1998 óta lakossági jelzések alapján kérjük meg alkalmanként egyes önkormányzatoktól a véleményezés alatt álló szabályozási terveket, és írásban adjuk meg véleményünket.

A XI. kerületi önkormányzat a törvény életbe lépése óta, a XIII. kerületi önkormányzat — ahol több tagszervezetünk is van — 1999 óta, a Fővárosi Főépítészi Iroda pedig a 2000 második félévétől kezdve rendszeresen megküldi számunkra a szabályozási terveket, illetve az övezetátsorolási hatástanulmányokat.

Ez évben a Fővárosi Önkormányzat eddig tíz övezetmódosítási tanulmányt küldött a Levegő Munkacsoportnak, melyek az egyes kerületi önkormányzatok kérelmeit tartalmazták. A tavalyi átsorolási kérelmekkel kapcsolatban több ellenérvünket elfogadta a Fővárosi Önkormányzat, így például:

· a II. kerületi Erzsébetligetet nem sorolták át mezőgazdasági övezetből lakóövezetbe,

· a IX. kerületi Markusovszky teret nem sorolták át intézményi övezetbe,

· a XI. kerületi Kopaszi-gát zöldterületét nem sorolták át nagy zöldterületet igénylő intézményi övezetbe,

· az alberfalvai városközpontnak kijelölt területen a 6-os út és a Duna közötti rész közel egyharmadát nem sorolták át intézményi övezetbe,

· az alberfalvai városközpontnak kijelölt részen nem sorolták át az egyhektárnyi akácost intézményi övezetbe.

Mindezek a területek tehát a kerületi szándékok ellenére zöldterületi övezetben maradtak!

Megemlítünk néhányat azon idei átsorolási kérelmek közül, melyek nem kerültek még a Fővárosi Közgyűlés elé.

A Káposztásmegyeri felszíni vízmű övezet-átsorolási kérelmében 20 ezer négyzetméter szintterületű bevásárlóközpontot és ezenkívül hasonló nagyságrendű szolgáltatóközpontot akar létesíteni a kerületi önkormányzat. A tervnek ezt a részét elleneztük.

A XVII. kerületi gyümölcsfeldolgozó üzem telkének mezőgazdasági területből munkahelyi területté való övezeti átsorolását csak abban az esetben javasoltuk, ha előbb megépítik az iparvágányt, hogy ne a városrész utcáin történjék a teherszállítás. Addig az üzem területe szerintünk nem növelhető, és akkor is csak abban az esetben, ha az üzem tulajdonosa teljes egészében finanszírozza a Csatornázási Művek által a városrészben szükségesnek tartott csatornabővítést.

A XXII. kerületi Campona óriásbevásárlóközpont 25 ezer négyzetméterrel való növeléséhez szükséges K-BK2 övezetbe való átsoroláshoz természetesen nem adtuk áldásunkat, valamint elleneztük, hogy a Művelődési Ház helyét foglalja el a bevásárlóközpont növelése, annak lebontásával...

A XI. kerületi szabályozási tervek általában (ez év októberéig nyolcat kaptunk véleményezésre) környezetérzékeny várostervezési koncepcióról tesznek tanúságot. Általában a megbízott tervező intézetek munkája is ezt tükrözi.

Megemlítjük például a Bocskai út, Laufenauer utca, Aga utca és a MÁV vágányok által határolt területre készült szabályozást, ahol a kötelezően betartandó előírások közé beemelték az intézménytelkeken álló értékes fák megőrzését is, bejelölve azok helyét, és különös figyelmet fordítottak új fasorok kijelölésére.

A Soproni út, Prielle Kornélia utca, Szerémi út és Hauszmann utca által határolt intézményi tömbben szép lakóterületfejlesztést irányoz elő a kerület. Bár az OTÉK életidegen előírásai szigorúak a parkolóhely-biztosítás tekintetében, de az önkormányzat inkább mérsékelte a beépíthető szintterületet, és a terepszint alatti beépíthetőséget csak 60 százalékosra engedélyezte, hogy a tömbök belsejében teljes értékű zöldterületek kialakítására legyen lehetőség. (Hogy ez sajnos mennyire különleges gondosság a tervezők, és önmérséklet az önkormányzat, illetve a beruházók részéről, azt akkor tudjuk igazán értékelni, ha a XIII. kerület szabályozási terveinél a 100 százalékos terepszint alatti beépíthetőségeket olvassuk rendszeresen, és ahol a tervezett mélygarázsok fölé előírt 50 centiméter "vastagságú" földréteg lenne hivatva betölteni a zöldterület szerepét a 6—8 emeletes házak között...)

