kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
MELLÉKLET

Ebben az évben Magyarország látja el a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) soros elnöki tisztét. A KEK 16 ország — amelyek össznépessége eléri a 200 millió főt — nem intézményesített együttműködési kerete. A tagországok kormányfőinek találkozójára idén november 24—25-én Budapesten kerül sor. Ennek a kiemelkedő eseménynek az alkalmából tesszük közzé a KEK több mint három évvel ezelőtt, 1997 júniusában Bécsben elfogadott miniszteri állásfoglalását a fenntartható közlekedésről. Egyúttal ajánljuk mind kedves Olvasóinknak, mind pedig a csúcstalálkozó résztvevőinek: gondolják át, mit sikerült eddig megvalósítani az állásfoglalás ajánlásaiból, és mit kellene tenni annak érdekében, hogy a következő csúcstalálkozón már komolyabb előrelépésről lehessen beszámolni.
A Lélegzet Szerkesztősége
Miniszterek állásfoglalása Fenntartható közlekedés a Közép-Európai Kezdeményezés országaiban *
A KEK tagországok környezetvédelmi minisztereinek, illetve a környezetvédelemért felelős állami vezetőinek állásfoglalása
Bevezetés
A Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) tagországai, nevezetesen Albánia, Ausztria, Belorusszia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldávia, Románia, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia és Ukrajna környezetvédelmi miniszterei, illetve a környezetvédelemért felelős állami vezetői
l aggódva a közlekedés okozta súlyos környezetvédelmi károk és egészségkárosodások miatt, és szükségesnek tartva, hogy ezeket a károsodásokat visszaszorítsuk és elfogadható korlátok között tartsuk, különösen a levegő- és zajszennyezésre valamint üvegházhatást okozó gázok kibocsátásra vonatkozóan;
l ismerve azokat az előnyöket, amelyek a tömegközlekedés és a vasúti áruszállítás jelenleg még viszonylag széleskörű használatával járnak a KEK egyes országaiban, és aggódva amiatt a folyamat miatt, hogy a környezetet kevésbé károsító közlekedési módok, különösen a vasúti és a tömegközlekedés, egyre inkább háttérbe szorulnak a közúti és a légi közlekedéssel szemben;
l tudva, hogy a földrajzi helyzetéből adódóan a közép-Európai térség a kontinens egyik közlekedési csomópontja, és így várható, hogy a jövőben a forgalom, különösképpen a tranzitforgalom, megsokszorozódik;
l vizsgálva a közlekedés, a területhasználat, a kereskedelem, a közlekedési szokások, a gazdasági és a környezeti fejlődés összefüggéseit;
l aggódva amiatt, hogy a közlekedés miatt keletkező környezeti és társadalmi károk hatalmas külső költségeit még mindig nem a szennyezők fizetik meg, ami a közlekedési piac torzulásaihoz vezet és rontja a környezetvédelmi szempontból előnyösebb közlekedési módok piaci helyzetét;
l számolva a KEK tagországai közötti jelentős eltérésekkel, különösen azzal, hogy az egyes országokban más-más szinten áll a környezetvédelmi szempontból előnyösebb infrastruktúra kiépítettsége, valamint, hogy eltérőek a szükségletek a környezetbarát közlekedési módok infrastruktúrájának és járműparkjának logisztikai javítását célzó beruházásokra és együttműködésre,
l halaszthatatlannak tartva a közlekedés fenntartható fejlesztését és a közlekedés környezetvédelmi felelősségének megvalósulását;
l tartva magunkat az 1992. évi riói Környezet és Fejlődés ENSZ világkonferencián, a Luzernben és Szófiában tartott páneurópai konferencián, az ENSZ emberi településekről szóló 1996-ban Isztambulban rendezett 2. Habitat konferenciáján és egyéb nemzetközi fórumokon hozott környezetvédelemre és közlekedésre vonatkozó határozatokhoz,
elhatároztuk, hogy szorosan együttműködünk a fenntartható közlekedési rendszer megvalósítása érdekében a KEK térségében. Ennek a célnak az érdekében fogadtuk el ezt az állásfoglalást, amelyben kinyilvánítjuk a fenntartható közlekedés megteremtésének szükségességét, felvázoljuk azokat az intézkedéseket, amelyek nélkülözhetetlenek a fenntarthatóság fokozatos megvalósításához, valamint ajánlásokat tegyünk azokra a területekre, ahol a tagországok között további együttműködésre van szükség és lehetőség.
