kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Kevesebb környezeti terhelés - nagyobb profit

Nincs pénz a környezetvédelemre — mondják vagy gondolják gyakran az üzletemberek és a politikusok. Az alábbiakban néhány olyan példát soroltunk fel, ahol — kényszerből, üzleti fogásból vagy jó szándékból — egyes vállalatok csökkentették a környezeti terhelésüket, és nem csak a lelkiismeretük lett tisztább, de a zsebük sem bánta meg.
Kávéültetvények árnyékában
A Starbrucks Corporation arra az aggodalomra válaszul, hogy a kávétermesztés az esőerdők pusztulását okozza, több mint 200 ezer dollárt költ a mexikói farmerek megsegítésére, hogy jobb minőségű kávét termeljenek, méghozzá az erdőben. "Nem voltunk biztosak abban, hogy valaha is eladható kávébabot termelnek majd" — mondta Orin C. Smith, a cég vezérigazgatója. Valójában azonban az így termelt kávéról kiderült, hogy rendkívül ízletes, és nagyon sokan vásárolják az Egyesült Államokban. Ezért a Starbrucks Corporation úgy döntött, hogy Európában is értékesíti. Az árnyékban termelt mexikói kávéra tízszer nagyobb manapság a kereslet, mint 1998-ban, a program kezdetén volt, és a cég négy másik ország termelőivel is tárgyal. "Eredetileg a környezetvédelem volt a célunk, de úgy tűnik, rendkívül nagy hasznot hozó megoldást találtunk" — mondta Smith.
"Gyümölcsöző" terület
A helyi környezetvédelmi csoportok kérésére a Chesapeake, a Nova Chemicals cég üzeme 60 hektáros tulajdonából 11,5 hektárt a költöző madarak és más vadon élő állatok rendelkezésére bocsátott. A cég egyszeri befektetési költsége 8000 dollár volt, mely összegből 24 különböző fajta fát és gyümölcsöt termő cserjét ültettek. A nem várt éves megtakarítás 16 000 dollár. "Ez ugyanannyi, mint amennyibe eddig minden évben a 11,5 hektár lekaszálása került" — mondta a cég környezetvédeli igazgatója, Van White.
Ételmaradékból metángáz
Az évente 19 ezer tonna étkezési hulladékot termelő Los Angeles-i nemzetközi repülőtér vezetői számoltak azzal, hogy a kaliforniai új környezetvédelmi szigorítások következtében a törvényhozók hamarosan korlátozzák ezt a gyakorlatot, és ezért elindítottak egy kísérleti programot. Először ledarálták az ételmaradékokat, aztán hatalmas emésztőkbe rakták, és az itt keletkezett metángázt a reptér melletti erőműbe vezették felhasználásra. "Úgy tűnik, hogy nemcsak a jövőbeni szabályozásoknak tettünk eleget, hanem 12 dollárt is megtakarítunk minden egyes tonna ételmaradék ilyen feldolgozásával, és tonnánként 18 dollárhoz jutunk az eladott metángáz után" — mondta Louise Riggen, a reptér újrahasznosítási koordinátora. A haszon még ennél is több lehet: az emésztők ismét felhasználható vizet is termelnek, ami drága árucikk Kaliforniában, valamint tápanyagban gazdag iszapot, amit trágyaként értékesíthetnek.
Megoldás: a hidrogén
Mindenki retteg az ózonrétegen keletkező lyuktól, és ez a félelem a gyárak vezetői körében tovább növekszik, ha rájönnek, hogy azok a kimondhatatlan nevű vegyi anyagok, melyeket évek óta használnak, szintén károsítják az ózonpajzsot. A sokféle terméket gyártó ITT Industries cég egyik üzemegysége egészen a múlt évig használt egy kén-hexafluorid nevű inert, nem mérgező gázt, mellyel a hadseregnek gyártott sötétben is látó eszközök csöveinek tesztelését végezték. Az ITT környezetvédelmi, biztonsági és egészségügyi igazgatója, Usha Wright a kén-hexafluoridot az ózonréteget károsító anyagok listájára tette, és kijelentette, hogy ennek kibocsátását meg kell szüntetni.
A gyár ezek után kénytelen volt ugyanerre a célra egy másik gázt találni. A nitrogén lett a megoldás, mely ugyanolyan jónak bizonyult, mint a kén-hexafluorid, de nem károsítja az ózonréteget, ráadásul évente félmillió dollárral kevesebb költséget jelent a cégnek. Usha Wright elmondta, hogy az ITT cég több más üzeme is hasonlóan kellemes meglepetésként élte át a környezetvédők által kikényszerített változásokat.
Hulladékból alapanyag
Néhány évvel ezelőtt a Tennessee Valley Authority (TVA), az egyik legnagyobb energiaszolgáltató vállalat új légszennyezés-szűrő berendezésre váltott, mely rendkívül költséges volt, azonban a korábbi ragacsos anyag helyett porszerű anyagot bocsát ki. A cég célja az volt, hogy egy olyan anyagot hozzanak létre, melyet könnyen tudnak kezelni a telepen lévő feltöltésen. Az eredmények ennél sokkal kecsegtetőbbek voltak. A cég évi 1,2 millió tonnát ad el ebből az anyagból, melyből gipszet, a gipszkarton fő alkotóelemét állítják elő. Amennyiben több gipsz termelődik a keresletnél, a TVA a lerakón tárolja a port, amikor a kereslet élénkül, a lerakóból felszedi és értékesíti azt.
Cherie Miller, a TVA melléktermék-specialistája — ezt a címet mindössze 11 hónappal ezelőtt találták ki — kijelentette, hogy az említett módon a TVA évi 3 millió dollárral lesz gazdagabb. Ezen kívül közel öt millió dollárt kapnak összesen más melléktermékek értékesítéséért. Ilyen például a betonkészítésnél használható hamu és a csiszolóanyagokhoz alkalmazható salak. "A melléktermékek értékesítése jövedelmező ágazattá vált" — mondta Miller asszony.
Visszaforgatható iszap
Tavaly a Textron Bell Helicopter gyár egyik alkalmazottja arra próbált rájönni, miként lehetne csökkenteni az üledékiszap mennyiségét. Rájött, hogy az iszap színe mindig sokkal világosabb volt, mint amire ő számított. Arra tippelt, teljesen helyesen, hogy nagy mennyiségű magnézium-hidroxid (tiszta fehér por, melyet a Bell cég használt) okozza a jelenséget. A cég jó néhány kísérletet elvégzett, és felismerte, hogy 3 vagy 4 alkalommal is újra felhasználhatja egy korábbi munkafolyamatnál az iszapot. A cég ezáltal a tavalyi évben 100 ezer dollárt takarított meg, mivel kevesebb iszapot kellett kidobni és kevesebb magnézium-hidroxidot kellett vásárolni. "Környezetvédelmi okokból megpróbáltuk elérni, hogy ne kelljen több száz tonna iszapot a lerakóra juttatnunk, de tulajdonképpen sokkal nagyobb hatékonyságot értünk el" — mondta Donald L. Leff, a Bell cég környezetvédelmi igazgatója.
Újrahasznált festékkazetták
Néhány éve a Xerox vásárlói arra kérték a céget, hogy segítsenek elhelyezni a másológépekből származó kimerült festékkazettákat. Ezt elsősorban a legdrágább gépek vásárlói kérték, tehát a cégnek valamit tennie kellett.
"Fél millió dollárba került nekünk csak az, hogy összegyűjtöttük és elszállítottuk a cuccot" — mondta Jack C. Azar, a cég környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági alelnöke. Így aztán a Xerox vegyészei a cég kutatási költségvetésének jó nagy részét arra fordították, hogy megtanulják, miként hasznosíthatják az elhasznált kazettákat az újakban. A cégnek még most is fizetnie kell az összegyűjtés és a szállítás után, de évente 800 ezer dollárt takarít meg az új kazettákon. Ebben az évben a Xerox folytatja a programot a kevésbé drága másológépek piacán.
A Greenpeace közbelép
Az internet is érzékenyebbé teszi a cégeket a környezet problémáira. "A környezetvédelmi csoportok igazán szakértői lettek annak, hogy több millió embert tájékoztassanak szinte perceken belül, és így globális támadást intézhetnek egyes cégek ellen" — mondta Carol M. Brovner, aki Bill Clinton elnöksége alatt az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalát vezette.
Például a Greenpeace azt akarta elérni, hogy a Coca-Cola cég az üvegházhatást okozó és az ózonréteget romboló CFC gázt ne használja a hűtőgépekben. A sydney-i olimpiai játékok ideje alatt a Greenpeace ausztrál szervezete ábrákat helyezett el a honlapján. A képen az olvadó jéghegyeken jegesmedvéket lehetett látni. A mozgalom arra biztatta a honlap látogatóit, hogy töltsék le a képet, és ragasszák a Coca-Cola automatákra. Sokan így tettek, és a biztonság kedvéért a Coca-Cola hamarosan bejelentette, abbahagyja az említett gáz használatát. Bár a cég hangoztatta, hogy már korábban is ilyen tervei voltak, "de a Greenpeace sok fejfájást okozott nekik" — mondta Carol M. Brovner.
Klór nélkül tartósabb
Sok cég ma már a kilencvenes években elkezdett környezetvédelmi intézkedéseinek előnyét élvezi. Akkoriban a szabályozások túl szigorúnak tűntek, és a fejlődő gazdaság a rendkívül drága beruházásokat elfogadhatóbbá tette. A Corning cég New York állambeli gyáregységében szupertisztaságú számítógépes chipek előállításához használt üveget gyárt. A cég megfelelt a hatályos környezetvédelmi előírásoknak, de vezetői úgy gondolták, hogy a szabályok hamarosan szigorodnak. Ezért 1999-ben a gyár klórmentes üveg gyártásába kezdett.
Az üveggyártáshoz használt új anyagok nem csodaszerek. Például 15 Celsius foknál megszilárdulnak, miközben a városban télen ennél jóval alacsonyabb hőmérsékletek is előfordulnak. A szállítási, építési és tárolási folyamatok átalakítása több mint 5 millió dollárba került. Az eredmény azonban nem mindennapi. Az ott gyártott üvegmintákat már több mint egy éve figyelik, és eddig nem találtak változást (a klórtartalmú üveg ennyi idő alatt már deformálódott volna). A cég emberei remélik, hogy ezzel a fejlesztéssel nagyobb piacot szerezhetnek. "Az újfajta üvegnek nem emeljük az árát, és előnyös tulajdonságai miatt nagy valószínűséggel egyre több félvezetőkkel foglalkozó gyár is tőlünk vásárol majd" — mondta Raymond F. Leinen, a cég igazgatója.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.