tovább folytatódik a faültetési akció, amely Dr. Radó Dezső, a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének elnöke azon javaslatából indult ki, hogy az önkormányzatok létesítsenek ún. Milleniumi ligeteket abból a célból, hogy gyarapodjék a zöldterületek aránya. Ez annál is inkább sürgető, mert a zöldfelületek országszerte vészesen fogynak, egyre több helyen esnek áldozatul különböző beépítéseknek. Az akció nyitányaként került sor szeptemberben az Ózon Fesztiválra, amelyet a Levegő Munkacsoport a Rügyecskék Alapítvánnyal közösen rendezett meg a Városligetben. Most a Levegő Munkacsoport várja azon lakosok, civil szervezetek és vállalatok írásbeli jelentkezését, akik vállalják, hogy szakszerűen elültetnek egy vagy több facsemetét, és azokat legalább 5 éven keresztül folyamatosan gondozzák. Az akció tulajdonképpen a "Fogadj örökbe egy fát!" nevet is viselhetné, mert a tapasztalatok szerint annyira a szívéhez nő egy fa annak, aki azt öt éven keresztül gondozza, hogy a további években sem hagyja sorsára. A szervezet olyan szándékok bejelentését is örömmel venné, amely szerint egy parkot vagy más összefüggő zöldterületet fogadnának örökbe állampolgárok vagy cégek, így védve azokat a megsemmisítéstől, illetve a leromlástól.

Elkészült a tervezett 4. metró előzetes környezeti hatástanulmánya. A Levegő Munkacsoport ezzel kapcsolatos észrevételeit megküldte a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnek, és feltette a honlapjára, a http://www.levego.hu/kiadvany/ekhtm4.htm oldalra. Egyebek mellett felhívja a figyelmet arra, hogy a tanulmány szerint a metró üzembehelyezésével nem növekedne a tömegközlekedés aránya a személygépkocsi-közlekedéssel szemben, ami eleve megkérdőjelezi a több száz milliárd forintba kerülő óriásberuházás szükségességét. A vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy ez az arány valószínűleg tovább fog romlani, annál is inkább, mivel a metróállomásokhoz, illetve azok környékére tervezett létesítmények újabb gépjármű-forgalmat vonzanak majd. Ahol a metró nyomvonala mellett megszűnik vagy ritkul a villamosjárat, a nagyobb távolságban lévő metróállomások miatt a kereskedelmi, szolgáltató, idegenforgalmi létesítmények egy-egy csomópontban összpontosulnak majd, ami egy kevésbé humánusabb városszerkezet kialakulásához vezet az érintett területeken. A tanulmány levegővel foglalkozó fejezete leszögezi, hogy ebben a vonatkozásban a metró üzembehelyezése "jelentős változást nem fog okozni". Ez a körülmény szintén a beruházás szükségtelenségét támasztja alá.

Megkezdődött a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének egyeztetése abból a célból, hogy azt az Országgyűlés jövő év végéig elfogadja. A szabályozás korlátozza majd az agglomerációban a külterületek belterületbe vonását, a zöldterületek fogyását. A tervet támogatók most attól félnek, hogy a törvény előkészítési időszakában felgyorsulnak a területi átsorolások. Erre ugyanis a jelenlegi önkormányzati törvény lehetőséget ad. A Levegő Munkacsoport a Védegylettel együtt azt sürgeti, hogy az Országgyűlés haladéktalanul fogadjon el egy olyan törvényt, amely moratóriumot jelentene az átsorolásokra a területrendezési terv jóváhagyásáig. A tilalom természetesen nem általában vonatkozna az építési tevékenységekre, hanem a zöldterületek egyéb övezetbe sorolását tiltaná meg a végleges szabályozásig. Ez a jelenlegi külterületeken építeni kívánók jelentős részének is csak átmeneti korlátozást jelentene.

Úgy tűnik, hogy sok éves vajúdás után rövidesen elfogadásra kerülhet a levegő védelméről szóló új kormányrendelet. A Levegő Munkacsoport folyamatosan figyelemmel kísérte a rendelet tervezetének kidolgozását, és ahhoz számos észrevételt tett. Bár az új jogszabály-tervezet különböző kompromisszumok eredménye, a rendelet hatályba lépése jelentős eredménynek számítana a környezetvédelem terén: elősegítené a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony javítását, és így az emberi egészség fokozottabb védelmét.

A Dunakeszi Önkormányzat egy olyan beruházást hagyott jóvá, amely figyelmen kívül hagyja az érintett lakosság — valamint az őket képviselő Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre Egyesület — határozott tiltakozását. Amennyiben ugyanis a káposztásmegyeri lakótelep szomszédságában megépülne az új Auchan bevásárlóközpont, hatalmas forgalom zúdulna az eddig csendes, jó levegőjű lakótelepre, 30 ezer ember otthonára, csakúgy mint a bevásárlóközponthoz vezető M0-s csomópont közvetlen közelében lévő bölcsődére, óvodára és iskolára. Megdöbbentő az is, hogy a természetvédelmi hatóság jóváhagyta a bevásárlóközpont, annak hatalmas parkolója és a hozzá vezető út megépítését a törvény által védett természeti területen, aminek következtében pótolhatatlan értékek pusztulnának el. A Levegő Munkacsoport felhívja az érintett hatóságokat, hogy haladéktalanul akadályozzák meg az újabb környezetpusztító és egészségkárosító beruházást. Budapest és környéke lakosságát pedig arra kéri, hogy fejezze ki a szolidaritását, és ne vásároljon a már működő Auchan bevásárlóközpontokban mindaddig, amíg a cég nem hagy fel a magyar lakosság érdekeit és a magyar törvényeket semmibe vevő magatartásával. Legyen ez az eset intő példa arra, hogy a mai Magyarországon egyre inkább csak a lakosság és a környezet érdekeit messzemenően figyelembe vevő beruházások valósulhatnak meg.

Az Európai Autómentes Nap alkalmából a Levegő Munkacsoport kampányt hirdetett az autómentes buszsávokért, és általában a tömegközlekedési járművek előnyben részesítéséért a forgalomban. A kampány keretében a szervezet rendszeresen közöl majd követésre méltó példákat a Lélegzetben, és felhívjaa döntéshozók figyelmét ennek a kérdésnek a fontosságára. A tömegközlekedés forgalmi előnyben részesítését szolgáló beruházások ugyanis általában viszonylag kis költséggel rövid idő alatt megvalósíthatók. A ráfordítások anyagi szempontból is szinte azonnal megtérülnek, hiszen csökken a járművek üzemanyag-fogyasztása, továbbá kevesebb járműre (és így járművezetőre) lesz szükség ugyanannyi utas elszállításához. Az utasok időt takarítanak meg, közérzetük javul, ami számottevően javítja a tömegközlekedés vonzerejét. A kampány másik elemeként a Levegő Munkacsoport elkészített egy űrlapot, amely kitöltésével egyszerűen lehet jelenteni a közlekedésrendészet számára, ha valamely személy- vagy tehergépkocsi — a KRESZ előírásait megsértve — a buszsávban közlekedik. Az űrlap a Levegő Munkacsoport irodájában elkérhető, vagy a http://www.levego.hu/kiadvany/buszsav.doc interneti címről letölthető.

Budapest V. kerületének jegyzője negyedik alkalommal is elutasította, hogy ellenjegyezze a Levegő Munkacsoport és több más civil szervezet által kezdeményezett népszavazási aláírási ívet. Enélkül sajnos nem lehet megkezdeni az aláírásgyűjtést, ami nélkülözhetetlen a kerület zöldfelületeinek védelme és bővítése érdekében megtartandó népszavazás kiírásához. A kezdeményezők minden alkalommal a jegyző kívánságainak megfelelően módosították az ív szövegét, így most már az a meggyőződésük, hogy az újabb és újabb kifogások célja csupán az időhúzás. Ezért a Levegő Munkacsoport a Fővárosi Bírósághoz fordult annak érdekében, hogy állapítsa meg az elutasítás törvényellenességét, és így szabad út nyíljon az aláírásgyűjtéshez. Időközben folyamatosan jelentkeznek helyi lakosok, akik felajánlják segítségüket az aláírások gyűjtésére.

A sajtóban megjelenő kedvcsináló hangvételű híradások és fizetett hirdetések is Budapest környéke zöldterületeinek egyre inkább elharapódzó beépítéséről adnak számot. A gomba módra szaporodó lakóparkok még inkább súlyosbítják a közlekedési zsúfoltságot a fővárosba vezető utakon. Ennek egyik példája az Ürömi Önkormányzat azon törekvése, hogy csaknem kétszeresére növelje a község beépíthető belterületét. A Levegő Munkacsoport helyi tagszervezete, az Ürömiek Baráti Köre a lakosság túlnyomó többségének véleményét képviselve, határozottan tiltakozik a falu ilyen nagyarányú beépítése és a festői szépségű természeti táj tönkretétele ellen. Álláspontjuk szerint a polgármester törvényellenes módon, a nyilvános meghirdetést mellőzve szavaztatta meg a képviselőtestülettel a belterületbe vonást. Az Ürömiek Baráti Köre a Levegő Munkacsoport támogatásával a közigazgatási hivatalnál kéri a törvénytelenség megállapítását és a rendelet megsemmisítését. Sajnos azonban egyéb esetek alapján megállapítható, hogy mind a Fővárosi, mind a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal bürokratikus vontatottsággal kezeli még a kirívó törvénytelenségekre rámutató bejelentéseket is, ami gyakorlatilag szabad utat biztosít az önkormányzatoknak az építési engedélyek szabálytalan kiadására, és így az ingatlanfejlesztők szinte korlátlan terjeszkedésére.

