kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Mit várunk a harmadik évezredtől


Lassan már csak hetek választanak el attól, hogy a Gergely-naptár szerint beköszöntsön a harmadik évezred. Sokan érzik úgy, hogy az évezredváltással többé-kevésbé egy időben egyéb fontos változások is időszerűkké válnak. Innen jött az ötlet, hogy feltegyük a kérdést néhány jó barátunknak: ki milyen változásra számít az új évezred küszöbén?
Radó Dezső, közgazdász-kertészmérnök
Az ezredforduló mélyponton éri Magyarországot a környezetvédelem helyzete, az önkormányzati megítélés, és főleg a megítélést követő tettek terén. Manapság sok szó esik a környezetvédelemről, a tettek viszont egyáltalán nem állnak ezzel összhangban. Látszat-jogszabályok születnek, amelyeket nem követnek a végrehajtást szolgáló konkrét intézkedések, és végképp nem történik semmiféle retorzió az egyre súlyosabb környezetrombolások ellen. A környezet szempontjából abban reménykedem, hogy a jövőben a gazdálkodás korszerűbb körülmények között történik majd. A környezetvédelem egy olyan kiteljesedését várom, amely elvezet ahhoz a felismeréshez, hogy például egy nemzetgazdasági ág, mint a mezőgazdaság, legalább annyira a környezetvédelemért is felel, mint az élelmiszer-termelésért. Ezt a tudomány már felismerte, de ennek ellenére egyelőre ez egyáltalán nem jelentkezik a gyakorlatban. Jelenleg igyekeznek minél több búzát és kukoricát termelni, miközben nem tudunk mit kezdeni a megtermelt termékekkel, mivel nincs rájuk fizetőképes kereslet. Nem remélek változást a jelenlegi kormányzóerőktől, és egyetlen párttól sem, amelyik a Parlamentben helyet foglal. Ezek a pártok nem érdekeltek a környezetvédelemben, mert a környezetvédelem hosszú távú tevékenység, több évtized múlva érződik a hatása a megtett intézkedéseknek, viszont minden politikai párt négyéves ciklusokra összpontosít, és négyéves ciklusokban gondolkodik. A hatalom megtartása a fő céljuk, és semmiképpen sem az ország boldogulása, vagy az élhető, egészséges környezet megteremtése.
Sarlós Júlia, építészmérnök
Azt várom, hogy az emberiség ráébred arra, hogy a környezetnek értéke van, és hogy a saját tevékenységével is okozója lehet a környezet rombolásának, és miután ez érték, elkezdi teljes erőbedobással védeni. Lassan észreveszi az emberiség, hogy a létének meghatározói végesek. Nincs végtelen mennyiségű nyersanyag, ezért elkezd spórolni, okosan beosztani azt, amivel rendelkezik. Azt várom, hogy okosabban éljen az emberiség. És ezzel jó lesz neki. Egyrészt életben tud maradni, másrészt jobban tud élni.
Azt is nagyon szeretném, ha eltűnnének ezek a hatalmas különbségek az emberek között. Én nem szeretem azt a nagy differenciát, amelyben most élünk.
Ignéczi Tibor, a Lakóközösségi Szervezetek Szövetségének elnöke
Olyan gyökeres életmód-változtatást kell létrehozni az összes lehetséges területen, amely segíti, hogy a lakhatási feltételeinket és a természet állapotát a lehető legjobb színvonalon őrizzük meg. Sajnos, nagyon kicsi az esélye, hogy ez sikerül. Úgy érzem, hogy az a negatív irányzat, ami most van, tovább fog növekedni. Nem lehet megakadályozni — pont a pénz világa miatt —, hogy a környezet állapota folyamatosan rosszabbodjon, akár a levegőt, akár a zöldfelületeket, akár az ásványkincsek kiaknázását tekintjük.
