kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Élőállat-szállítás Magyarországon

"Annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége."
(1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről)
Európa-szerte évtizedek óta tiltakoznak az állatvédők a nagy távolságú élőállat-szállítás ellen. Juhok, szarvasmarhák, lovak, szamarak utaznak keresztül-kasul Európán, útjuk végállomása pedig leggyakrabban a vágóhíd. A rejtett kamerákkal készített filmeken tragikus felvételeket láthatunk: szamarak adnak életet kicsinyüknek az országon át száguldó kamionok belsejében, néhány napos borjak bőgnek az anyjuk után kétségbeesve, birkák tucatjai pusztulnak el a túlzsúfoltság és a levegőtlenség miatt. Egy esztendeje létezik már a magyar állatvédelmi törvény, de a végrehajtás még akadozik.
A kelet-európai élőállat-kereskedelem célja főként az Európai Unió. Elsősorban Lengyelország, Románia és Litvánia exportál vágóállatokat Olaszországba, Spanyolországba és Görögországba. Magyarország elsősorban tranzitországként érintett, mert szinte minden szállítmány keresztülhalad rajtunk, és már útjának felét megtette, mire ideér.
Minden ország a maga módján tud fellépni a nap mint nap zajló állatkínzás ellen. Az állatvédők jelenléte az országutakon, határ- és itatóállomásokon arra hívja fel a figyelmet, hogy a szállított állatok érdekeit is figyelembe kell venni. Előre be nem jelentett felderítőutak keretében vizsgálják azt, hogy mi is zajlik valójában a kelet-közép-európai országutakon.
A VPOP jóvoltából csapatunk bent tartózkodhatott az ártándi határátkelő területén, és betekintést nyertünk az élőállat-szállítmányok okmányaiba. A határállatorvosi szolgálat készségesen állt rendelkezésünkre információkkal, és a szállítmányokat közösen vizsgáltuk meg.
A Magyarországon áthaladó szállítmányok
A belépő állatszállítmányok közül az egyik lószállítmány igen rossz állapotban volt, az almot szinte teljesen felették már az állatok, tehát egyértelmű volt, hogy nem két órája vannak úton. Ez a kamion nem rendelkezett önitatóval, és indokolt lett volna az itatás, mert Rédicsig még kb. tíz óra az út. A helyi határállatorvosi szolgálat véleménye azonban az, hogy a rendelkezésre álló itatóállomás nem megfelelő erre a célra. Ezt bizonyítandó, az este folyamán az orvos felhívta az itatóállomást, hogy ha beküldene egy szállítmányt, el tudnák-e látni. A válasz az volt, hogy nem. Csapatunk ellátogatott az itatóállomásra. A tulajdonos elmondása szerint az itató közel egy éve épült, s egy hónap után a forgalom teljesen megszűnt, nem jönnek be a kamionok, ezért most már nem tud állandó alkalmazottat foglalkoztatni.
Az országból kilépő szállítmányok jelentős része magyar sertésexport volt Romániába. Három szállítmányt láttunk, amelyek mindegyike több mint harminchat órát utazott víz nélkül, mire elérte a vágóhidat. A maximális szállítási idő a sertések esetében is 24 óra, de ezt az állatfajtát a magyar előírások szerint egyáltalán nem szabad állandó vízhozzáférés nélkül szállítani. Az erre vonatkozó végrehajtási rendelet 1999. júniusban lépett életbe, tehát épp ideje lenne tenni valamit azért, hogy a magyar fuvaroztatók alkalmazkodjanak hozzá.
