kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az EU környezetvédelmi törvényeinek átvételéből származó hasznok a tagjelölt országokban

Nemrég készült el az a tanulmány, amelynek célja, hogy feltárja és számszerűsítse az EU környezetvédelmi törvényeinek ("acquis communautaire") teljes átvételével járó környezeti, gazdasági és szociális hasznokat a csatlakozni kívánó országokban.
A viták középpontjában eddig az EU-jogharmonizáció költségei és az elkerülhetetlen beruházásokhoz szükséges források előteremtésének nehézségei álltak. Kevés szó esett az elérhető hasznokról, valamint a lazább környezetvédelmi előírások rejtett költségeiről a tagjelölt országokban.
A tanulmány tartalmazza a csatlakozásra váró országokban keletkező hasznok típusait, mértékét és pénzben kifejezett értékét. Az utolsó lépés a legnehezebb, sok bizonytalanságot foglal magába, ráadásul erkölcsi kérdéseket is felvet. A hasznok számszerűsített értékét abból határozták meg, hogy az emberek mennyit hajlandóak fizetni az adott haszonért, például a tiszta ivóvízért, betegségek elkerüléséért, és az egész társadalomnak mennyit ér számos korai elhalálozás elkerülése. Amikor az emberek minden nap hoznak olyan döntést, ami hatással van környezetükre, és elfogadják a szennyezés jelenlegi szintjét, ez azt bizonyítja, hogy az egészségüket nem becsülik. Ilyen körülmények között nehéz cselekedeteiken keresztül értéket adni a következő hasznoknak. Mégis van értelme megtenni, hogy tisztább képet kapjunk az EU jogszabályok átvételének hatásairól.
A környezetvédelmi acquis 300 irányelvet és rendeletet tartalmaz, amelyek beépítése a csatlakozni kívánó országok jogrendszerébe egyes becslések szerint 80—120 milliárd euróba kerülne a 10 közép- és kelet-európai országnak (kb. 10 milliárd euró évente). Ugyanakkor a szóban forgó országoknak más területeken is jogharmonizációt kell véghez vinniük az egyébként is korlátozott pénzforrásokból. (A szerzők bevallása szerint a csatlakozni kívánó országok környezetvédelmi kihívásai közül sok még az EU-ban is megoldandó feladat. A különbség az, hogy ebben a térségben az elmúlt évtizedekben keveset költöttek környezetvédelemre és az eddigi lemaradást is be kell hozni.) A tanulmány arra a következtetésre jutott azonban, hogy az EU környezetvédelmi jogszabályának átvétele a költségek mellett jelentős haszonnal is jár a csatlakozásra váró országokban. Az 1. táblázat az elérhető hasznok típusait mutatja be a környezetvédelem területeiről hozott példákon keresztül.

1. táblázat: A hasznok típusai
A környezetvédelmi beruházásoknak lehetnek a környezethez nem közvetlenül kapcsolódó hasznai is, úgymint a gazdasági hatékonyság és a vállalati termelékenység növekedése, ami eredhet a korszerű technológia alkalmazásából és a termelési és fenntartási költségek csökkenéséből a vízminőség javulásának és a hatékonyabb hulladékgazdálkodásnak köszönhetően. Továbbá vannak szociális hasznok, mint például a kulturális örökség és a rekreációs lehetőségek védelme vagy az épületek fenntartási és tisztítási költségének csökkenése.
A hasznok egy része nem számszerűsíthető, mert nem ismert a hatásuk. Más esetekben az ismert hatásnak is nehéz pénzben kifejezett értéket adni. A szerzők ezért felhívják a figyelmet arra, hogy fenntartással kezeljük a becsléseket.
Az elérhető haszon mértéke természetesen függ attól, hogy melyik évben vezetik be az adott jogszabályt.
A haszon azon is múlik, hogy az egyes országok milyen fejlődési irányt választanak:
· Csak gazdasági növekedést, ami még nagyobb környezeti kárral és gazdasági, szociális és egészségügyi költséggel jár.
· Gazdasági fejlődést párhuzamosan a környezeti károk csökkentésére tett erőfeszítésekkel (tisztább technológiák, hulladékcsökkentés stb.).
· Fenntartható fejlődést, ami a környezeti és szociális szempontok teljes figyelembevételét jelenti a döntéshozatalban, gazdasági és szociális fejlődést irányoz elő anélkül, hogy ártana a környezetnek és a természeti erőforrásoknak.
A fenntartható fejlődés többé-kevésbé összhangban van az Európai Bizottság 6. Akcióprogramjának ajánlásával.

