kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Kinek a kontójára vonják beépítésbe a külső területeket?


A megnövekedett lakosság ellátása jelentős részben a község pénztárcáját fogja terhelni. A mai támogatási és adórendszer alapján az 1000 főre jutó állami támogatás és egyéb központi bevételek a következőképpen alakulnak
Törökbálint egy békésen fejlődő kistelepülés Budapest határában. Múlt év tavaszán a lakosság és a képviselőtestület egyetértésben fogadta el a rendezési tervet. A Budapesti Agglomerációs Területrendezési Terv hírére azonban megijedtek a földtulajdonosok, hogy esetleg hatalmas nyereségeket szalajtanak el, ha pillanatok alatt nem minősíttetik át a területeiket. Ezért a jelenlegi 550 hektár mellé 320 hektárt kívánnak beépíthetővé átsoroltatni.
Nem elég hangos az a vita, amely az agglomerációs települések egyes területeinek átsorolása körül folyik. Pedig itt nem babra megy a játék. Azok, akik a mezőgazdasági területek beépítésbe vonásában érdekeltek, szerencsés esetben az ükunokáik vajaskenyeréről is gondoskodnak jóelőre. A többség azonban csak a terheket fogja viselni. A végén pedig azok a bizonyos ükunokák is rosszul járnak, mert egy elcsúfított, kezelhetetlen településhalmazban élvezhetik az örökölt vagyont. Sietek megjegyezni, hogy nem a befektetők, a fejlesztések ellen akarom hangolni olvasóimat. Az azonban megengedhetetlen, hogy egyesek a piacra hivatkozva élvezzék a hasznokat, és a többség nyakába zúdítsák a költségeket és egyéb hátrányos következményeket, amelyek közül sok a jóvátehetetlen. Már éppen elég adat, ismeret és tapasztalat áll rendelkezésünkre, hogy meg tudjuk becsülni, mit jelent rövid és hosszabb távon a települések aránytalan mértékű növekedése.
A törökbálinti Kerekdomb Környezetvédő Egyesület egyszerű számításait példának szánjuk:

Ezzel szemben a község személy- és területfüggő működési kiadásai 1000 főre számolva a következőképpen alakulnak
Az új településszerkezeti tervhez nem készült környezeti hatástanulmány és gazdaságossági számítások sem. Most ez utóbbit próbáljuk pótolni a község idei és tavalyi költségvetési adatai és építész körökben alkalmazott átlagszámok segítségével kiszámolva, mennyibe is fog kerülni a lakosságszám hirtelen növekedése.
Ahhoz, hogy a lakosság növekedésével járó terheket reálisan számolhassuk, meg kell becsülnünk, várhatóan mennyien leszünk az új lakó- és üdülőterületek beépülése után. A tervezők becslése alapján a lakosság várható létszáma 2015-re 15 620 lesz. A mi szakértőink szerint ez a várható létszám ennél jóval több. A település lakosainak száma ma kb. 11 000 fő. A tervezők a lakosságszám becslésénél az agglomerációban jellemző minimális mérőszámokkal számolnak, mi az agglomerációs átlagokat vettük figyelembe.
Az átlagos agglomerációs értékek figyelembevételével a várható népességnövekedés 2015-ig (2560 telek´1,2 lakás´3,2 fő=) 9830 főre becsülhető, vagyis a kiinduló 1999. évi 10500 főről 20300 főre növekszik Törökbálint lakossága!

Ezekből a számokból egyértelműen kiderül, hogy a lakosság számának növekedése újabb adóbevételeket tesz majd szükségessé, hiszen 1000 lakos eltartásához a mai árakon és a mai szinten 83 millió forint, főként adóból származó bevételre van szükség. (A fenti adatok a település 4/2001. számú rendeletéből származnak, mely a 2001. évi költségvetésről szól.)

