kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Határozat a közlekedés külsô költségeinek árakba történô beépítését célzó politikákról

Az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (ECMT) Koppenhága, 1998. május 26-27.
Mégegyszer hangsúlyozva, hogy
— az ECMT tagországainak alapvető gazdasági érdeke a megfelelő és hatékony közlekedési rendszer, mely fontos szerepet játszik a polgárok életében is;
— léteznek biztonsági, egészségügyi és környezeti problémák, melyekért a felelősséget a közlekedési szektor viseli;
— egyre inkább szembetűnőek a nehézségek a mobilitási és az infrastruktúra fejlesztési igények kielégítése tekintetében;
felidézve, hogy
— a Miniszterek Tanácsa 1994-ben Annecy-ben létrehozott egy, a közlekedés társadalmi költségeivel foglalkozó ad hoc munkacsoportot, hogy tisztázza a külső költségekről szóló vitát, tegyen javaslatot értékelési rendszerekre, és dolgozzon ki megfelelő politikát
— 1996-ban a Nemzetközi Non-profit Szervezetek ECMT meghallgatása megmutatta, hogy a Munkacsoportnak a közlekedés társadalmi költségei kezelésére vonatkozó javaslata általános támogatást élvez.;
— a Miniszterek Tanácsa az 1997-ben, Berlinben megtartott találkozón elfogadta a Munkacsoport jelentésében foglalt javaslatokat a külső költségek beépítéséről, és kérte, hogy készítsenek egy határozattervezetet a közlekedés külső költségeinek kezelését célzó politikáról;
— az 1997-es Helsinki nyilatkozatban és az 1997-es ENSZ-EGB Közlekedési és Környezetvédelmi Konferencián Bécsben a miniszterek ismét hangsúlyozták, hogy támogatják a közlekedés külső költségeinek az árakba történő beépítését;
— az Európai Bizottság az 1996-os Igazságos és hatékony árképzés felé a közlekedésben" című jelentés alapján javaslatokat tesz a közlekedés társadalmi költségei csökkentésének módjairól;
meggondolva, hogy
— a közlekedés külső költségeinek hatékony csökkentésével jelentős életminőség javulás érhető el, és a külső költségek árakba való beépítése ezt a célt a külső költségeknek piaci alapúvá tételével tervezi elérni;
— a rendelkezésre álló források és a kormányzati támogatások hatékonyabb felhasználásával és irányításával a külső költségek árakba való beépítése során lehetőség nyílik a költségvetési hiány csökkentésére, növekedhetnek a közcélú kiadások és/vagy csökkenthetők az élőmunkát és tőkét terhelő adók;
— a külső költségek árakba való beépítése kulcsszerepet játszik a fenntartható fejlődés elősegítésében;
tudva azt, hogy
— a külső költségek árakba való beépítése nemzetgazdasági szinten összességében elérhető az összes adómennyiség növelése nélkül;
— a külső költségek árakba való beépítése a gazdasági hatékonyság javításával segítheti a vállalatok versenyképességét;
— a méltányosság elvét (nemzetközi léptékben is) is figyelembe kell venni a külső költségek árakba való beépítésének kialakításakor. A méltányosság kérdését több oldalról lehet és kell megközelíteni. Így a külső költségek árakba való beépítése kompatibilissé válhat a térségi kohéziós politikákkal;
— számos ország adórendszerében már megtörtént a külső költségek árakba való bizonyos mértékű beépítése, vagy nyilvánvaló politikai döntések, vagy a közlekedést érintő adók eredményeként elért bevétel növekedés révén;
— a külső költségek megbecslése és a költségek elosztása körül vannak bizonytalanságok, e költségek azonban biztosan léteznek és a kapcsolódó jelentésben a legalacsonyabb becsléseket használva alapként valószínűleg nem értékeljük túl a külső költségeket;
— néhány nagy külső költséggel rendelkező közlekedési ág esetében a külső költségek árakba való beépítése valószínűleg áremelkedéshez vezet, azonban a külső költségek árakba való beépítése elsősorban az árak hatékonyabb kialakításán kell, hogy alapuljon, nem pedig egységes áremelésen;
— a jelenleg magas külső költségekkel rendelkező ágazatok esetében a külső költségek árakba való beépítése és a vele járó hatékonyságnövelés csökkenteni fogja a közlekedés növekedésének ütemét, valamint a kapcsolódó társadalmi és gazdasági előnyöket. Egy jól megtervezett programcsomag azonban nem lesz nagy hatással a GDP-re, és javulást hoz az életminőségben, amennyiben figyelembe vesszük a biztonsági és környezetvédelmi előnyök értékét;
megjegyezve, hogy
— nincsenek teljesen kihasználva a lehetséges gazdasági intézkedések lehetőségei a közlekedés társadalmi költségeit illetően;
— az olyan adóemelések, melyek nem ösztönzik a külső költségek csökkentését, egyáltalán nem járulnak hozzá a külső költségek árakba való beépítéséhez;
— a technológiai fejlődés ösztönzésére dinamikus intézkedésekre van szükség (amik idővel szigoríthatók), és a külső költségek árakba való beépítése pénzügyi összetevőinek figyelembe kell venni a fejlesztések remélt előnyeit;