Ezek a konfliktusok csak úgy oldódhatnak meg, ha az emberek rájönnek, hogy milyen bajok vannak a Földön, és elkezdik védeni a saját területüket, a családjukat. Minél jobban odafigyelnek az emberek a helyi ügyeikre, annál inkább eltűnnek a "fehér foltok", annál inkább megkapja a gondoskodást az egész Föld. Ha a helyi gondoskodás mozaikszerűen összeolvad egy nagy képpé, akkor van esély, hogy megváltozzon valami. Ha a kisember elkezdi óvni a saját területét, ez a mozgalom láncreakció-szerűen elterjedhet.
Dr. Farkas Ildikó, főtanácsos, OKK-OKI
Én azt várom, hogy a környezetegészségügy kapja meg a méltó helyét az általános iskolai oktatásban, hiszen a gyerekek azt sem tudják, mi az a lakáshigéné, mi az, hogy takarítani, miért nem kell eldobálni a szemetet, hogy a játszótér homokozójába miért nem jó, ha bejárnak a kutyák és a macskák, mi az, hogy allergia. Valósuljon meg az egészséges táplálkozás, az egészséges mikroelem-bevitel. Minden gyerek kapjon iskolai étkeztetést, a jogot arra, hogy egészségesen táplálkozhasson.
Magyarország mikroelem-hiányos. A legfontosabbnak azt tartom, hogy elégséges legyen a jódbevitel. Magyarország az egyetlen ország, ahol nem vezették be azt a WHO-előírást, miszerint a forgalomban levő só 90%-a jódozott legyen, pedig ez kellene, hogy a gyerekek már a magzati életben egészségesen fejlődhessenek. Ez a WHO és az UNICEF kívánsága is. Minden gyereknek joga van az egészséges fejlődéshez, és ezt Magyarországon még nem biztosítják. Szükséges lenne, hogy a kismamák ugyanúgy megkapják a jódbevitelt, mint a vasat.
Ortutay Tamás, humánökológus
Ha az emberek képesek lesznek felismerni a természeti törvényeiket, és az emberi törvényeiket ennek megfelelően alakítják ki, akkor egy nagyon hosszú távú, boldog együttműködés lehetséges itt a Földön — még ötmilliárd évig.
Jelenleg a helyzet tragikus, csak nem akarjuk észrevenni. Az emberi törvények a "minimális befektetéssel maximális profit" üzleti törvényén alapulnak. Minél többet kiszedni a másik emberből, és a hasznot "boldog eredményként" elkönyvelni. A végeredmény a pusztulófélben lévő Föld és lepusztult emberek tömege, és néhány, saját gazdagságába bebörtönzött ember.
A változás egyre több emberben indult meg. Egyre többen tiltakoznak, és tesznek magukévá olyan törvényeket, amelyek természeti törvényeken alapulnak. Egyre többen próbálnak olyan közösségeket létrehozni, amelyek a szereteten és a természeti törvényeken alapulnak — ami ugyanaz. Ami ezt elősegíti majd, azok a kisebb-nagyobb krízisek és katasztrófák, amelyekből már láttunk néhányat. Mindenki látja, hogy ezek sokasodnak — mind az árvizek, mind az olyan esetek, amikor már Magyarországon is fegyverrel megy be a gyerek az iskolába. Ezek a jelek az egyre erősödő egyéni és tömeges kríziseket mutatják, hogy szükség van egy minél előbbi paradigmaváltásra. Ez a módszer, hogy minél nagyobb hasznot szedni ki mindenkiből, csődbe vezet. Sajnos, még ez a fő trend.
Éliás Ádám, vallástörténész
Inkább pokol, mint Isten országa a fehér ember második évezredi története, de azért ez a tragédiák sűrű szövetétől sötétlő történet megszülte a francia katedrálisokat, Bach zenéjét, Dosztojevszkij regényeit, Tarkovszkij filmjeit — fel sem sorolhatjuk a szellemtörténet nagy alkotásait, amelyekben által diadalmas erővel felragyog — sokszor a legmegrázóbb váratlansággal — az Evangélium szelleme.