Emellett jelentős közoktatási és egyéb intézményi fejlesztés is szükségessé válik. A tervezők is elismerik: A települési intézményellátás jelenlegi rendszeréről vizsgálataink alapján megállapítható, hogy Törökbálint közintézményei jelenleg is csak jelentős kompromisszumokkal, kisebb hiányokkal képesek ellátni a jelenlegi lakónépesség igényeit. Ezt a gondot a növekvő lakó-(és üdülő-) területi fejlesztésekhez kapcsolódó népességnövekedés miatt az igények mennyiségi és minőségi változása csak tovább fokozza."
Számításaink szerint ezer újabb lakos ellátására kb. 180 millió forint beruházás szükséges. Ez elsősorban közintézmények építését jelenti. Példaként: 1 négyzetméter óvoda, iskola, iroda (vagy városháza) létrehozása 100—150 ezer Ft+áfa beruházási költséget jelent az önkormányzat számára. Ezeket a kiadásokat csak kis részben fedezi az átsorolás fejében az önkormányzatnak ajándékozott területekből befolyó bevétel.
A községnek ma évente kb. 500 millió forintja marad fejlesztésekre: ebből épülhet új óvoda, községháza, járda, tehermentesítő út, közvilágítás stb. Könnyen kiszámítható, hogy az újabb, kb. tízezer lakos a mai áron évi 800—830 millió forinttal növeli a község működtetésének költségeit, és közel 2 milliárd forint beruházást igényel. Nem történt arra még csak kísérlet sem az önkormányzat részéről, hogy megtervezzék, milyen forrásokból fedezhető ez a hatalmas összeg.

A község legjelentősebb bevétele ma az iparűzési adó. Nyilvánvaló, hogy a község gazdasági helyzetének romlása hatására az önkormányzat további zöldterületeket fog feláldozni, hogy újabb ipari-kereskedelmi területeiről nagyobb adóbevételhez jusson. Ezzel és a most kialakuló lakóterületi gócok közötti területek beépítésével középtávon a község szívében található erdőterület kivételével Törökbálint zöldterületei be fognak épülni, és amit már ma is mondogatnak egyes ingatlanberuházói körökben: a település ipari-kereskedelmi jellegűvé válik. A szükséges belterületi fejlesztések nem készülnek el, nem lesz elegendő óvodai, iskolai férőhely, nem lesz pénz komoly környezeti problémák, pl. a szennyvíziszap elhelyezésének megoldására. Mindaz, amiért a városi tömeg jön, elvész.
A lélekszám-növekedés egyik természetes következménye lesz a városi rang elérése is. E kisvárosban azonban a terv szerint nem lesz középiskola, annak ellenére, hogy már második osztályosok azok a gyerekek, akik számára 18 éves korig terjed ki az iskolakötelezettség az oktatási törvény alapján. A településszerkezeti terv a középfokú (középiskolai, szakorvosi) ellátás megoldásaként azt javasolja, hogy ezeket továbbra is más településeken kell Törökbálint számára biztosítani. A településszerkezeti terv nem is tervezi az új városházát. Ez egy alvóvárosi perspektíva, nem pedig egy kellemes lakókörnyezetű, önálló kisvárosé.

A területhasználatnak más, a község számára sokkal kedvezőbb módjai is lehetnek, csak meg kell ezeket találni. Erre jó példa a Tétényi-fennsíkon, a Mechanikai Művek mellett elhelyezkedő Nemax-terület esete. A terület a Tétényi-fennsík szíve, egyik legértékesebb területe. Tavasszal egybefüggő szőnyeget alkot a területen a védett árvalányhaj és a különböző vadon élő orchideák tömege. Emellett két olyan rovarfaj is él itt, amely európai védettségre javasolt, hazánkban is mindössze néhány lelőhelyük van. Szakmai körökben (magam biológus vagyok) már ismert, hogy a terület az egyik jelölt a Natura 2000-terület cím elnyerésére. Ez európai szintű védelmet jelent, melyhez az Európai Unió megfelelő forrásokat is biztosít, tehát kutatóház, tanösvény lenne építhető a területen, az önkormányzat EU-pályázaton elnyert forrásból finanszírozhatná ezeket fenntartásukkal együtt. Törökbálintnak nincs olyan műemléke, mely bekerülhetne a Világörökségbe, de (most még) van olyan természeti értéke. Meg kell őriznünk a település természeti értékeit, nemcsak azért, hogy a világnak meg tudjuk ezeket mutatni, hanem azért is, hogy az utánunk következő törökbálintiak is egy egészséges környezetű, kiegyensúlyozott gazdasági hátterű településen élhessenek.
Ennek érdekében újra felszólítjuk a község képviselőtestületét, hogy vonja vissza elhibázott döntéseit és az eredeti koncepció szerint egy kellemes, legfeljebb tizenötezer lakosú, jól ellátott, önálló kisvárosnak megfelelő tervet fogadjon el!"
Szedlay Gyöngyi
Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület




JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.