A tagországok hatáskörüknek megfelelően az alábbi vállalásokat teszik.
A. A közlekedést a fenntartható fejlődés követelményeit szem előtt tartva alakítjuk.
l A fenntartható fejlődés alapelveit beépítjük a közlekedéspolitikába is, azaz érvényt szerzünk az elővigyázatosság, a megelőzés, a védelem és a "szennyező/használó fizessen" alapelveinek. Emellett tiszteletben tartjuk a szubszidiaritás elvét, valamint az OECD vancouveri konferenciáján és az OECD környezetileg fenntartható közlekedési programja keretében kidolgozott alapelveket (ld. a mellékletet).
l A fenntartható közlekedés megvalósítását célzó, minden tagországra érvényes irányelveket alakítunk ki, különös tekintettel további környezetvédelmi terveknek és stratégiai környezeti hatástanulmányoknak mint a KEK-térségben történő integráció fontos eszközeinek a kidolgozására és továbbfejlesztésére.
l Támogatjuk azokat a közlekedési ágakat, amelyek leginkább hozzájárulnak a fenntartható közlekedés megvalósításához, így azokat, amelyek környezetileg megbízhatók, a legkevésbé károsak az egészségre, kímélik és hatékonyan használják a nyersanyagokat és az energiaforrásokat, a legkevésbé területigényesek, a lehető legkevesebb külső költséggel járnak, társadalmilag elfogadhatók és a legbiztonságosabbak.
B. Környezetvédelmi célokat és normákat fogalmazunk meg és vezetünk be a közlekedés területén.
l Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival és a kritikus terhelési szintekkel összhangban újabb normákat és határértékeket állapítunk meg. Ez vonatkozik a levegőtisztaságra (például szilárd részecskék és a benzol koncentrációjára), a víztisztaságra, a talaj állapotára és a zajra, figyelembe véve a területhasználat összefüggéseit is.
l A tudományos kutatás naprakész eredményeit és a WHO ajánlásait figyelembe véve meghatározzuk a rákkeltő anyagok kockázati szintjeit.
l Kidolgozzuk az energiahatékonyság és a nem megújuló erőforrások felhasználásának kritériumrendszerét.
l A legjobb elérhető technológiának megfelelő, az élenjáró környezetminőségi szabványokkal és célkitűzésekkel összhangban lévő környezeti normákat állítunk fel a járművek kipufogógáz-kibocsátásának, energia-felhasználásának és zajkibocsátásának csökkentése érdekében. Ennek megfelelő normákat alkalmazunk az üzemanyagok minőségével és a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatban is.
l Számszerű célkitűzéseket fogalmazunk meg a légszennyező anyagok, az üvegház-hatást kiváltó gázok (mindenekelőtt a szén-dioxid), a víz- és a talajszennyezés, az energiafelhasználás és a zajszennyezés csökkentésére.
C. Kidolgozzuk és a gyakorlatban is megvalósítjuk a fenntartható személy- és áruszállítást elősegítő stratégiákat és konkrét intézkedéseket.
l A közlekedési és az infrastrukturális koncepciókat, valamint területhasználati programokat környezetileg elfogadhatóvá alakítjuk át. Azoknak az infrastrukturális beruházásoknak biztosítunk előnyt, amelyek a környezetre kedvező hatással vannak:
— a tervek, koncepciók és programok, valamint megvalósításuk várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatásáról előzetes tanulmányokat készítünk,
— már a tervezési, költségszámítási fázisban beépítjük a környezetvédelmi kritériumokat.