Most pénzisten propagandistái rajzolják elénk a virtuális világtérben annak az új világnak a képét, amelynek Krisztus és az Evangélium nélkül kell üdvözítenie a materiális megváltás által az emberiséget. Természetesen a pénzuralmi-materialista ideológia nem egyéb, mint tőről metszett hazugságokból összevegyített vizionárius üdvillúzió, de félő, hogy amíg ez kiderül, súlyos árat fizet az emberiség a feleszmélésért.
Ha a Cluny-mozgalom tétje az volt, hogy visszatalál-e az egyház az Evangéliumhoz, a harmadik évezred kezdetének életbevágó kérdése az, hogy megtalálhatjuk-e az utat a világ nagy dilemmáiban az evangéliumi szellemiség és eszmeiség érvényesítésére. Azaz: kilép-e a világba az egyházból az Evangélium.
Megértjük-e végre, hogy embernek ember feletti hatalma irreális és illuzórikus — mert Krisztusé a hatalom.
Belátjuk-e végre, hogy a testvérré válás és az egyetemes pusztulás között nincsen "középút".
Megtanuljuk-e végre gyakorlatiasan tisztelni a természeti világot.
Síklaky István, közgazdász
Arra nyilván senki nem gondol, hogy a következő évezred egészére látni véljen bármit is. Ha megfontoljuk, hogy a legbölcsebb, legműveltebb emberek ezer évvel ezelőtt mi olyat mondhattak volna az előttük álló ezer évről, ami csak közelíti is a ténylegesen bekövetkezetteket, fel kell mentenünk magunkat az ilyen távú jóslástól. A magam részéről legfeljebb a történelemnek dédunokám által megélendő menetére merek mondani valamit.
A harmadik évezred első néhány évtizedében az emberek együttélését meghatározó viszonyokban akkora változás esedékes, amely a klasszikus ókor és az újkor között mintegy ezer év alatt végbement változás mértékével mérhető össze. Nem lehetetlen, de csak kis esély van arra, hogy ez a paradigma-váltás viszonylag békésen, nagyobb pusztítás-pusztulás nélkül megy végbe, bár minden tőlünk telhetőt el kell követnünk, hogy a váltást soha nem látott megrázkódtatás készíti elő, és a túlélőkre marad majd a feladat: egy új elvű, az emberek közti, valamint az emberiség és a természeti környezet közti harmóniát megvalósító világrend (társadalmi-gazdasági berendezkedés) megteremtése. Az előttünk álló évtizedekben helytállni embert próbáló, és egyben emberhez méltó feladat, hiszen "A cél halál, az élet küzdelem, s az élet célja a küzdés maga". Tehát "Ember, küzdj, és bízva bízzál!"

Fekete Gábor, a Baraka Önismereti Oktatási Program vezetője
A vízöntő korában élünk, ami egy forradalmi megújulás korszaka: gyökeres átalakulások és szemléletváltás kora. Itt el kell hogy égjen, ki kell hogy égjen sok salak ahhoz, hogy megszülethessen valami új. Ezért szükségszerű, hogy ez a civilizáció, ami most van, átalakuljon. Olyan változásokat sejtenek a legkülönfélébb tudományos és spirituális nézetek, amelynek a lényege, hogy a mostani kultúránk nem működhet sokáig. Ennek objektív okai, hogy nincs annyi energiahordozó, hogy elszennyezzük környezetünket. A másik ok, hogy az emberek láthatóan unják ezt a rendszert, szeretnének valami mást. Ha most valaki tudna valamiféle — nem politikai, hanem szellemi értelemben vett — alternatívát mutatni a mai, kiábrándító jelen helyett, biztos sokakat megnyerne.
Mivel az emberiség úgy működik, hogy előbb-utóbb kidolgozza a számára szükséges megoldásokat, hiszek abban, hogy egy pozitív fordulat fog bekövetkezni a világban.
Molnár Mária, építészmérnök
"...jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."
Antoine de Saint-Exupéryt a XX. század legnagyobb egyéniségei között tartom számon. Azt várom a III. évezredtől, hogy a technikai civilizáció csúcspontján az emberek ismerjék fel a fenti gondolat lényegét és jelentőségét, és találják meg az elveszett harmóniát ember és ember, valamint ember és természet között.

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.