1. ábra: Az EU környezetvédelmi törvényeinek átvételéből származó éves haszon a tagjelölt országokban (alsó becslés)
A tanulmány az ábrákon olvasható 13 csatlakozásra váró ország hasznait vizsgálja. A szóban forgó országok teljes haszna 1999—2020 között az EU jogszabályok bevezetéséből eredően körülbelül 134—681 milliárd euró, feltéve, hogy 2010-ig a teljes környezetvédelmi jogharmonizáció megtörténik. Ez évente 12,5—69 milliárd eurót jelent összesen, ami fejenként 80—410 euró. Egyetlen számmal nehéz lenne kifejezni a hasznot, a széles határ az értékelés bizonytalanságaira utal. (Az ábrák a becslések alsó határait szemléltetik.)
A teljes haszon körülbelül fele (55%-a) a levegőszennyezés csökkenéséből származik. Azt azonban figyelembe kell vennünk, hogy a víz- és a hulladékdirektívák haszna kevésbé fejezhető ki pénzben, és az említett összeg a természetvédelemből származó hasznokat nem tartalmazza. Ha az abszolút összeget vesszük, a teljes haszonból a 13 ország közül leginkább Lengyelország, Törökország és Csehország részesül, majd a sorban Románia és Magyarország következik. Az 1. ábrán láthatjuk, hogy nagy különbségek vannak az egyes országokban elérhető hasznok mértéke között.

2. ábra: Az EU környezetvédelmi törvényeinek átvételéből származó egy főre jutó haszon a tagjelölt országokban, euróban (alsó becslés)
Ha az országok hasznait a bruttó hazai termék (GDP) százalékában nézzük vagy az egy főre jutó hasznot vizsgáljuk, más eredményt kapunk. A hasznok a GDP 0,71%-tól (Málta esetében) 4,80%-ig (Csehországban) terjedhetnek. Ha az egy főre jutó hasznot vesszük alapul, akkor Magyarország megtartja az ötödik helyét a rangsorban, a GDP-hez mérve azonban lecsúszik a nyolcadik helyre. A vizsgálat szerint hazánk a GDP 2,17%-a körüli hasznot remélhet az EU környezetvédelmi jogszabályainak átvételéből, és az egy főre jutó haszon körülbelül 98 euró. (Az értékek a GDP százalékában vannak kifejezve, de a szerzők figyelmeztetnek arra, hogy ez nem jelenti azt, hogy a vizsgált országokban ennyivel nőni is fog a GDP az EU-jogszabályok átvételének hatására. A GDP ugyanis egy gazdasági mutató — amely nem tartalmazza a vizsgált hasznokat —, nem pedig a jólét mérőszáma.) Mindazonáltal a hasznok jelentősek a kutatás szerint még akkor is, ha a legalsó becslést nézzük.
A tanulmány a következőkben sorra veszi az egyes környezetvédelmi területekhez tartozó EU-jogszabályok átvételéből származó hasznokat.

3. ábra: Az EU környezetvédelmi törvényeinek átvételéből származó éves haszon a GDP százalékában (alsó becslés)
Levegőtisztaság-védelem
A vizsgálat a következő szennyezőkre terjedt ki: por, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek, szén-dioxid, szén-monoxid, nehézfémek és troposzferikus (alsó légköri) ózon. A legfőbb haszon ezek közül a por (PM10), kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ammónia és illékony szerves vegyületek kibocsátáscsökkenéséből ered. A számszerűsített haszon 95%-a ezek visszaszorításából származik. A haszonból elenyésző rész tulajdonítható a szén-dioxid és szén-monoxid



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.