A Dráva folyó őrtilos és Barcs között részben szabályozatlan, természetes mederben kanyarog, zátonyokat épít, partot rombol. A vízerőművet ennek a természetes állapotú szakasznak a közel felét kitevő területre akarják megépíteni, veszélyeztetve annak élővilágát.

A víztározó megépítésével elárasztják a zátonyokat, szigeteket, holtágakat, kiépített partok közé kényszerítik az addig szabad folyót, ezzel eltüntetve Európa szinte utolsó, érintetlen természetes folyószakaszát. A tározó nagy kiterjedésű tó, amely jelentős változás az addig gyorsan folyó vízhez képest. Az erőmű felépítését követően a talajvíz szintje meg fog változni, aminek káros hatása a folyó két oldalán több kilométeres távolságra, így Magyarországon is érezhető lesz. A magas talajvizet igénylő növénytársulások át fognak alakulni, az addig ott élő növény- és állatfajok nem találják meg életfeltételeiket, egyedszámuk jelentősen csökkenni fog, esetleg ki is pusztulnak. Nagy károkat okoznak az erőmű alatti területeken a napi jelentős vízszintingadozások (az erőmű működéséből adódóan) is, hiszen a folyó élővilága ehhez nem tud alkalmazkodni. A tározó és az alatta lévő folyószakasz közötti szintkülönbség nem teszi lehetővé a halak és más vízi élőlények szabad vándorlását, mozgását a folyó felső szakasza felé.

Ennek a természetes folyású szakasznak nemcsak tájképi értéke felbecsülhetetlen, hanem élővilága is gazdag, számos ritka növény- és állatfajnak ad otthont. Ezek jelentős részének fennmaradásához vízre vagy a talajvíz által erősen befolyásolt területekre van szükség. A legritkább fajok azonban kimondottan igénylik a háborítatlan, természetes élőhelyeket, a szabályozatlan, természetes folyású szakaszokat.

Nagy számban találhatunk ritka, természetvédelmi szempontból értékes növényfajokat a holtágakban, zátonyokon, a folyó menti puhafaligetekben, mocsárréteken, valamint a magasabb térszínen elterülő keményfa-ligeterdőkben. Ezek közül több szerepel a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Európai Vörös Listáján is. A Dráva mentén eddig mintegy 150 növénytársulás és közel 100 védett növényfaj került elő a magyar oldalon. Leginkább emítésre méltó a faja a Plathyphylax frauenfeldi tegzes (Trichoptera), melyet e században, egyetlen ausztriai példányán kívül, csak ezen a folyószakaszon fogtak, és itt stabil populációja él. A számtalan itt élő állatfaj közül említést érdemel még a Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér (Sterna albifrons), a ritka fekete gólya (Ciconia nigra) és rétisas (Haliaetus albicilla). Az emlősök közül a vadmacska (Felis sylvestris) és a vidra (Lutra lutra) előfordulását kell kiemelni. Az eddigi felmérések kb. 4500 állatfaj jelenlétét bizonyították a Dráva mentén, a védett fajok száma 300. Közel 40 faj magyarországi előfordulását itt sikerült kimutatni először. Tiltakozzunk mi is a természetpusztítás ellen!

További felvilágosítás kapható a stok@axelero.hu és a besemiki@axelero.hu címeken.

Az erőművel kapcsolatos részletek a http://www.ktm.hu/kulkapcs/drava/dokumentum/index.htm honlapon olvashatók, amely a horvát vállalat(!) által készített hatástanulmány összefoglalóját tartalmazza.