A legfontosabb eredmény, hogy a témát már a kormány különböző szervei és az országgyűlési bizottságok is rendszeresen tárgyalják. Már nemcsak a környezetvédelmi tárca, hanem a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium anyagaiban is említés történik egy zöld államháztartási reform szükségességéről. Egyre több tanulmány, szakmai előkészítő anyag készül erről. Lényeges előrelépés az is, hogy a sajtó és a közvélemény is a korábbinál jóval több tájékoztatást kap, és többet foglalkozik a kérdéskörrel. Kezd megváltozni az a szemlélet, hogy a környezetvédelemre csak akkor költhetünk, ha elég gazdagok leszünk. Egyre inkább előtérbe kerül az — a Levegő Munkacsoport által is hangoztatott — álláspont, hogy a környezetszennyezés rendkívül költséges, ezért az ésszerű környezetvédelem a nemzetgazdaság részére is előnyös, és gyakran még rövid távon is kifizetődő.

A legnagyobb sikernek tehát a közvélemény és a döntéshozók tudatának változását tekintjük. Ezen túlmenően azonban számos konkrét eredményt is elértünk. Módosító javaslatainkat sok esetben beépítették a különböző jogszabályokba. Egyes esetekben egyértelmű, hogy az intézkedések kimondottan a Levegő Munkacsoport javaslatainak hatására történtek, illetve hogy ezeket az intézkedéseket sokkal később hozták volna meg, ha a Levegő Munkacsoport nem dolgozott volna érdekükben. Az ilyen jellegű intézkedésekre jó példa a termékdíjak és a külföldi tehergépjárművek adójának bevezetése, valamint a dohányreklámok betiltása.

Más esetekben nehéz kimutatni a kapcsolatot a Levegő Munkacsoport tevékenysége és a kormány (illetve az Országgyűlés) döntései között. Így például a Levegő Munkacsoport igen sokat tett a vasút népszerűsítése érdekében, de nem állíthatjuk, hogy az utóbbi időben ennek következtében emelték meg számottevően a vasútnak nyújtott állami támogatást (bár mi úgy érezzük, hogy komoly szerepünk volt benne).

Vannak olyan esetek is, amikor megvalósultak a javaslataink, de ez aligha a mi tevékenységünknek köszönhető. Azonban mi ez utóbbiakat is sikernek könyveljük el, nem utolsósorban azért, mert megvalósításuk javaslataink időszerűségét és megalapozottságát bizonyítják. Jó példa erre a pénzmosás ellen hozott legutóbbi szigorú intézkedéscsomag, amely nyilvánvalóan nem a Levegő Munkacsoport, hanem az OECD és az Európai Unió sürgetése nyomán történt. (A Levegő Munkacsoport már évek óta szorgalmazta ezeknek az intézkedéseknek a meghozatalát, mivel számos jel mutatott arra, hogy a környezetpusztító beruházások egy része — egyes bevásárlóközpontok, benzinkutak stb. — nem a piac normális működésének következménye, hanem inkább csak pénzmosást takar.)

Az alábbiakban felsoroljuk az államháztartással kapcsolatos azon javaslatainkat, amelyek részben vagy egészében megvalósultak az elmúlt 8 év folyamán.

1. Az 1994. évi költségvetésnél javaslatainkból kb. 60 milliárd Ft-ot fogadtak el a bevételi és kb. 10 milliárd Ft-ot a kiadási oldalon.

2. Bevezetésre került az üzemanyagok, majd később a csomagolóanyagok, gumiabroncsok, akkumulátorok és hűtőgépek termékdíja (bár nem a hazai ipart előnyben részesítő módon, ahogy javasoltuk).

3. Megtöbbszöröződtek a Központi Környezetvédelmi Alap forrásai (1996-ban meghaladták a 14 milliárd Ft-ot).

4. Kialakították a kincstárat (bár csak egy évvel később, mint javasoltuk).

5. Elfogadták a közbeszerzési törvényt (bár bevezetése késett és "puhábbra", az importot kevésbé érintővé sikerült, mint javasoltuk).

6. Komoly lépéseket tettek a vámellenőrzések megszigorítására.

7. Jelentős többletforrást biztosítottak a vámhatóság és a bűnüldöző szervek részére a fekete gazdaság elleni küzdelemhez.

8. Egyéb intézkedéseket is hoztak a fekete gazdaság visszaszorítására, elsősorban a jövedéki termékekkel (különösen az üzemanyagokkal) kapcsolatos visszaélések megszüntetésére (jövedéki törvény stb.).

9. Tovább szigorították a használt gépjárművek importját, ezen belül megtiltották a 4 évnél idősebb személygépkocsik behozatalát, majd ezt a Kereskedelmi Világszervezet előírásainak megfelelően módosították, és jelentősen megszigorították az üzembe helyezésre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.

