A Kerekdomb Egyesület a településszerkezeti terv első változatának kialakulása után tiltakozó akciót szervezett pontos követelésekkel. Emellé aláírásgyűjtést szerveztünk, amelyet több mint 1600-an támogattak. Ez a szavazóképes lakosság közel 20%-a. A többségben lévő képviselőcsoport tagjainak megválasztását kb. fele ennyien szavazták meg. Erre a nagy tömegű aláírásra semmiféle reagálás nem érkezett. Az aláírásgyűjtéssel közel egy időben a MIÉP népszavazást kezdeményezett a kérdésben, melynek kiírásához néhány híján nem gyűlt össze a megfelelő számú aláírás. Ezután a település két legnagyobb civil szervezete kezdeményezett népszavazást a polgármesterrel és az őt támogató képviselőkkel együtt. Ez jogi szempontból érdekesen alakult. Természetesen megtámadták a kérdéseket a bíróságon, amely ezt elutasította, mert nem jogi képviselőik útján adták be a keresetet. A jegyző azoban a határozatban elírt egy rendeletszámot, amit később javított. Erre hivatkozva a bíróság a később beadott panaszokat elfogadta, és a kérdéseket elutasította, éppen a kérdésről döntő ülés előtt néhány órával. Az eljárás három, egymástól független jogász szerint is jogsértő, de azonnali jogorvoslatra lehetőség nincs, három év múlva meg már mi értelme lenne a döntésnek?

A környezetvédelmi és az építési törvény is kötelezi az önkormányzatokat az érintett civil szervezetek bevonására a településszerkezeti terv elkészítésének folyamatába. Néhány hónap kivételével érvényesíteni tudtuk ezt a jogunkat, így véleményezhettük a tervet. A törvény által előírt kötelező egyeztetésre azonban elfelejtettek meghívni minket. Ezt jeleztük a közigazgatási hivatalnak, amely válaszlevelében leírta, hogy valóban jogsértés történt, de semmiféle szankciót nem hozott. A lakosság kötelező tájékoztatása is meglehetősen hiányosra sikerült. Mivel a terv elfogadását megelőző hónapokban a képviselőtestület számára egyre valószínűbb veszély volt egy sikeres népszavazás, a folyamatot igyekeztek felgyorsítani. A lakosság tájékoztatására egy fél évvel korábbi tervváltozatot függesztettek ki, majd ezt később, mikor elkészült a végleges változat, kicserélték. Ez volt az egyetlen jogszerűtlen lépés, ahol a közigazgatási hivatal közbelépett, és kötelezővé tette a végleges változat 30 napos kifüggesztését. A "hosszabbításról" és a cseréről a lakosságot nem tájékoztatták, a külterületi tervlapot a 30 nap jelentős részében nem lehetett megtekinteni (a mi tagjainknak egyszer sem sikerült ott találni és a helye sem látszott, pedig elég nagy lepedő). A szöveges rész továbbra is a korábbi terv része volt, bár a kifüggesztés két helyszíne közül az egyiken új szöveges rész is szerepelt, de ott nem volt terv. Zárszóként csak annyit: az ügyészség leírta, hogy ezekben az ügyekben a közigazgatási hivatalnak kell fellépnie. A közigazgatási hivatal máig nem válaszolt a levelünkre. A tervet három hónapja fogadták el.

Szedlay Gyöngyi

"Miért engednek az önkormányzatok a nyomásnak? Azért is, mert ezek nem ritkán két oldalról érik őket. Egyfelől az ingatlanokat felvásárló beruházók kihasználják a települések vonalas, valamint humán infrastrukturális elmaradottságát (víz, gáz, csatorna, esetleg bölcsőde, óvoda, iskola stb.) és forráshiányát. Megígérik, hogy ezeket megépítik, bővítik (persze, hogy ezeket a későbbiekben az önkormányzatnak működtetnie kell, arról sok szó nem esik), és bizony, a lakók számára ez nyomós érv. A másik a saját választóik felől érkező nyomás. Mert bár az EU-ban kialakult árakhoz képest fillérekért vásárolják fel a lakóparkok céljára a földeket, úgy is mondhatnám, hogy "üveggyöngyökért adunk el gyémántot", ezek a pénzek hatalmas összegek a zömmel idős nyugdíjas lakosok szemében.

Az átgondolatlan tervekkel alá nem támasztott fejlesztések a későbbiekben hatalmas gondokkal járhatnak. Nyilvánvaló, hogy a gyors növekedés gazdasági, társadalmi, környezeti és közlekedési problémákat fog magával hozni, melyeket kezelni kell. A forráshiánnyal, gondokkal küzdő önkormányzatok közül több úgy vélekedik, hogy a lakóparkok kialakításával a helyi adóbevételek megnőnek, és ez "jó a településeknek" Az igen nagy számú, dömpingszerűen megjelenő építési telkek értelemszerűen leszorítják az árakat, hiszen ha a szomszédos önkormányzatok mind nagyszámú lakótelkekkel jelennek meg, ez hosszú távon akár csökkenheti is az építményadó-bevételüket."

Zsarnóczay István