l A fenntartható közlekedést és az országok közötti együttműködést elősegítő intézkedésekre és eszközökre vonatkozó kutatási programokat és gyakorlati kísérleteket tervezünk és valósítunk meg:
— kísérleteket végzünk a közlekedési igények befolyásolására, a közlekedési szokások átalakítására és a gazdasági eszközök alkalmazására,
— támogatjuk a tömeg-, a kerékpáros- és a gyalogos közlekedést, valamint az intermodális hálózatokat elősegítő technológiát, infrastruktúrát és logisztikát,
— támogatjuk a vasúti, a tengeri és vízi, valamint a kombinált áruszállítást elősegítő technológiát, infrastruktúrát és logisztikát.
l Visszaszorítjuk a közúti közlekedés iránti igényt:
— olyan területhasználati terveket valósítunk meg, amelyek csökkentik a szállítási távolságot és korlátot szabnak a beépített területek terjeszkedésének,
— intézkedéseket hozunk a tehergépjárművek teherbírása és a személyautók befogadóképessége kihasználásának javítására.
l Javítjuk a közlekedés hatékonyságát:
— a forgalmat a fajlagosan alacsonyabb károsanyag-kibocsátású és energiafelhasználású közlekedési módok felé tereljük,
— a már meglévő közlekedési kapacitásokat a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk.
l A közlekedést úgy szervezzük át, hogy az megfeleljen a környezetvédelmi követelményeknek:
— növeljük a vasúti, az autóbusz- és egyéb tömegközlekedés vonzerejét a szolgáltatások, a menetrendek és a járműpark javításával a nemzetközi, a helyközi és a helyi közlekedésben,
— javítjuk a vasúti és a kombinált fuvarozást, továbbá az együttműködést és a több közlekedési módot kombináló fuvarláncokat,
— úgy fejlesztjük és javítjuk a közlekedési hálózatot, infrastruktúrát és logisztikai rendszert, hogy előnyben részesítjük a vasúti és tömegközlekedést, a kombinált fuvarozást, a tengeri (partmenti) és belvízi áruszállítást, figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat.
— javítjuk a kerékpározás és a gyalogos közlekedés infrastrukturális feltételeit, valamint kiterjesztjük a forgalomcsillapítási intézkedéseket,
— a lakosságot és a környezetet óvó intézkedéseket dolgozunk ki és valósítunk meg a közlekedési folyosók és az utak tervezése, építése és üzemeltetése során.
l Az elérhető legjobb technológia alkalmazását szorgalmazzuk:
— elősegítjük a járművek környezeti szempontokra épülő korszerűsítését és cseréjét, valamint javítjuk a járművek környezetvédelmi és műszaki színvonalát,
— jelentősen visszaszorítjuk a járművek fajlagos károsanyag-kibocsátását, zajszennyezését és üzemanyag-fogyasztását, valamint a legkorszerűbb technológiára alapuló kibocsátási és üzemanyag-felhasználási normákat állapítunk meg,
— biztosítjuk, hogy a járművek a lehető leggyorsabban eleget tudjanak tenni a fentiek szerint előírt normáknak,
— támogatjuk a megújuló energiaforrásokra épülő technológiai megoldásokat,
— a lehető leggyorsabb ütemben kiszorítjuk a piacról az ólmozott benzint, és olyan üzemanyagokat kínálunk, amelyek kevésbé szennyezik a környezetet és jelentősen kevesebb rákkeltő anyagot (köztük benzolt) tartalmaznak.
l A közlekedésben résztvevőkkel fizettetjük meg a közlekedés összes költségét:
— a közlekedés árait arányba állítjuk a megtett távolsággal, amelynek egyik eszköze a területi úthasználati díj bevezetése,
— meghatározzuk és megfizettetjük a közlekedés külső költségeit, különös tekintettel a közlekedési balesetekre, a környezeti károkra és az egészségi ártalmakra nemzetközi szinten,
— szorgalmazzuk a gazdasági eszközök széles körű alkalmazását, így a parkolási díjak és az úthasználati díjak bevezetését is.
l Népszerűsítjük a környezetbarát közlekedési szokásokat:
— kampányok keretében hívjuk fel a lakosság figyelmét a vasúti és a tömegközlekedés, a kerékpározás és a gyalogos közlekedés előnyeire,
— beépítjük a környezeti szempontokat a közlekedési oktatásba,
— megvalósítjuk a közlekedési igények befolyásolását, például vállalatok esetében,
— elősegítjük a társadalmi részvétel erősítését a közlekedéssel kapcsolatos döntések előkészítésében.
D. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti szempontból előnyös közlekedésfejlesztésre, különösen
l környezeti vagy egészségügyi szempontból veszélyeztetett helyeken:
— további, a jelenlegieknél szigorúbb intézkedéseket vezetünk be az egészségi és környezeti ártalmak szintjének elfogadható mértéken belül tartására ott, ahol az ökoszisztéma fokozottan érzékeny, ahol a szennyezettség meghaladja a kritikus terhelést, ahol a földrajzi és domborzati adottságok súlyosbítják a lég- és a zajszennyezés hatásait, valamint ahol egyedülállóan értékes természeti erőforrások és képződmények találhatók,
— a veszélyeztetett területek sajátos körülményeit figyelembe vevő környezetminőségi normákat veszünk át, illetve határozunk meg, azaz az átlagosnál szigorúbb eszközökkel csökkentjük a lég- a talaj- a víz- és a zajszennyezésből, valamint a területhasználatból fakadó károkat,
— az eddiginél gyorsabban és hatékonyabban fejlesztjük és bővítjük a vasúti és kombinált fuvarozás infrastruktúráját és logisztikai rendszerét, javítjuk versenyképességét annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben tereljük át a forgalmat a közutakról a környezetileg kevésbé káros szállítási módok felé,
— mivel ezeken a területeken a közlekedés külső költségei is magasabbak, olyan technikákat, pénzügyi eszközöket és intézkedéseket vezetünk be, amelyek tükrözik a többletköltségeket,
— elősegítjük olyan forgalomszervezési rendszerek és intézkedések, amelyek korlátozzák a forgalmat környezeti, egészségügyi és biztonsági okokból, s egyúttal olyan követelmény- és ösztönző rendszert alakítunk ki, amely a lehető legkisebb károsanyag- és zajkibocsátású, valamint energiafogyasztású közlekedési módok alkalmazására sarkall,
— a közlekedési infrastruktúra kedvezőtlen környezeti hatásait csökkentő és korlátozó intézkedéseket vezetünk be.
l városi területeken:
— megtartjuk az átmeneti gazdaságú KEK-tagországok városaiban a tömegközlekedés magas arányát, javítjuk a villamosközlekedés, a felszín alatti és a buszközlekedést a létesítmények és a járművek megfelelő karbantartásával, valamint a szolgáltatási színvonal emelésével, az igényekhez való igazodással,
— a járművek fejlesztése során olyan technológiát alkalmazunk, amely a környezet és az utasok számára is a legkedvezőbb,
— a várostervezés és az övezeti besorolások során a megtett távolságok csökkentésére törekszünk, megfékezzük a városok túlzott terjeszkedését, csökkentjük a személygépkocsi-függőséget, valamint a lehető legkisebbre csökkentjük a terület- és az energiafogyasztást,
— arra ösztönzünk, hogy a városrendezési és területhasználati tervekben elsődleges szempontként vegyék figyelembe a hatékony tömegközlekedés, valamint a kerékpáros és a gyalogosközlekedés követelményeit,
— indítványozzuk a forgalomcsillapítás kiterjesztését, a kerékpáros és a gyalogosközlekedés számára megfelelő feltételeket biztosító útvonalak kialakítását,
— népszerűsítjük a kerékpáros és a gyalogosközlekedést, javítjuk feltételeit és infrastrukturális hátterét,
— lakott területen korlátozzuk a személy- és teherautó-forgalmat, így csökkentve a környezeti és egészségügyi ártalmakat,
— a létező leghatékonyabb eszközökkel igyekszünk visszaszorítani a személyautók használatát,
— kampányokat folytatunk a tömegközlekedés, a kerékpáros és a gyalogosközlekedés népszerűsítéséért, segítjük a közlekedési és autóvezetési ismeretek oktatását.
