Az elosztás etikája
A hagyományos európai gondolkodás egyik legnagyobb értéke a szolidaritás, a folytonos törekvés a társadalmi kohézió erősítésére. Sokféle mechanizmus működik a társadalmi kirekesztettség ellen, és ezekhez, a sokszor gyilkos gazdasági versengés ellenére, az országok többsége ragaszkodik. (Ez jelenleg is az EU prioritásai közé tartozik, de érdemben csak a tagországokban kérik számon.) Magyarország Európai viszonylatban valahol az alsó középmezőnyben van. Jól működő intézmények mellett, nő az olyan jelenségek, létesítmények, szokások száma, amelyek kirekesztettséghez vezetnek. Sok esetben a társadalom hangadó részének a cselekedetei nem egyeztethetők össze a demokratikus európai hagyományokkal. A rövid időtávokban gondolkodó politikusok kiszolgálják ezeket a jó érdekérvényesítő képességekkel rendelkező csoportokat, meg sem kísérelve, hogy a közgondolkodás megváltoztatásával támogatást szerezzenek az európai gondolkodásmód elterjedéséhez.
Mi mással magyarázható például, hogy a füstokádó gépjárműveket méltányosságra hivatkozva nem vonják ki a forgalomból? Hazánkban jóval magasabb a daganatosok, allergiások, légúti betegségekben szenvedők aránya, mint az EU-ban. A betegek gyógyítása milliárdokba kerül, a szenvedésükről nem is beszélve. Velük szemben nincs könyörület? A példaként vett benzinadó mellett a külföldi kamionok úthasználati díjának elengedését is említhetjük, vagy azt, hogy a termékdíjak, a környezetvédelmi bírságok, a földvédelmi járulékok olyan alacsonyak, hogy nem ösztönöznek a közérdek szempontjából kívánatos magatartásra. E rejtett támogatások éves összege meghaladja az 1000 milliárd forintot, amelynek egy részéből a nyugdíjakat, a családi pótlékot vagy a pedagógusok és egészségügyben dolgozók bérét elfogadhatóbb szintre lehetne emelni.
A fentiekkel is azt szeretnénk bizonyítani, hogy nem az a baj, hogy Magyarország szegény lenne, hanem az, hogy a rendelkezésre álló összegeket erőből, pillanatnyi egyéni érdekeknek engedve osztjuk el. Nem elég az EU-ba való belépésünkhöz a jogszabályok harmonizációja, az áru és a tőke szabad áramlásához az infrastruktúra kiépítése, a tudatunknak is óriásit kellene fejlődnie.
Az Alkotmánybírósághoz írt beadvány megtalálható a http://www.levego.hu honlapon. Azok, akik mélyebben érdeklődnek a téma iránt, fontos hivatkozásokat találnak a vonatkozó jogszabályokra és egyéb dokumentumokra. Ezek terjedelme és száma önmagában is elgondolkodtató: miként lehetséges, hogy ilyen gazdag törvényi támogatás mellett sem sikerül a közlekedés pozitív és negatív hatásait társadalmi—nemzetgazdasági szempontból kielégítő egyensúlyban tartani és valós árakat kialakítani?
Beliczay Erzsébet
|