kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Zaj — Ember

E címmel vezetett Gordos Géza egyetemi tanár egy mindvégig élvezetes műhelybeszélgetést szeptember 26-án az MTA Akusztikai Komplex Bizottsága rendezésében. A beszélgetés tiszteletbeli elnöke Gyulay József akadémikus, a szervező az Akusztikai Komplex Bizottság titkára, Reis Frigyes volt. A beszélgetés közvetlen célja a szakmai integráció elősegítése, a szakterületek közelítése volt: a zajkérdés egy-egy szegmensével foglalkozó szakmák — mérnökök, építészek, orvosok, pszichológusok — megismerhessék egymás munkáját, felhasználhassák egymás eredményeit. A hosszabb távú cél az, hogy a zajjal kapcsolatos problémák jobban tudatosuljanak a társadalomban — hasonlóan például a légszennyezéshez —, és ezáltal biztosítható legyen a "békésen élni és élni hagyni" akarók védelme.
Az elhangzottakból itt csak három előadás főbb megállapításait ismertetném.
Illényi András, a BME Távközlési és Telematikai Tanszék munkatársa (illenyi @ttt-202.ttt.bme.hu) A zaj hatása az emberre, mint biológiai lényre című előadásában kiemelte, hogy
- épületen belül sokkal jobban zavarnak a kisebb zajok is;
- a zaj és a járművek sebessége között szoros lineáris összefüggés van;
- a zaj fizikai hatásai elfedhetőek, a pszichikai hatások megszokhatók, tudatosan befolyásolhatók, de a biológiai hatásokat nem tudjuk megszokni, az élettani hatások (keringés, kifáradás, szívbetegségek, immunrendszer gyengülése, belső elválasztású mirigyek működésének megzavarása, koncentráció romlása stb.) akaratlagosan nem akadályozhatóak meg;
- a zaj hatása interaktív, hosszú folyamat, amely az ember egyedi ellenállóképességétől és sokszor attól is függ, hogy élvezetből, a munkájával kapcsolatban vagy zavaró hatásként éli meg a zajt;
- pszichésen ugyan ellensúlyozható a zaj, de hosszabb távon még akkor is egy összetevő lehet például az infarktus kialakulásában, ha azt hisszük, nem zavar minket;
- a kisfrekvenciás zajokat figyelmen kívül hagyják az egyszerűbb mérések, ugyanakkor ezek károsabbak (depresszió, szívelégtelenség léphet fel);
- 40 dBA a felnőttek 11 százalékát, 50-55 dBA azonban már a 30 százalékukat zavarja az alvásban;
- különösen veszélyes a zaj a betegeknek;
- iskolákban a zaj a koncentrációs képességet (is) rontja.
Reis Frigyes (reis@eszd.bme.hu), a BME ÉSZÉGI Épületakusztikai Laboratórium vezetője annak a problémának az ismertetésével kezdte Az ökologikus gondolkodás — zaj elleni védelem című előadását, hogy a környezet akusztikai minősége nem kap megfelelő teret a társadalmi gondolkodásban, a köztudatban az elemi ismeretek is hiányoznak, gyakran nem tárgya, témája az ökológiának sem. Pedig mind tartalmi, mind logikai okok miatt a kapcsolatnak szorosnak kellene lenni, hiszen a zaj lényeges, globálisan ható, esetenként kockázatokat hordozó környezeti tényező. A zaj ellen hatékonyan csak a tudatosság erősödésével lehet védekezni. Akkor érhetünk el megfelelő eredményt, ha a zaj hatásaira a környezetvédelem minden területén (élelmiszer, víz, talaj stb.) ügyelünk, a környezeti tényezőket komplex módon, összefüggéseiben is vizsgáljuk. Néhány internetes lelőhelyre hívta fel a figyelmet, amelyek a komplex probléma megközelítésnek, a tudatosság megteremtésének jó példái:
Az utolsó csoportban egy nálunk még gyerekcipőben járó műszaki újdonságról, a verbális ember-gép kommunikációról hallhattunk két előadást.
Németh Géza, a BME Távközlési és Telematikai Tanszék munkatársa (nemeth @ttt.bme.hu) A verbális ember-gép kommunikáció aktuális problémái című előadását egy kicsit részletesebben idézzük, mivel az automatikus információközlés igen agresszíven befurakodott a mindennapjainkba, és egyelőre — néhány kivételtől eltekintve — nem ügyfélbarát módon viselkedik.
"Az elmúlt évtizedben jutott el oda az ember-gép kapcsolatról felhalmozott tudás, és annak gyakorlati megvalósítása, hogy a fejlett ipari társadalmak szinte mindegyikében a nagytömegű információközlés jelentős részben automatizálásra került.