l a tranzitfolyosókban elhelyezkedő területeken:
— a fő nemzetközi folyósokon első számú feladatunknak tekintjük a vasúti és a kombinált fuvarozás fejlesztését, az együttműködési lehetőségek kiaknázását és az együttműködés akadályainak elhárítását, a vasúti és a kombinált fuvarozás logisztikai és infrastrukturális hátterének kibővítését és a több közlekedési módot alkalmazó fuvarozási nemzetközi rendszerek fejlesztését,
— csökkentjük a várakozási időt a határátkelőhelyeken és javítjuk az átkelőhelyek felszereltségét.
l a háború sújtotta területeken:
— biztosítjuk, hogy a háborúkban kárt szenvedett vagy megsemmisült közlekedési hálózatokat és rendszereket környezetileg, társadalmilag és területhasználat szempontjából is megfelelően állítsák helyre, az újjáépítések során előnyben részesítjük a vasúti és a tömegközlekedési hálózat és szolgáltatások helyreállítását, valamint intézkedéseket hozunk az újjáépítésre szoruló közúti hálózat környezeti és biztonsági hátrányainak enyhítéséért.
E. Együttműködünk az itt felsorolt területeken:
l a környezeti szempontokat, szabványokat és célkitűzéseket beépítjük a hosszú távú közlekedési, területrendezési és városfejlesztési elképzeléseinkbe és a területhasználati tervekbe,
l tovább dolgozunk a hosszú távra szóló, közösen kialakított környezetvédelmi eszközök (környezetvédelmi tervek, stratégiai környezeti hatástanulmányok stb.) fejlesztésén, valamint kibővítjük a közös tervezést a közlekedés kérdéskörével is,
l a környezeti és rendezési terveket, valamint a környezetszennyezés megfékezését többoldalú és regionális együttműködések keretében határainkon túlra is kiterjesztjük,
l kidolgozzuk a C és a D pontban felsorolt stratégiai tervek és konkrét intézkedések megvalósításához szükséges eszközrendszert,
l értékeljük az elkészült környezeti és gazdasági hatástanulmányokat, és ezekre alapuló infrastrukturális beruházásokat valósítunk meg,
l közösen tervezett kísérleteket és kutatási programokat hajtunk végre, amelyek példát mutatnak a fenntartható közlekedés megvalósítására,
l közösen indítunk ismeretterjesztő és tájékoztató kampányokat, amelyekben a közlekedés fenntarthatóságának szükségességére hívjuk fel az emberek figyelmét,
l nemzetközi testületekben is együttműködünk annak érdekében, hogy a kifejezetten a térségre jellemző közlekedési problémákra fenntartható megoldásokat találjunk,
l szorgalmazzuk a környezetbarát közlekedés megvalósulásán dolgozó hatóságok és szervezetek együttműködését a térségben, információ- és tapasztalatcsere útján, tájékoztató anyagokkal, az intézkedéseket, az együttműködést és a közös kutatási tevékenységet meghatározó programok kialakításával.
A Közép-Európai Kezdeményezés tagországainak környezetvédelmi miniszterei, illetve a környezetvédelemért felelős állami vezetői megbízzák a Környezetvédelmi és Közlekedési Alcsoportot az jelen állásfoglalás továbbfejlesztésével, valamint a megvalósítás összehangolásával és értékelésével.