A Csömöri úti felüljáró (a Budapest XVI. kerületi Csömöri út és Fogarasi út között) áldatlan helyzete miatt tiltakozik a Levegő Munkacsoport helyi tagszervezete, az R+A Egyesület. Az erősen leromlott felüljárón haladó gépjárművek okozta zaj és légszennyezés már korábban is igen zavaró volt az itt lakók számára. Az M3-as fizetővé tétele után azonban a helyzet már elviselhetetlenné vált, ugyanis rendkívül megnövekedett a forgalom. Az egyesület véleménye szerint a felüljárótól 10—15 méter távolságra lévő, gyakorlatilag lakhatatlanná vált házakat az önkormányzatnak méltányos áron meg kellene vásárolnia. A Levegő Munkacsoport támogatja a lakóknak ezen követeléseit, és szükség esetén segítséget nyújt a jogi úton történő fellépéshez is. Egyúttal felhívja a figyelmet arra a visszás helyzetre, hogy csak az újonnan tervezett utaknál kötelező intézkedéseket tenni (védőtávolság betartása, növényzet telepítése stb.) a lakók egészsége védelmében, azzal viszont már nem törődnek a hatóságok, hogy a már meglévő utakon az utóbbi években sokszorosára nőtt közúti forgalom milyen súlyos egészségi ártalmakat ró a közelükben lakókra.

A civil szervezetek észrevételei, illetve lakossági bejelentések azt bizonyítják, hogy az avarégetéssel kapcsolatos önkormányzati rendeletek — már ahol ilyenek egyáltalán léteznek — sok esetben felemásak. Még ennél is jóval nagyobb gondot jelent, hogy a hatóságok nem rendelkeznek megfelelő személyi és egyéb feltételekkel ahhoz sem, hogy betartassák akár a rendeleteket is, és megbüntessék azok megszegőit. Mindez azért is különösen veszélyes, mert sok esetben a lelkiismeretlen, illetve tudatlan egyének a kerti hulladékkal együtt egyéb anyagokat (műanyag csomagolóeszközöket, gumiabroncsokat stb.) is elégetnek, és ezáltal súlyosan mérgező vegyületek jutnak a levegőbe. Ennek a visszás helyzetnek a megszüntetésére a Levegő Munkacsoport azt javasolja, hogy kormányrendelettel szabályozzák ezt a kérdést. Rendkívül fontos ugyanakkor a lakosság felvilágosítása is. Egyebek mellett fel kell hívni az emberek figyelmét szakszerű komposztálás lehetőségére és fontosságára. Példaszerű az a gyakorlat, amelyet a Levegő Munkacsoport tagszervezete, az Árpádföldi Polgárok Érdekközössége honosít meg egyre szélesebb körben. A szervezet egyik képviselője tanfolyamot végzett a komposztálásról, majd így szerzett tudását, valamint a háztartásában e téren szerzett tapasztalatait sok érdeklődőnek átadta, akik ezután szintén terjesztik a jól bevált módszert. Az egyesület kezdeményezésére a XVI. kerületi Önkormányzat is támogatja a komposztálás elterjesztését, egyebek mellett komposzt tartályokat is kiosztott, amelyekből az óvodák is kaptak.

Moratórium elrendelését javasolja magasházak építésére a Levegő Munkacsoport mindaddig, amíg nem történik meg ezek várható környezeti, városképi és egyéb hatásainak a teljes körű kivizsgálása. Környezetvédelmi szempontból erősen kifogásolható az, hogy az ilyen épületek jelentős gépjármű-forgalmat vonzanak, annak minden káros következményével együtt. Árnyékoló hatásuk rontja a környéken lakók életminőségét. Az ilyen épületek fokozott terhet rónak a város közműveire is, egyebek mellett az energiafogyasztásuk is aránytalanul nagy az alacsonyabb épületekhez képest. A Levegő Munkacsoport teljes mértékben támogatja tagszervezetének, az Árpád-hídi Lakástulajdonosok Baráti Társaságának azt a követelését, hogy a pesti hídfőnél egyetlen toronyház építését se engedélyezzék.