Első lépésként a nyomógombos telefonokkal vezérelhető menürendszerrel, többnyire előre felvett beszédet lejátszó ún. interaktív hangválasz (Interactive Voice Response, IVR) rendszerek terjedtek el. Ezeknek főbb alkalmazási területei az automatizált alközpont választó (automated attendant), az alközponti, mobil majd lakossági hangposta (voice mail) és a banki tájékoztató (telebank) rendszerek. A nagytömegű felhasználás két alapvető problémát hozott felszínre:
- A rendszereket elsősorban a legnagyobb piacot jelentő amerikai angolra fejlesztették ki, és nem vették figyelembe a legalapvetőbb nyelvi különbségeket sem (pl. év/hó/nap sorrend, különböző számtípusok felolvasási szokásai). A triviálisnak tűnő állítás: a beszéd nyelvfüggő gyakorlati elfogadása még várat magára.
- A hirtelen fellépő tömeges igény kielégítése során nemhogy a tudományos megalapozottság (pl. fonetika, emberi tényezők), de az elemi műszaki ismeretek (akusztika, távközlés) is gyakran hiányoznak (pl. hallva a magyarországi alkalmazások többségét).
Második lépésként a különféle információforrásokhoz való verbális (telefonos vagy PC felületű) hozzáférést kezdték megvalósítani. Ebben a körben az első jelentős gyakorlati alkalmazási területek a vasút és a légi menetrendek és a tőzsdei árfolyamok megadása. Kiderült azonban, hogy az emberek lényegileg azonos, nyelvtanilag egyszerű szerkezetet is nagy változatossággal képesek megfogalmazni. Tehát összetettebb rendszerek kialakításához elengedhetetlen a mélyebb szintaktikai és szemantikai nyelvi elemzés megvalósítása és integrálása az infokommunikációs rendbe.
A harmadik jelentős tényező az, hogy a különböző információ-típusokhoz (adat, e-levél, fax, álló- és mozgókép, különböző típusú szövegek stb.) sokféle közegen és eszközön (vezetékes és mobiltelefon, számítógép képernyő, tv, rádió stb.) keresztül kell hozzáférést biztosítani. Ez ún. média konverzós megoldások (pl. e-levél felolvasása, faxra küldése, hangposta szöveggé való alakítása stb.) létrehozását igényli. A konverzió sokszor nyelveken keresztül folyik (pl. angol nyelvű e-levelet magyarul olvas fel a rendszer).
A negyedik fontos szempont az, hogy jelentős erőforrásokkal folyik párbeszédre képes mesterséges eszközök (automatizált hívásközpont, intelligens titkárok és gépi személyiségek) létrehozása. Noha az alkalmazások nagyon eltérőek, közös bennük az, hogy ki kell alakítani egy elfogadható kommunikációs konvenciót az ember-gép közötti társalgásra. Az ezzel kapcsolatos elvárások személyenként változóak, előtérbekerülnek az egyéni igények szerint konfigurálhatóság követelményei."
A fenti szakszerű áttekintést néhány, laikusok által könnyebben érthető példával és megállapítással egészítjük ki.
Az akusztikai kultúra bántóan alacsony szintű vagy legalább is egyenetlen ma Magyarországon. Álljon itt két példa ennek alátámasztására.
Miért van az, hogy a közpénzekből fenntartott közintézmények, de több nagyvállalat is olyan telefonközpontot vásárolt, ahol először magyar, majd angol nyelven kénytelenek vagyunk egy hosszú bemutatkozó szöveget meghallgatni, azután elérjük a telefonközpontost, az kapcsolja a kívánt melléket (vagy szerencsés esetben mi is tudjuk azt kívülről), és utána még mindig csak az derül ki, hogy a vonal mással beszél vagy nem veszik fel. Néhány újabb próbálkozás után eljutunk esetleg a titkárságig, ahol közlik velünk, hogy az illetőt már rég kitették, szabadságon van, vagy a másvilágról nézi kínlódásunkat. Mindezt persze a mi zsebünkre, a MATÁV vagy más mobil szolgáltatók legnagyobb megelégedésére.
Sok a fogyatékos vagy technikai kérdésekben tájékozatlan ember Magyarországon (is). A bankok és egyéb szolgáltatók azonban úgy próbálják eladni az új, sokszor tökéletlen technikákat, hogy az ügyfél magát érezze kisebbrendűnek, ha nem érti, nem tudja használni.
Végül megemlítjük, hogy most folyik az EU-ban a zajjal kapcsolatos közös szabályozás kidolgozása. Korábban az EU az egyes országok magánügyének tekintette a zaj kérdését, 1996-ban azonban ott is szemléletváltás következett be. Az új szabályozás egyes részei gyökeresen eltérnek az eddigiektől.

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.