10. Szigorították a személygépkocsi-használattal kapcsolatos elszámolási lehetőségeket a személyi jövedelemadónál.

11. Bevezették, 1996-ban pedig jelentősen emelték a belföldi gépjárművek adóját.

12. Felemelték a külföldi tehergépjárművek adóját (bár azt kölcsönösségi alapon a legtöbb esetben elengedték, de magát a felemelés tényét hatásosan tudtuk alkalmazni a diplomácia eszközeként). Ez a 90-es évek elején évi több 100 millió forint bevételt jelentett a környezetvédelmi alap részére.

13. Elfogadták, hogy az Útalap meghatározott százalékát kerékpárutak építésére kell fordítani.

14. Jelentős előrelépés történt a MÁV pénzügyi helyzetének rendezésében (bár tartós javulás és a piaci verseny esélyegyenlőségének kialakulása csak akkor várható, ha a közúti fuvarozás áraiban érvényesítik a külső költségeket is).

15. A Budapesti Közlekedési Vállalat részére 2 milliárd Ft-ot állami hozzájárulást biztosítottak 1996-ban, annak ellenére, hogy az eredeti tervezetben semmilyen összeget nem irányoztak elő erre a célra.

16. A tervezett budapesti világkiállítást lemondták.

17. 1996—98-ban az energiaárak emelése és az ehhez kapcsolódó kompenzáció is megtörtént (bár messze nem olyan mértékben mint javasoltuk, különösen ami a kompenzációt illeti) annak ellenére, hogy a világpiaci energiaárak csökkentek.

18. A kormány energiahatékonysági cselekvési programot fogadott el, pénzügyi forrásokat is előirányozva erre a célra.

19. Az állami kezességvállalás az energiahordozók importja esetében piaci alapra került.

20. Bizonyos mértékig enyhítették az alapítványi befizetésekre vonatkozó korábbi szigorító intézkedéseket.

21. Elfogadták, hogy a személyi jövedelemadó-befizetések 1%-át az adózó által kijelölt közcélú (nonprofit) szervezet kapja meg.

22. Bevezették a reklámok adóját (a hirdetésekre kivetett kulturális járulékot), bár nem olyan mértékben, mint javasoltuk.

23. Bevezették, majd kimondottan a Levegő Munkacsoport javaslatára 25%-kal emelték az erőszak- és pornótartalmú művek kulturális járulékát.

24. Jelentősen emelték a játékadót.

25. Bevezették a kenőolajok termékdíját.

26. Csökkentették a tb-járulékot 39%-ról 33, majd 31%-ra.

27. Mérsékelték a személyi jövedelemadót azáltal, hogy megemelték a sávhatárokat.

28. Jelentősen növelték a gyermekek utáni személyi jövedelemadó-kedvezményt.

29. 1999-ben az inflációt jóval meghaladó mértékben emelték a gépjárműadót.

30. 1999-ben az üzemanyagok jövedéki adóját a tervezett inflációnak megfelelően emelték.

31. 1999-ben, 2000-ben és 2001-ben a dohányáruk jövedéki adóját az inflációt jóval meghaladó mértékben emelték.

32. A tankönyvek áfáját 0 kulcsosba sorolták át.

33. A környezetszennyezőbb, szabványon kívüli üzemanyagokra magasabb jövedéki adót vetettek ki, mint a szabványosra.

34. A határon belépő gépjárművek gyárilag beépített üzemanyagtartályában behozott üzemanyagokra meg kell fizetni a jövedéki adót és az áfát, amennyiben ugyanaz a személy egy napon többször lépi át a járművel a határt.

35. Lemondták a tervezett 4-es metró építését (sajnos azonban az egyéb tömegközlekedési fejlesztésekhez sem nyújtottak érdemi hozzájárulást).

36. 2001 júliusától a dohányáruk hirdetését a sajtóban, 2002. január 1-jétől pedig gyakorlatilag minden dohányreklámot megtiltottak. Szakértői becslések szerint ezáltal évente mintegy 40 milliárd forinttal javul az államháztartás helyzete.

37. 2000-ben és 2001-ben az állam elengedte a MÁV Rt. tartozásainak jelentős részét, továbbá garanciát nyújtott a jelentős összegű fejlesztési hitelekhez.

38. Megvalósították a magyar—szlovén közvetlen vasúti kapcsolatot.

39. A BKV Rt. részére nyújtott évi állami támogatás összességében nem csökkent 1990 óta.

40. A Széchenyi Tervben viszonylag nagyobb támogatást nyújtanak a lakásfelújításokra és az energiahatékonyságra. Ez kedvező eltérés az eredeti elképzelésektől, amelyekben egyetlen forintot sem irányoztak elő ezekre a célokra.

41. Szigorú jogszabály-módosítások történtek annak érdekében, hogy jelentősen javítsák a pénzmosás elleni küzdelem hatékonyságát.