kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Konferencia a környezetvédelmi adóreformról

Környezetvédelmi adóreformok Európában címmel nagyszabású nemzetközi konferencia került megrendezésre 2000. október 10—11-én Párizsban a francia Gazdasági, Pénzügyi és Ipari Minisztérium konferenciatermében. A gazdasági miniszter, Laurent Fabius bevezetőjében elmondta, hogy a francia kormány elkötelezett a környezetvédelmi adóreform iránt, és hisz a környezetvédelemben alkalmazott gazdasági ösztönzők hitelességében és hatékonyságában. Ezért érezték szükségesnek azt, hogy egy konferencia keretében teret adjanak a folyamatos munkához nélkülözhetetlen tapasztalatcseréhez az országok és a szektorok között. Marc Vanheuckelen, az Európai Bizottság környezetvédelmi ügyekért felelős igazgatóságának tagja a szakmai vitát indító előadásában kifejtette, hogy a skandináv példát követve az utóbbi években felerősödött az ökoadók használata Európa-szerte. A környezetvédelmi adók hozzájárulása az állami bevételekhez lassan növekszik (az Európai Unió országaira vonatkozóan az arány jelenleg átlagosan majdnem 7%), amelynek több mint 90%-át az energiára és közlekedésre kivetett adók képezik amellett, hogy kiszélesedett a megadóztatott tevékenységek és termékek köre. A környezetvédelmi adók kedvező környezeti hatása is egyre bizonyosabbá válik, az eszközök pontosabb értékeléséhez azonban még több adatra van szükség.
Néhány környezetvédelmi adó és hatása Európában

Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
A hatások
Amíg a környezetvédelmi adók elméleti előnyei ismertek, a környezetvédelmi hatásosságukra, illetve gazdasági és társadalmi hatásukra vonatkozó vizsgálatok és bizonyítékok száma még viszonylag kevés. Ennek oka egyrészt az, hogy mostanában vezették be az adót, díjat, másrészt az adatok és módszerek általános hiánya. A környezetvédelmi adókat más eszközökkel egyidejűleg alkalmazzák, ami megnehezíti az adó kizárólagos hatásának elkülönítését. Mindazonáltal egyre növekszik a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok száma. A továbbiakban ezekből mutatok be néhányat.
A környezetre gyakorolt hatás
Számos utólagos értékelés született az északi tagállamokban — Dániában, Finnországban, Hollandiában és Svédországban —, amelyek azt bizonyítják, hogy sok környezetvédelmi adónak kedvező hatása van a környezetre. Bizonyított a vízszennyezési adó (Franciaországban, Németországban és Hollandiában), a svéd nitrogénoxid-díj, valamint az ólmozott és ólmozatlan benzin adókülönbségének kedvező hatása. A legújabb értékelések szerint a dán hulladékadó, a finn, a dán és a svéd szén-dioxid-adó, az angol üzemanyagadó, amit évente bizonyos százalékkal növelnek, és Dánia tüzelőanyagokra kivetett kénadója szintén eredményeket ért el a környezetvédelemben.
A mellékelt táblázat bemutatja, hogy egyes adók milyen kedvező környezeti hatással jártak az EU-ban, illetve néhány csatlakozni kívánó országban. Ez év végére készül el egy tanulmány az Európai Bizottság számára, amely az EU országokban használt környezeti adók gazdasági és környezeti hatását vizsgálja.
Elméletileg egy tökéletes piacon a környezetvédelmi adók önmagukban képesek a kitűzött környezeti célt elérni, ha megfelelően tervezettek, és ha az adó mértéke elég magas. Gyakorlatban a magas adóráták politikailag nem mindig keresztülvihetők, és az optimális tervezés túl költséges lehet. Így a környezetvédelmi adók mértéke általában alacsonyabb a környezetileg optimálisnál, illetve más eszközökkel, módszerekkel együtt alkalmazzák azokat. Ez fokozhatja hatásukat és csökkentheti a nemkívánatos mellékhatásukat is.
A keresletre kifejtett hatás
A környezeti hatás vizsgálatához nélkülözhetetlen annak megfigyelése, hogyan hatnak a környezetvédelmi adók az emberi magatartásra. Az OECD adatokat gyűjtött össze arról, hogy az energia- és a üzemanyagadók hogyan befolyásolják az energiafogyasztást. A számítások azt mutatják, hogy a legtöbb esetben rövidtávon alig vannak hatással az energia és az üzemanyagok iránti keresletre, hosszú távon azonban egyértelműen csökkenthetik azt.
"Kettős haszon"
A környezetvédelmi adóreformok, amelyek csökkentik az adórendszerbeli torzításokat, kettős hasznot érhetnek el: egyrészt hatásosabb környezetvédelmet, másrészt hatékonyabb gazdasági működést. Marc Vanheuckelen, az Európai Bizottság környezetvédelmi ügyekért felelős igazgatóságának tagja kijelentette azonban, hogy elsődlegesen a környezetvédelmi hatásra kell összpontosítani.
Az egyik fő kérdés az, hogy az élőmunkát terhelő adók kiváltása környezetvédelmi, főként energiaadókkal mennyire képes hozzájárulni a munkanélküliség leküzdéséhez. E kérdésben számos, gazdasági modelleken alapuló szimuláció történt, amelyek azt mutatják, hogy a szén/energiaadónak van némi kettős haszna a foglalkoztatásra illetve a környezetre nézve. Az OECD környezetvédelmi igazgatója, Jean-Philippe Barde néhány eredményt közölt egy készülőben lévő tanulmányból, amely szerint az adóreform kis mértékben kedvező hatással lehet a foglalkoztatásra és kedvezőtlennel a GDP-re. Általában a szimulációk abban az esetben mutattak pozitív hatást a GDP-re és a foglalkoztatásra egyaránt, ha az energiaadó fokozatosan kerül bevezetésre és az energiaadók növekedése nem haladja meg az évi 4-5%-ot. Magasabb adóráta kedvezőtlen hatással lehet a GDP-re és a foglalkoztatásra egyaránt. Menno Snel a holland pénzügyminisztériumból kijelentette, hogy a környezetvédelmi adóreform Hollandiában nincs olyan kedvező hatással a foglalkoztatásra, mint ahogy azt várták. Kai Schlegelmilch a német környezetvédelmi minisztériumból ennek ellenkezőjét bizonyította Németországra nézve.
A többszörös kedvező hatás elérése egyébként sok tényezőn múlik, úgymint a belső piaci helyzettől, a meglévő adók torzításaitól, és az adóreform részeitől és tervezésétől.
A jövedelemmegoszlásra gyakorolt hatás
Nem bizonyított a zöld adóreform hatása a jövedelemmegoszlásra, de úgy vélik, egy kicsit regresszív, vagyis relatíve nagyobb terhet jelent az alsóbb jövedelmű rétegek számára. Segítségül háromféle intézkedést tehetünk: a népesség egyes szegmensei számára enyhítünk az adóterhen, kompenzációt alkalmazunk, illetve más adókat csökkentünk.
A versenyképességre kifejtett hatás
A versenyképesség csökkenésétől való félelem miatt ellenzi az ipar (főként az energiaigényes iparágak) a környezetvédelmi adókat és támogat más eszközöket, úgymint az önkéntes megállapodást. Nicole Bricq, a francia parlament tagja szerint félő az is, vagyis jórészt azzal fenyeget az ipar, hogy tevékenységét áthelyezi olyan országba, ahol nem törődnek annyit a környezetvédelemmel.
A versenyképesség többféleképpen értelmezhető. Beszélhetünk egyes vállalatok, szektorok és az egész ország versenyképességéről nemzeti és nemzetközi dimenzióban. Amikor egy politikai intézkedést vizsgálunk, az egész gazdaságra kifejtett hatása fontosabb szempont, mint az egyes szektorokra kifejtett hatása.
Jean-Philippe Barde elmondása szerint a jelenleg rendelkezésre álló tanulmányok azt mutatják, hogy a környezetvédelmi adóknak nincs jelentős hatása a nemzetközi kereskedelemre. Ez egy sor olyan intézkedésnek köszönhető, amelynek célja, hogy mérsékelje az adók kedvezőtlen hatását a versenyképességre. Ilyen eszközök lehetnek a csökkentett adómértékek illetve adómentességek egyes szektorokra, tevékenységekre, termékekre vagy inputokra nézve, adó-visszafizetések, ennek egyik formája a bevétel visszaforgatása (pl. energiatakarékossági programokra), más adók csökkentése, az adó fokozatos bevezetése, valamint a feltételhez kötött adófizetés (pl. egy új adó akkor kerül bevezetésre, ha az ipar nem teljesíti az előre meghatározott célokat, kötelezettségeket). A dán szén-dioxid-adó például jelentős adócsökkentést kínál azoknak a vállalatoknak, amelyek energiamegtakarítási intézkedéseket tesznek. Az Egyesült Királyság hasonló engedményt tervez az ún. éghajlatváltozási díjjal kapcsolatban. Az ökológiai adóreform serkentheti az innovációt és a versenyképességet is.
A környezetpolitika elhanyagolható hatása a nemzetközi kereskedelemre és a versenyképességre a fent felsoroltak miatt csak átmeneti jellegű. A versenyképesség mint probléma valószínűleg egyre inkább felszínre fog törni, mivel a környezetvédelmi adók száma és mértéke remélhetőleg növekedni fog a jövőben. Ezért szükség lenne a környezetvédelmi adók nemzetközi összehangolására. Az Európai Bizottság 1997-ben már közzétette a "Környezetvédelmi adók és díjak az egységes piacon" című közleményét, és ugyanebben az évben benyújtott egy direktíva-tervezetet az energia megadóztatásáról a minimális adómértékek és a rendszeres emelés meghatározásával 1998 és 2002 között. A tárgyalások még mindig folynak róla. Más OECD országokkal való egyeztetés távolinak tűnik most az adórendszerek és egyéb jellegzetességek különbözősége miatt. A versenyképesség a környezetvédelmi adókról folytatott vita központjában marad, és a fejlett országok továbbra is enyhíteni próbálják óvatosan a versenyképességre kifejtett esetleges kedvezőtlen hatást, a kedvező környezeti hatás rovására.
Végezetül megjegyzem, hogy a konferencia után hozták nyilvánosságra az Európai Bizottságnak a témával kapcsolatos újabb közleményét "A szükségleteink és a felelősségünk összehangolása — a környezetvédelem beépítése a gazdaságpolitikába" címmel. Megjegyzem, hogy a közleményt akár a Levegő Munkacsoport szakértői is írhatták volna, hiszen ugyanazokat az elveket írja le és intézkedéseket javasolja, mint amit a Levegő Munkacsoport mond már 1992 óta.

Tanyi Anita


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.