kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Kell-e nekünk rakparti sztráda

A szerző megállapítása szerint a közlekedéssel kapcsolatban célként kitűzhető keresletet befolyásoló megközelítés jelei ugyan felbukkannak a most készülő hosszútávú koncepciókban, ám a gyakorlatban felmerülő nagyobb beruházási célok szinte kizárólagosan a kínálatnövelő közlekedési megfontolásokat követik. A teljes cikk1 Beruházások a forgalom növelésébe" alcímmel egy fejezetben az utóbbi időszak néhány közlekedés-beruházási vitáját (M0-ás, autópályák, párkányi híd stb.) értékeli ezen a szemüvegen keresztül. Az alábbiakban a budai alsó rakpart bővítésére vonatkozó részletet idézzük.
Rakparti sztráda
A Duna-sztráda oldaná a dugókat" — ezzel a címmel jelent meg S.I. cikke a Népszabadság Budapest mellékletében 1998. október 6-án. A kínálati beavatkozás iskolapéldájaként idézhető beruházás egyik jellegzetessége, hogy látszólag nem is közlekedési kérdésből indul ki. A főváros egyik legjelentősebb környezetvédelmi beruházásáról van szó — szól az érvelés —, hiszen a tisztítatlanul a Dunába ömlő fővárosi szennyvíz kérdésének megoldását lehet most elérni. Az Aranyhegyi pataktól délre fekvő területek szennyvizét kell eszerint előbb a Kelenföldi szivattyútelepre vezetni, majd onnan átnyomni a Csepel szigeti központi szennyvíztisztító telepre. Ehhez Óbudától Kelenföldig egy budai főgyűjtő csatornát kell építeni, amit a legcélszerűbben a Duna partfala mentén lehet elvezetni. S ha már úgyis építkezni kell, legjobb mindjárt egy füst alatt kétszer két sávosra bővíteni a budai alsó rakparton vezető utat, mert ezzel egész Buda forgalmi körülményein lehetne javítani.
A főgyűjtőre való hivatkozásnak fontos funkciója van: kiviszi az indítékot a közlekedési problémaként racionálisan megtárgyalható kontextusból, és tulajdonképpen annyi az üzenete, hogy most létrejön egy nagy beruházás, most van mód az út kiépítésére, vitatkozni nincs idő.
Érvek természetesen társulnak az indítványhoz: Budán máshol nincs lehetőség észak-déli út kialakítására, ami van, azt tehermentesíteni kell, éppen ezt szolgálja a rakparti út. A legnagyobb problémát a hídfőkkel való kapcsolat jelentené. Az első javaslatok egyszerűen úgy érveltek, hogy a belső hídfőkkel nem kell bővíteni a kapcsolatot, a fő cél Észak- és Dél-Buda összekötésének javítása. Ez magyarul azt jelentette, hogy a budai Duna-parton kell végigvezetni az Észak- és Dél-Buda közötti tranzitforgalmat, tehát egy olyan forgalmat, aminek nincs semmi dolga Közép-Budán. A tervezés során a koncepció módosult, eszerint a kétszer két sávos rakparti út több közbenső csomópontot is kap. Ugyanakkor megjelentek a tervekben járulékos beruházásnak nevezett kiegészítések a Fő utca, vagy a felső rakpart forgalmának a csillapítására, gyalogos létesítmények kialakítására.
A Duna-sztráda és tervezett csomópontjai
Maga a járulékos beruházás" kifejezés igen árulkodó és jól tükrözi a kínálatnövelő beruházások alaptermészetét és nézőpontját. Miközben az indokolás szerint fő cél az életminőség, a környezeti feltételek és a forgalmi körülmények javítása, alapberuházásnak mégis csak az számít, ahol növelni lehet a forgalmat, míg a tulajdonképpeni célokat megtestesítő intézkedések lettek a járulékos beruházások" (tudjuk, ezeket szokták a pénz fogytával elhagyni).
Mit változtatna ezen az projekten egy kereslet-mérsékelő típusú beavatkozás?
Észak- és Dél-Buda között az elmúlt évtizedekben villamos- (18-as) és buszkapcsolatok (84-es) szűntek meg. Tekintettel arra, hogy a közúti kapcsolatok növelésének valóban domborzati akadályai vannak, nem a tömegközlekedés visszafejlesztésével, hanem éppen annak gazdagításával kellene élni, egyúttal a tömegközlekedés forgalmi előnyben részesítését is megteremtve, az egyéni közlekedés rovására. A villamos-, busz- és hév-közlekedés javításához hozzátartozna az átszállóhelyi körülmények kedvezőbb megoldása (nem járulékos, hanem fő-megoldásként), továbbá a tömegközlekedési sávok mentén a járműforgalom csillapítása.
Magán a rakparton — egyébként összhangban Budapest fejlesztési koncepciójának2 alapelvével — éppen azt kell elérni, hogy a város visszanyerje a Duna-partját, ne legyen elvágva tőle. Budapest fő vonzerejét jelenti a Duna, ráadásul a Vár folyóra néző lejtője a Világörökség része. Ilyen helyen nem autópálya-méretűre kell fokozni a rakpart forgalmát, hanem éppen ellenkezőleg, jelentős csillapítással, harminc kilométer/óra maximális sebesség előírásával lehet arról gondoskodni, hogy a rakpart gyalogosan keresztezhető legyen, hogy a kerékpárosok egyenrangú résztvevőként vehessenek részt a forgalomban (máris megspórolható külön kerékpársávok létesítése!), és hogy az autóforgalom csökkenjen, ne pedig nőjjön.
1 Az itt közölt írás a szerző A közlekedést leginkább a forgalom akadályozza" című cikkének rövid részlete. A teljes cikk A természet romlása, a romlás természete, Magyarország" című kötetben jelent meg 2000. évi Föld Napja alkalmából. A kötet szerkesztője Gadó György, kiadója a Föld Napja Alapítvány.
2 Budapest Városfejlesztési koncepciója. Egyeztetési anyag Városkutatás Kft. 1998. augusztus

Fleischer Tamás


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.