— az egyes előnyök gazdasági mutatói ideális alapként szolgálnak a külső költségek értékelésére. Mindazonáltal, ahol nem léteznek ezen alapuló kielégítő értékelések (levegőminőség vagy kibocsátott szennyezőanyag mennyiségét szabályozó rendelkezés), egyeztetett politikai célok kell, hogy megfelelő alapot szolgáltassanak a külső költségek árakba való beépítésének praktikus stratégiájához;
megegyezve a következő irányelvekben
— a növekvő gazdasági hatékonyság érdekében, csökkentve a közlekedés társadalmi költségeit, növelve a gazdasági jólétet, a külső költségek árakba való beépítése fontos közlekedéspolitikai cél;
— a külső költségek árakba való teljes beépítése hosszú ideig tartó folyamat kell, hogy legyen, figyelembe véve, hogy a legtöbb országban (különösen néhány átmeneti gazdaságú országban) komoly különbség van a jelenlegi közlekedési árszerkezet és az ideális árszerkezet között;
— a külső költségek árakba való beépítését gazdasági eszközök és/vagy szabályozások útján kell elérni; melyeket úgy kell megalkotni, hogy megfelelően ösztönözzék a külső költségek csökkentését, miközben a gazdaság egészét tekintve nem eredményeznek adónövekedést;
— a kormányoknak együtt kell működniük, hogy hatékony gazdasági eszközöket fejleszthessenek ki a külső költségek árakba való beépítésére, melyek nem tesznek hátrányos megkülönböztetést az állampolgárok, különböző cégek vagy országok között;
— a külső költségek árakba való beépítése során nem szabad hátrányos megkülönböztetést tenni a közlekedés különböző ágai vagy pedig a közlekedés és a gazdaság más szektorai között;
— ahol szükség van a közszolgáltatásoknak közpénzekből való finanszírozására, ott ezt biztosítani kell, de szigorúan csak szerződésben meghatározott, jól nyomon követhető kifizetésekkel;
— a külső költségeknek árakba való beépítése fokozatosan kell, hogy végbemenjen, a gazdasági sokkhatások elkerülésére;
— ezeket a fokozatos változásokat a különböző ágazatok között koordinálni kell, hogy elkerülhetők legyenek a közlekedési munkamegosztásban bekövetkező olyan változások, melyek hosszú távon gazdaságtalannak bizonyulnának;
ajánljuk, hogy
— a kormányok keressék azon lehetőségeket a közlekedéspolitika fejlesztésében, melyek a külső költségek árakba való beépítését ösztönzik, mind az EU jogszabályokkal összefüggésben, mind az ECMT tagországok jogszabályalkotása keretében;
— a kormányok hozzanak létre gazdasági eszközöket a külső költségek árakba való beépítése érdekében, és a közlekedési miniszterek működjenek együtt a pénzügyminiszterekkel a lehetőségek felkutatására;
— a kormányok közvetlenebbül hangolják össze az adórendszert a költségekkel, például úgy, hogy a közlekedésben differenciáltabb adórendszert vezetnek be, és jobban kihasználják a változtatható díjak lehetőségét 1 ;
— a kormányok fokozatosan és költség-hatékonyan szigorítsák az üzemanyagra, a szennyezőanyag kibocsátásra és a biztonságra vonatkozó előírásokat, ezzel ösztönözve a közlekedés alacsonyabb társadalmi költségeit eredményező technológiai fejlesztéseket;
— a kormányok tartassák be a meglévő szabályokat, különösképpen a szociális jogszabályokat;
— ahol nehézségekbe ütközik a közlekedés külső költségeit szabályozó meglévő jogszabályok érvényesítése, különösképpen a közúti biztonság és a környezetvédelem terén, ott újra kell gondolni a szabályozásokat a gyakorlat és a hatékony végrehajtás figyelembe vételével;
— különleges figyelmet kell fordítani rövidtávon az akut külső hatások csökkentésére, mint a városi régiók esetében;
— a kormányok biztosítsák az összhangot mind az egyéni, mind a külső költségek és előnyök értékelésekor, a projektértékelések, és a környezeti hatásvizsgálatok esetében, valamint a beruházási és a külső költségek árakba való beépítését célzó politikák kialakításában;
— a kormányok biztosítsák, hogy a jelenleg több tagországban fejlesztés alatt álló elektronikus útdíjfizetési rendszer legyen kompatibilis olyan szinten, hogy minimalizálja a rendszer használatának költségét, elkerülve azt, hogy minden egyes jármű több különböző rendszerrel legyen felszerelve, valamint ne okozzon az országhatárokon való átkelések miatt késéseket;
— a kormányok hozzanak megfelelő oktatási intézkedéseket, hogy felkészítsék a lakosságot a külső költségek árakba való beépítését célzó politikák bevezetésére;
— az egyes tagországokban minél előbb tegyék meg az első lépéseket a külső költségek árakba való fokozatos és folyamatos beépítésre;
utasítjuk a képviselők bizottságát, hogy
— a külső költségek árakba való beépítésének alakulását kövessék figyelemmel az ECMT tagországokban;
— három éven belül készítsenek jelentést e határozatban foglaltak teljesítéséről.
Fordította: Dr. Mészáros Péter
1 Olaszország fenntartást tett atekintetben, hogy a pénzügyi politika nem a közlekedési miniszterek hatáskörébe tartozik.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.