A légi közlekedés — egységnyi teljesítményre vetítve — messze a legszennyezőbb közlekedési mód. Ugyanakkor az összes közlekedési alágazat között világszerte a repülés növekszik a leggyorsabban. Ennek a döbbenetes növekedésnek itt három jelentős okát említenénk.

Először is, a légi közlekedésre sokkal enyhébb környezetvédelmi előírások vonatkoznak, mint az egyéb közlekedési módokra. A légitársaságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy csökkentsék költségeiket, és ebbe sajnos még mindig belefér az, hogy a környezetvédelmi befektetéseken ?takarékoskodjanak". Pedig azt, hogy mekkora lehetőségek rejlenek ezen a téren, jól példázza a bécsi nemzetközi repülőtér esete: megfelelő intézkedésekkel elérték, hogy 1980 és 1994 között 64 százalékkal csökkenjen a zajnak leginkább kitett környező terület nagysága annak ellenére, hogy ugyanebben az időszakban a légi forgalma 95 százalékkal növekedett.

Másodszor, a légi közlekedés szerte a világon hatalmas rejtett és nyílt állami és önkormányzati támogatásból részesül. Ez azt jelenti, hogy a ?használó fizet" elvvel és a piacgazdaság alapelveivel ellentétben nem az utasok, illetve a fuvarozók fizetik meg a teljes költségét, hanem jócskán hozzájárul minden adófizető állampolgár. Nemcsak arról van szó, hogy a repülés nem fizeti meg mindazokat a környezeti és egészségi károkat, amelyeket okoz, hanem arról is, hogy a többi közlekedési mód által fizetendő ?szokásos" adók alól is mentesül: nem kell jövedéki adót fizetni a repülőgépek üzemanyaga, a kerozin után, és áfát sem kell fizetni az eladott repülőjegyek után. Gyakori az is, hogy jelentős vámkedvezményekhez jut: például néhány évvel ezelőtt a MALÉV-ot másfél milliárd forint vám megfizetése alól mentesítette a kormány, amikor új repülőgépeket hozott be. A közvetlen állami és önkormányzati támogatás sem ritka. Kormányunk például most azt tervezi, hogy a több tíz milliárd forint támogatással menti meg a MALÉV-ot a csődtől — mindannyiunk pénzéből, annak a legkisebb jele nélkül, hogy ezt az összeget legalább utólag behajtanák az utasoktól, illetve a fuvaroztatóktól. A Széchenyi Terv 13 hazai regionális repülőtér megteremtését irányozza elő, ami — idézünk a Gazdasági Minisztérium honlapjáról — ?az állam, a régiók, az önkormányzatok és a vállalkozók szoros együttműködését és közös finanszírozását kívánja meg". További támogatást jelent, hogy magyarországi repülőtereken még mindig elfogadott az adómentes boltok üzemeltetése, amit az EU már betiltott.

A harmadik ok pedig az, hogy mindezt mély hallgatás övezi — legalábbis a mi térségünkben. A nyugati országokban a környezetvédő civil szervezetek egyre gyakrabban beszélnek a témáról, sőt komoly kampányokat szerveznek.