Magyarországi állatszállítmányok vizsgálata
Utunk során sikerült magyar szállítmányokat is ellenőrizni, amelyek belföldre vagy külföldre mentek. Ezekkel kapcsolatos észrevételeink az alábbiak:
Szeptember 14. 22 óra, Berettyóújfalu — Egy kamionparkolóban találtunk rá egy horvát kamionra, amely magyar állatokat szállított Horvátországba. A bikák első ránézésre is rossz állapotban voltak, már az alsó szinten is találtunk hármat, amelyek teljesen legyengültek voltak. A parkolóőr szerint a jármű fél kilenc körül érkezett. Megjelent az egyik sofőr, szóltunk neki a problémáról, erre ő elektromos ösztökével próbálta felállítani az állatokat. Brutálisan bánt velük, amit mi filmen és fényképeken is rögzítettünk. Kihívtuk a rendőrséget, hogy ellenőrizhessük a szállítmány papírjait. Azonnal megjelent egy férfi, aki az exportőrnek nevezte magát, és azzal fenyegetőzött, hogy ha feltartjuk a szállítmányt, és az állatok elhullanak, akkor beperel minket. Sajnos, nem volt lehetőségünk arra, hogy az állatorvost kihívjuk, és ő is bizonyítsa, hogy a szállítmánnyal problémák vannak. A rendőrjárőrnek ugyanis nincs hatásköre arra, hogy a kamiont állatvédelmi problémák miatt feltartóztassa.
Szeptember 15. 15 óra, Kenderes — Egy büfé előtt akadtunk rá három teherautónyi malacszállítmányra. A sofőrök éppen a büfében söröztek. Elmondásuk szerint a szállítmányt Mátészalkáról Kiskunhalasra vitték a Pick Kft. megbízásából. Az alábbi problémákat észleltük:
- Két teherautón nem volt ponyva, tehát az állatokat nem védte semmi az időjárás viszontagságaitól.
- Az állatok alatt kevéske fűrészpor volt az alom.
- Az autókon nem volt sem önetető, sem önitató berendezés.
- Kenderesig már három malac elpusztult.
Általános tapasztalatok
Az érvényben lévő állatvédelmi előírások leginkább a magyarországi export-importra, illetve a belföldi szállítmányokra vonatkoznak. Az általunk megfigyelt és ellenőrzött 5 szállítmány esetében igen sok megoldandó problémát észleltünk. A felderítő út általános tapasztalatai a következők:
- Elengedhetetlenül fontos, hogy a közutakon is lehessen az állatvédelmi követelményeket ellenőrizni. Ezzel kapcsolatosan az állatvédelemért felelős minisztériumnak tárgyalásokat kellene kezdeményezni a rendőrséggel.
- A Magyarországon forgalomban lévő állatszállító járművek vizsgáztatásánál figyelembe kellene venni az érvényben lévő állatvédelmi előírásokat. (Amennyiben például a jármű nincs felszerelve önitatóval, akkor ne kapjon engedélyt sertések szállítására.) Ez ügyben a Földművelésügyi Minisztériumnak tárgyalásokat kellene kezdeményeznie a Közlekedési és Vízügyi Minisztériummal.
- A magyarországi szállítmányokkal kapcsolatosan az egyik legnagyobb problémának azt láttuk, hogy az állatszállításra vonatkozó KHVM-FVM együttes rendelet (1999. V. 28) mellékletében szereplő "útiterv"-ben az indítási órát a fuvaroztató és nem az állatorvos tölti ki. Ebből adódóan a felrakás és utolsó ellátás után még hosszú órák telhetnek el, mire a kamion ténylegesen elindul, az itatási időközöket viszont az indulástól kezdődően számítják. Amennyiben a felrakás és az indítás közt jelentős időbeli eltérések vannak, ez — mint a megfigyelt bikaszállítmány esetében is — komoly állatvédelmi problémákat idézhet elő.
- Az állatvédelmi követelmények ellenőrzésében nagy előrelépést jelent a Vám- és Pénzügyőrség által kezdeményezett együttműködés. Felderítőink ezáltal benttartózkodhatnak a határállomás területén és betekinthetnek a szállítmányokat kísérő okmányokba is.
Kaufer Virág



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.