MELLÉKLET
I. A fenntartható közlekedés Vancouverben elfogadott alapelvei:
(Az alapelveket az OECD 1996 márciusában, Vancouverben tartott, "Környezetileg fenntartható közlekedés" című konferenciáján elhangzott javaslatok alapján az OECD PPCG Közlekedési csoportja állította össze és hagyta jóvá.)
l Elérhetőség: — Minden embernek joga van arra, hogy ésszerű korlátok között elérjen más embereket, helyeket, árukat és szolgáltatásokat.
l Egyenlőség: A nemzetek, az állami szervek és a közlekedési szervezetek feladata, hogy társadalmi, regionális és életkori tényezőktől függetlenül egyenlő lehetőségeket biztosítsanak mindenkinek, köztük a nőknek, a szegényeknek, a vidéken élőknek, a fogyatékosoknak és a gyermekeknek, alapvető közlekedési igényeik megvalósításához. A fejlett gazdaságoknak együtt kell működniük a fejlődő gazdaságokkal, hogy elősegítsék a fenntartható közlekedési rendszer kialakítását.
l Az egyén és a közösség felelőssége: Az egyének és a közösségek feladata, hogy természeti környezetük fennmaradását szolgálják, fenntartható közlekedési és fogyasztási megoldásokat válasszanak.
l Egészség és biztonság: A közlekedési rendszerek tervezése és működtetése során elsődleges szempontként kell figyelembe venni az egészség védelmét (beleértve a testi és lelki egészséget és a társadalmi jólétet is), az emberek biztonságát és a közösségek, települések életminőségének javítását.
l Oktatás és társadalmi részvétel: Az egyes embereknek és a lakossági szerveződéseknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fenntartható közlekedési megoldások döntéshozatali folyamatában részt vehessenek, és a döntéshozatalhoz szükséges tudást és eszközöket elsajátíthassák.
l Integrált tervezés: A közlekedési kérdésekben döntési felelősséggel bíró szakembereknek törekedniük kell arra, hogy más, kapcsolódó területek, így a környezetvédelem, az egészségügy, az energetika, a pénzügy és a városrendezés szakembereinek, szervezeteinek véleményét is kikérjék a tervezés során.
l Területhasználat és erőforrás-gazdálkodás: A közlekedési rendszerek megvalósítása csakis a földterületek és más természeti erőforrások leghatékonyabb felhasználása, az élőlények természetes környezetének védelme és a biodiverzitás fenntartása mellett történhet.
l A környezetszennyezés megelőzése: A közlekedési igényeknek úgy kell megfelelni, hogy a kibocsátott anyagok ne károsítsák az emberek egészségét, ne okozzanak éghajlatváltozást, ne veszélyeztessék a Föld élőlényeinek fennmaradását és ne borítsák fel az ökológiai folyamatok egyensúlyát.
l Gazdasági jólét: Az adó- és a gazdaságpolitika a fenntartható közlekedést kell szolgálja. Olyan piaci mechanizmusokat kell kialakítani, amelyek révén a közlekedést igénybe vevők igazságosan megfizetik a jelenlegi és a jövőben várható társadalmi, gazdasági és környezeti költségeket.
II. A környezeti szempontból fenntartható közlekedés fogalmának meghatározása
A környezeti szempontból fenntartható közlekedés ismérveit az OECD keretében kerültek kidolgozásra. Ezt a meghatározást a Közép-Európai Kezdeményezés Környezetvédelmi és Közlekedési Alcsoportja 3. ülésén, 1997. március 10-én, Bécsben jóváhagyta.
A környezeti szempontból fenntartható közlekedés olyan közlekedés, amely nem veszélyezteti a lakosság egészségét és az ökoszisztémákat, és a közlekedési igényeket úgy elégíti ki, hogy a) a megújuló erőforrásokat lassabb ütemben használja fel, mint az újratermelődésükhöz szükséges idő és b) a nem megújuló erőforrásokat az azokat helyettesítő megújuló források előállítási üteménél lassabban használja fel.
Fordította: Nagy Judit
A fordítást az eredetivel egybevetette: dr. Mészáros Péter





JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.