Lapzártakor értek el hozzánk a hírek az Amerikában végbement terrortámadás-sorozatról, amit mindannyian megrendülve hallgattunk. Az ártatlan emberek halála miatt mi is gyászolunk és együttérzésünket fejezzük ki.

A terrortámadás egyik célpontja, a Világkereskedelmi Központ két tornya napjaink gazdasági világrendszerének, a globalizációnak közismert jelképe volt. Néhány órával a tragikus események bekövetkezte után, annak okait elemezve a Kossuth Rádióban egy egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy a bolygónk lakosságának 88 százaléka a globalizáció áldozatai közé tartozik.

A Földön 1,1 milliárd alultáplált ember van, miközben a gazdag országokban eladhatatlanul sok a helyben megtermelt és a harmadik világ országaiból behozott élelmiszer. Az Egyesült Államokban 39 millió nagymértékben elhízott ember található, akik emiatt 238 milliárd dollár többletkiadást okoznak az ország egészségügyi ágazatának.

Az ésszerű korlátok nélküli termelés és kereskedelem áldozata a környezet is. A dél-amerikai esőerdőket főként az Egyesült Államok marhahús-ellátása érdekében vágják ki. Köztudott, hogy nem kímélik az ott élő indiánokat sem, és hogy a fairtás nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez.

A világ szén-dioxid-kibocsátásának 25 százaléka az Egyesült Államok rovására írható, ahol a Föld lakosságának mindössze 4 százaléka él. Ez a gáz a fő okozója annak a globális éghajlatváltozásnak, amely már napjainkban is aszályokkal és tüzekkel, míg más helyeken épp lehűléssel, valamint hurrikánokkal, tájfunokkal, árvizekkel és más természeti csapásokkal jár. Tavaly csupán Indiában több mint 10 millió embert érintett a monszunesők okozta áradás. Úgy tűnik, hogy ez a folyamat egyre gyorsul. George Bush, az Egyesült Államok elnöke viszont megtagadta az üvegház-gázok kibocsátásának csökkentését előíró Kiotói Jegyzőkönyv elfogadását, ami világméretű felháborodást váltott ki.

Bízunk benne, hogy terrortámadás kitervelőire lesújt majd a törvény szigora. Azonban az amerikaiknak (is) fel kell ismerniük, hogy saját jól felfogott érdekükben sem folytathatják eddigi életmódjukat és politikájukat. Ezt követeli tőlük a világ közvéleménye, sőt saját szövetségeseik is. (Jól jellemzi a helyzetet, hogy a tragédiát követően az egymástól igen eltérő jellegű országos napilapok — a Magyar Nemzettől a Világgazdaságon keresztül a Magyar Hírlapig — vezércikkei egyaránt bírálatot fogalmaztak meg az amerikai kormány eddigi politikájával kapcsolatban.) Ha például — az újabb pusztító fegyverrendszerek kifejlesztése helyett is — a hadikiadások egy részét a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésére fordítanák, és komolyan vennék a környezet védelmét, egy sokkal biztonságosabb világban élhetnénk.