Az autóban utazókat a nyílt légköri pollenterhelés többszöröse éri. A szegélyező parlagfű-sáv miatt egyébként is allergén pollenfelhő övezi az utakat, de az augusztusi kánikulában (mikor a parlagfű pollenszórása is a legnagyobb) a nyitott ablakú gépkocsiba becsapódó levegővel nagy sűrűségben kerül pollen az utastérbe.

Nyár elején a parlagfű tömeges virágzása és az allergiaszezon kezdete előtt (mikor még csak egy-két pollenszem fordul elő légköbméterenként) az autóba becsapódó levegővel már az emberi lélegzetvétellel felvehető pollen sokszorosa jut a tüdőnkbe, allergiás tüneteket, sőt balesetveszélyes fulladást, szem-kötőhártya-gyulladást, tüsszögési rohamot is kiváltva. A gépkocsik légszűrése általában nem megfelelő a 10—30 mikrométer átmérőjű pollenszemek kiszűrésére.

A kipufogó gázok felerősítik az allergén hatást. Rátapadva a pollenszemekre módosítják az allergén sejtplazma fehérje-összetételét, csökkentik a légzőrendszer öntisztító aktivitását, a csillós hám működését, a nyálkahártya védekező mechanizmusait.

Sok-sok tragédia, haláleset világított rá a levegő szennyezettségének hirtelen megemelkedése és az asztmás, fulladásos tünetek kialakulása közötti kapcsolatra. A legismertebb ebből a londoni füstköd-járvány" . A különböző kémiai légszennyezők közül ismert, hogy a por, a kén-dioxid, az ózon és a nitrogén-oxidok károsítják a nyálkahártyát, csökkentik a csillószőrök aktivitását, és ezáltal a bejutó részecskék (por, pollen) hosszabban időznek a légutakban. Mindkét anyag ártalmas továbbá az immunrendszer működésére. Több városban is megfigyelték, hogy az ózon és nitrogén-oxidok (NO x ) felszaporodása után nőtt az asztmarendelések betegforgalma. Szennyezettebb levegőjű városokban, kőolajfinomítók környékén, nagyforgalmú utak mentén nagyobb gyakorisággal fordult elő asztmás megbetegedés a lakosság körében. A pollen gyakrabban vált ki allergiás reakciót diesel kipufogógázzal együtt belélegeztetve, mint önmagában.

Az allergiás betegségek kiváltásában az ún. civilizációs ártalom szerepére jól rávilágít egy németországi vizsgálatsor. Bőrpróbával a volt NDK-beli gyerekek 18%-a bizonyult allergiásnak, és hasonló értéket kaptak egy nyugatnémet kisvárosban is. A volt NSZK területén élő nagyvárosi gyerekek között viszont már 36%-ban volt pozitív az inhalatív allergénekkel végzett bőrpróba. A vizsgálatot végzők a közlekedésből származó légszennyezőkben gyanítják a különbség okát, ugyanis Nyugaton a kipufogógázokból származó nitrogén-oxidok légköri koncentrációja jóval magasabb volt, mint Keleten.

Hazai környezetepidemiológiai vizsgálatokban (Győr, Sopron, Százhalombatta) vizsgált 8-10 éves egészséges gyerekek" körében igen magas volt az allergiára utaló tünet — az orrnyálkahártyáról készült kenetben az eozinofil sejtszám. Ezek a gyerekek forgalmas utak mentén laktak, illetve ott jártak iskolába.

Dr. Magyar Donát