kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Ökológiai lábnyom - ha szorít a cipő

Évezredeken keresztül megszokták az emberek, hogy a Föld kincseivel szabadon gazdálkodhatnak, ha kimerítettek egy területet, kereshetnek egy másikat. A helyzet azóta változott. Hacsak nem találunk egy másik bolygót, azon kell törnünk a fejünket, hogyan férjünk meg egymás mellett úgy, hogy meghagyjuk egymás létfeltételeit.
Egy ősi késztetés
Az állatvilágban egy alapvető törvény, hogy az erősebb egyedé, a sikeresebb törzsé a vadászterület. Kezdetben az embereknél is így volt, az erő határozta meg, hogy kié a kérdéses föld. Később a fegyverek birtoklása, még később a pénz. Ma pénzen nem csupán földet lehet venni, hanem termést, termelőeszközöket, fegyvereket, jogot az eszmék terjesztésére, az úgynevezett igazságot, és legújabban a környezetszennyezéshez való jogot is — lásd a hulladékexportot vagy a vitákat a szén-dioxid-kibocsátás jogának áruba bocsátásáról.
Jelenleg 1,1 milliárd ember éhezik a Földön, míg egy másik 1,1 milliárd fogyasztja el a világ össztermelésének háromnegyed részét. Nem csoda, ha egy ilyen kiélezetten egyenlőtlen helyzetben megszaporodik a bűnözés és egyre nagyobb méreteket ölt a migráció a szegény országokból a magasabb életszínvonalúakba.

Mi is az az ökológiai lábnyom?
Ez a fogalom azt a földterületet takarja, amely egy adott népesség adott életviteléhez szükséges, beszámítva az összes erőforrás kinyerését és az összes hulladék semlegesítését. Ide tartoznak a szántóföldek, ahol a gabona terem meg, a gyümölcsösök, az erdők, ahonnan a fűtéshez és a házépítéshez felhasznált fákat termelik meg, de ide tartoznak például azok az erdők is, amelyek lekötik a keletkezett szén-dioxidot. Nem feledkezhetünk meg az iparterületekről, és az árucikkek gyártásához felhasznált nyersanyagok lelőhelyeiről sem.
Az egyes országok ökológiai lábnyomai igen igen különbözőek: 1991-ben az Egyesült Államok ökológiai lábnyoma 5,1 hektár volt, míg Indiáé 0,4. 1996-ban az egy főre eső biológiailag produktív terület nagysága 2,18 hektár volt.
Vannak olyan országok, amelyeknek igencsak kilóg a lábuk a határaik közül. Hollandia például a saját területénél több mint 15-ször nagyobb biológiailag produktív területet használ. Mi, magyarok sem lehetünk teljesen elégedettek magunkkal, hiszen a mi ökológiai lábnyomunk is közel 40%-ban kilóg az országból.
Az ökológiai lábnyomot összevethetjük az igazságos Föld-részesedéssel. Ez az utóbbi az a hasznosítható földterület, amely egy személy rendelkezésére áll a Földön. Ma ez 1,5 hektár, melyből csak 0,25 hektár művelhető.
Ha mindenki úgy élne, mint a mai észak-amerikaiak, legalább két további Földre lenne szükség az erőforrások előállításához, a hulladék elnyeléséhez és általában a létfenntartáshoz.

Régi-új eszme: a takarékosság
A nagyszüleink még félreraktak minden darab rongyot, fölöslegessé vált ezt-azt, úgymond: "hátha jó lesz még valamire". Nem szipolyozták ki a természetet, és a táplálkozásuk is mértéktartó volt, mondván, "több nap, mint kolbász". Ezt a felfogást kellene kiterjeszteni az élet legkülönbözőbb oldalaira. Ma körülbelül marslakónak nézik azt, aki elrakja a használt műanyag poharat, hogy legközelebb is abba kérje a gyümölcslevet, vagy aki kerékpárral jár a munkahelyére. Pedig ezek tennék hosszú távon fenntarthatóvá életvezetésünket. Az alábbiakban néhány olyan példát említünk, amelyek kedvező elmozdulást jeleznek ezen a téren.
Mikrohitel
Indiában, Bangladesben és Bolíviában lehetőség nyílt rá, hogy a szegények hitelt vegyenek fel, és így kisvállalkozókká váljanak. A példa megmutatta, hogy a helyi közösségek életszínvonala növekszik, ha kezdőtőkéhez juttatják őket. Ez többek között azért is nagyon fontos, mert a helyi lakosságnak még megvan a takarékosságra alapuló szemlélete, és ők vannak tisztában azzal, hogy az adott feltételek mellett hogy lehet termelni a környezettel harmóniában.
Zöld energia
Egyre népszerűbbé válik a szélenergia, a napenergia és a biomasszából nyert energia. Egyes országokban a fogyasztóknak lehetőségük van választani, milyen forrásból származó villamosenergiát kívánnak felhasználni. A fogyasztók jelentős része a zöld energiaforrásokat részesíti előnyben.
Szembeszökő a szélenergia-ipar fellendülése. 1999-ben 65%-kal nőtt a szélturbinák értékesítésének aránya. 2000 végéig a világ energiatermelésének 1%-át adja a szélenergia — Dániában ez az arány kb. 10 százalék!
Terjed a biogazdálkodás és a vegetarianizmus
Az utóbbi évtizedben tízszeresére növekedett a biogazdálkodásba bevont területek nagysága. Évente kb. 22 milliárd dollár értékű a bioélelmiszerek világkereskedelme, és elképzelhető, hogy hamarosan ez lesz az élelmiszertermelés fő módja.
A bioélelmiszerek mind a fogyasztó, mind a temészet számára kimondottan előnyösek. Ehhez hasonló kétirányú előny figyelhető meg a vegetaranizmus terjedésével kapcsolatban. A vegetariánusok talán túlnyomó részben a saját egészségük megőrzéséért tértek át a hús nélküli étrendre, ugyanakkor ez az étkezés lényegesen kisebb mértékben terheli a Földet: egyrészt ugyanaz a földterület a legóvatosabb becslések szerint is legalább hétszer annyi vegetáriánust tud ellátni élelemmel, mint húsevőt, másrészt az állattenyésztésből adódó szennyvíz is jócskán terheli a környezetet.

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.