Örömünkre szolgált, hogy a Budafoki út, Hengermalom út, Dunapart és Sztregova köz által határolt területen a kerületi önkormányzat funkció-meghatározásának köszönhetően nem alakult ki terményraktár és teherkikötő. Ez ugyanis rendkívüli terhelést okozott volna a lakótelepek útjain keresztül is, különösen mivel a kerület felszámoltatta az iparvágányait. (A beszállítások közúton történtek volna a tanulmány szerint.)

A Móricz Zsigmond körtér és környékének szabályozási tervében is próbálta a tervező cég a környezetvédelem szempontjait érvényesíteni. Például kötelező elemként írta elő a piac melletti két nagy platán védelmét az építési szabályozás paragrafusaiban, a szabályozási terv rajzán bejelölve őket. Hangulatos belső közkertet rajzolt a beépítési javaslatokon, fasoros gyalogos átjáróval és más elemekkel. Azonban még a jóindulatú tervező sem tudta azonban kivédeni azt, hogy ide a tulajdonos 93 ezer négyzetméter szintterületet akarjon még beépíteni — bár kellemetlenül meglepődött, amikor a tervező közölte vele, hogy ide kereskedelmi funkciót már nem tehet, mert a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) szerint a lehetséges bevásárlóközpont-nagyságot a meglévő Skála Áruház már kimeríti. (A közérthetőség kedvéért: a Skála-parkoló beépítéséről van szó.) A Levegő Munkacsoport véleményezésével támogatja a környék lakosságának azt a kérését, hogy mérsékeljék a beépíthető szintterületet és a tervezett épületek magasságát.

A Tétényi út és az Etele út csomópontjában nem javasoltuk a 20 ezer négyzetméter szintterületű bevásárlóközpont elhelyezését.

A XIII. kerület szinte valamennyi szabályozási tervében viszont (ez év októberéig 21 tervet kaptunk tőlük véleményezésre) a lehető legnagyobb mértékben ki akarja használni a BVKSZ által nyújtott beépíthetőségi lehetőségeket. Egyik beruházó sem kívánja mérsékelni magát ebben a vonatkozásban. Sajnos ez nemcsak a valóságos zöldterületek kialakításának ellehetetlenítésére vezet, hanem a városrészek kellemetlen zsúfoltságára és a gépjárműforgalom nagyságának további fokozására. Ez a kerület az, ahol a legtöbb magasházat tervezik.

A Levegő Munkacsoport és egyes hatóságok észrevételei miatt a kerületi főépítész gyakran hív össze egyeztető tárgyalást. Ilyenkor minden alkalmat megragadunk arra, hogy álláspontunkat érvényesítsük, de nagyon kevés esetben érünk el eredményt a beruházó szándékával szemben, még akkor is, ha a tervezőben és a Főépítészi Iroda munkatársaiban megvan a jóindulat.

A XII. kerületből is érkeznek időnként véleményezésre hozzánk szabályozási tervek. Így véleményeztük a Csillebérci erdő Kerületi Szabályozási Tervét. Visszajelzést nem kaptunk, de remélhetőleg befogadták javaslatainkat, mivel nem hívtak össze egyeztető tárgyalást.

Budakalász Településszerkezeti Tervét, valamint az Omszk parknak a Cora Áruház javára történő csökkentését tartalmazó szabályozási tervet a helyi környezetvédők kérésére kértük meg az önkormányzattól, így ők is rajtunk keresztül kapták meg azt. Több alkalommal részletesen konzultáltunk velük, és az egyeztető tárgyalásokon is kiálltunk álláspontunk mellett.

Természetesen a Levegő Munkacsoport a véleményezések megírása előtt mindig igyekszik azokat megbeszélni a helyi tagszervezeteivel, más civil szerveződésekkel, illetve a helyi lakosokkal.

Bármelyik tervet és véleményezésünk másolatát meg lehet tekinteni a Levegő Munkacsoport irodájában, előzetes időpont-egyeztetés után.

Fotó: Susánszky Ferenc