A rendezvényt dr. Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára nyitotta meg. Hivatkozott egy OECD közigazgatási albizottsági jelentésre, amely szerint alapjába véve jó Magyarországon a befektetési környezet, de a szabályozás a túlzott decentralizáltság következtében nem hatékony. A különféle szabályok elmennek egymás mellett. Jelentős források álltak és állnak rendelkezésre infrastruktúra-fejlesztésre, amely a befektetői környezet egyik alappillére. Nem megfelelőek a jelenlegi jogi és pénzügyi ösztönzők, és nincsenek kompenzációs technikák a rozsdaövezeti fejlesztések megkülönböztetett támogatására. Példaként említette az Ipari Park Programot, amely inkább a zöldmezős fejlesztéseket támogatja.

Bolla László, a Gazdasági Minisztérium főtanácsosa a kormány gazdaságélénkítést szolgáló támogatásairól számolt be. Továbbra is számít a kormány évi 1,5—2 milliárd dollár működőtőke-beáramlásra és mintegy 300 milliárd forint magyar befektetésre. A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat az exportnövelésre, a versenyképességre fektette a hangsúlyt. (Ebbe még az infrastruktúra-fejlesztés támogatása sem illik igazán bele.) Nincsenek közös pályázatok a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM), de lehet a céltámogatásokhoz további pénzt szerezni a megyei fejlesztési forrásokból. A Széchenyi Terv nem részesíti előnyben a barnazónás fejlesztéseket, de a Gazdasági Minisztérium nyitott az ilyen irányú javaslatok előtt. Az infrastruktúra hatékonyabb kihasználását azzal segítik, hogy ösztönzik a vállalkozókat a 138 Ipari Parkba településre. A rekonstrukciókra eddig 20%-os támogatást lehetett igényelni, szigorú bővítési feltételek — kapacitásbővítés, új vállalkozások becsábítása és adott számú munkahelybővítés — mellett. Ezt az arányt 40—50%-ra tervezik emelni.

Dr. Szaló Péter, az FVM helyettes államtitkára arról beszélt, hogy előzetes tervezéssel, megfelelő stratégia kidolgozásával a felszámolásra kerülő régi ipari területek újból fejlődési pályára terelhetők. Ehhez a Munkaerőpiaci Alaptól bérköltség-támogatást, a környezetvédelmi tárcától a kármentesítéshez segítséget, az FVM-től beruházási forrásokat lehet pályázni. A területfejlesztési támogatásokon belül vannak források a felújításokra is. Ózdon a régi iparterületek felszámolása óriási vagyonvesztéssel járt, mert a felszámolóknak nem volt megfelelő stratégiájuk. Komlón nem kiárusítottak, hanem olyan beruházási és rendezési terveket készítettek a felszámolás során, amely mellé fel lehetett sorakoztatni a vállalkozókat, a lakosságot. Záhonyban kormányhatározat mondta ki a fejlesztési programot, ez azonban csak részben valósult meg, mert a társaságok esetenként hiányos munkájába kívülről alig lehet beavatkozni.

Dr. Schneller István, Budapest főépítésze szerint ez a mostani már az elmúlt évszázad harmadik szuburbanizációs hulláma. Budapest fejlesztési koncepciójában markánsan szerepelnek a Duna-menti zóna és a Körvasútsor környéki területek. Követendő példaként a Ruhr-vidék újjáélesztését hozta fel, amely 10 év alatt nagy területen ment végbe. Nálunk a lágymányosi iparterületen kívül inkább a pár hektáros fejlesztések jellemzőek, és közös vonás, hogy a beruházók a fejlesztés előtt a területet "szőnyegbombázás-szerűen" teljesen lecsupaszítják. Negatív példaként a MOM Parkot, pozitív példaként pedig a Hajógyári szigetet említette, és azt a rokonszenves nyugati "divatirányzatot", hogy a színvonalas ipari épületeket újabban nem bontják le, hanem lakássá, közösségi terekké, irodává alakítják át. Csatlakozva dr. Szaló Péter megjegyzéséhez, sürgette a Budapesti Agglomeráció egységes térségi szabályozását. Jelenleg óriási a túlkínálat telkekben az agglomerációban, és a települések mindent megtesznek a befektetők becsalogatásáért. Ha Budapest szigorúbban szabályoz, akkor a fejlesztők pár száz méterrel arrébb, a közigazgatási határon kívül valósítják meg elképzeléseiket. Támogatásokat, területi adókedvezményeket sürgetett a rozsdaövezetekben megvalósítandó fejlesztésekhez.

A meghívott külföldi előadók (OECD, ITDP) előadásait a következő oldalakon foglaltuk össze.

Csehországban az EU támogatásával több volt nehézipari központban dolgoznak nyugati szakértők a területek újjáélesztésén.

A zöldterületek védelme és a rozsdaterületek újjáélesztése nem szerepel a cseh kormány prioritásai között (hiányzik a törvényi megerősítés és a megfelelő szabályozási háttér).

Leszűkítik a problémát a kármentesítésre, mint környezetvédelmi kérdésre, és túl sok szervezet foglalkozik ezzel, koordináció nélkül.

Nem vizsgálják megfelelően a gazdasági szempontokat (a kármentesítés és a várható eredmények viszonyát) és az utóhasznosítás tervezett módját.

Rugalmatlan a területrendezés és a területhasználat.

Általánosak az erkölcsi problémák, fizikai, szociális és gazdasági degradáció. (A nehezen definiálható, szubjektív tényezőket nálunk legfeljebb hiányolják, de kevéssé elemzik, holott az Európai Unióba lépésünk után az üzleti tisztesség jelenlegi szintje a vállalkozások tömeges tönkremenéséhez vezethet. — A Szerk.)

Hiányzik a képesség, hogy közpénzes finanszírozással beindítsák az újjáélesztési folyamatot.

Nem alakul ki a partneri viszony a magánszféra és a közösségek között.

Nincsenek a magánbefektetők megfelelően érdekeltté téve.

Elégtelen az együttműködés az egyes szektorok között.

Tapasztalatok hiánya jellemzi az összes szereplőt.

A Pénzügyminisztérium finanszírozza a többi minisztériumi programokat és alapokat.

A PM finanszírozza a területi és helyi költségvetések túlnyomó részét is.

Nagy nyomás nehezedik a költségvetés kiadási oldalára máshonnan is.

Pontos adatok és egyéb tájékoztatás kell ahhoz, hogy a rozsdaterületekre is jusson forrás!

A CzechInvest (állami befektetési ügynökség) által vezetett programokon kívül nincsenek más adókedvezmények.

A kármentesítéssel, bontással kapcsolatos 30 éves amortizációs leírási idő elijeszt az ilyen jellegű beavatkozásoktól.

Nincsenek más költségvetési ösztönzők.

Hiányoznak a technikák a barnamezőkhöz járulékosan kapcsolódó befektetők ösztönzésére.

Túl alacsonyak a vagyonadók, ezért nem elegendőek a fejlesztésekhez.

Az önkormányzatok nem mondanak le ezekről az adókról a barnamezős fejlesztések javára.

A CzechInvest vált a rozsdaövezet-probléma vezető ügynökségévé. Tisztában van a részletekkel, van rálátása az újrahasznosítás gátló tényezőire, és hatékonyan tevékenykedik. 2007-ig a CzechInvest olyan fejlesztési javaslatokat dolgozott ki, amelyekből 320 hektárt rozsdaövezeten és 2130 hektárt zöldmezőn valósítanának meg.

Jirina Jackson (ITDP, Prága)
Fotók: Susánszky Erzsébet
A rovatot összeállította: