kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Ürgevédelem

Nem "csak" egy állatfaj ügye!

Néhány évtizeddel ezelőtt a címben szereplő szó érthetetlen, esetleg mosolyogtató lett volna. Hiszen a közönséges ürgét (Spermophilus citellus) akkoriban még mezőgazdasági kártevőként tartották számon, és minden leadott ürgefarok után fizettek a vadásznak. A magyarországi állomány azonban az élőhelyek számának drasztikus csökkenésével erősen megritkult, ezért a fajt 1982-ben védetté nyilvánították. A Magyar Természettudományi Múzeum által 1995-ben kiadott "Magyarország szárazföldi gerinceseinek természetvédelmi szempontú értékelési rendszere" szerint az ürge a legveszélyeztetettebb szárazföldi gerinces fajok közé tartozik. Az ürgét is tartalmazza az "Európa Tanács Berni Egyezményének II. Függeléke a szigorúan védett fajokról" listája is. A fenti felsorolásból kitűnik, hogy e rágcsálónk státusa napjainkra gyökeresen megváltozott.

Néhány évtizeddel ezelőtt a címben szereplő szó érthetetlen, esetleg mosolyogtató lett volna. Hiszen a közönséges ürgét (Spermophilus citellus) akkoriban még mezőgazdasági kártevőként tartották számon, és minden leadott ürgefarok után fizettek a vadásznak. A magyarországi állomány azonban az élőhelyek számának drasztikus csökkenésével erősen megritkult, ezért a fajt 1982-ben védetté nyilvánították. A Magyar Természettudományi Múzeum által 1995-ben kiadott "Magyarország szárazföldi gerinceseinek természetvédelmi szempontú értékelési rendszere" szerint az ürge a legveszélyeztetettebb szárazföldi gerinces fajok közé tartozik. Az ürgét is tartalmazza az "Európa Tanács Berni Egyezményének II. Függeléke a szigorúan védett fajokról" listája is. A fenti felsorolásból kitűnik, hogy e rágcsálónk státusa napjainkra gyökeresen megváltozott.
Az állomány különleges értékei
Magyarország a faj elterjedésének északnyugati határán fekszik. Nyugat-Európában nincs jelentős állomány, a keleti régiók természetvédelmi törvényei, illetve azok érvényesítése gyengébb a miénknél. Ebből következően jórészt ránk hárul a feladat, hogy az ürge fennmaradását biztosítsuk.
Több különösen értékes, ritka ragadozómadarunk, így elsősorban a kerecsensólyom (Falco cherrug, az ősi magyar turulmadár) és a parlagi sas (Aquila heliaca) egyik legjelentősebb táplálékállata az ürge, persze csak ha elérhető a számukra. A madarak stabil populációinak megteremtéséhez fontos a megfelelő táplálkozóhely biztosítása, tehát a kerecsensólyom és a parlagi sas védelméhez az ürgeélőhelyek visszaállításán keresztül vezethet az út.
Az ürgelyukakba a nappali hőség elől behúzódnak a puszta kétéltűi, esetleg hüllői. A bugaci pusztán az ürgelyukak nagy százalékában zöld varangyok (Bufo viridis) figyelhetők meg, míg kint a felszínen, az esős, párás napok és az éjszakák kivételével, szinte sohasem találkozhatunk velük. Hasonlóan fontos lehet a lyukak jelenléte a ritka és védett parlagi vipera (Vipera berus) számára is. Valószínűnek tűnik, hogy az állatok fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú a menedékhelyek megléte.
A fennmaradást veszélyeztető tényezők
A legmeghatározóbb veszélyeztető tényező mindenképpen az élőhelyek eltűnése. A legeltetés felhagyása, a rövid füvű legelők megszűnése országos méreteket ölt. A felnövekedett növényzetben, még ha azt időszakosan kaszálják is, már nem él meg az ürge. Hasonló hatása van a talajvízszint időszakos megnövekedésének, mivel már a föld alatti fészekkamrák nedvesedése is az állatok pusztulását okozhatja. Az utóbbi néhány év szokatlanul csapadékos tavasza, a belvizek és árvizek sok ürgepopuláció eltűnését okozták.
A meggyengült, csökkent sűrűségű ürgepopulációk sokkal érzékenyebbek a külső kedvezőtlen hatásokra. Ilyenkor egy ragadozóikban gazdagabb év megpecsételheti sorsukat. Nem is beszélve az emberi hatásról. Az indirekt hatások, a sétáltatott kutyák által kikapart lyukak, a hirtelen megnövekedett turistaforgalom, esetleg vegyszeres gyomirtás mind végzetes lehet. Sok helyen — táplálkozási célból — még ma is előszeretettel öntik ezeket a rágcsálókat, ami szintén kiirthat egy-egy meggyengült állományt.
Ürgevédelem
Felmerül a kérdés: vajon mit tehet a természetvédelem ilyen helyzetben? Az ürgeélőhely védelme nem könnyű feladat, arra csak a nemzeti parkok területén fekvő ürgeállományok számíthatnak. (Az agrárvédelmi program keretében, a külterjes legeltetés helyenkénti visszaállítása sokat segítene a helyzeten — A Szerk.) Van még egy hely, ahol az ürgék jó eséllyel fennmaradhatnak: füves repülőtereink mintegy háromnegyedén stabil ürgeállományokat találunk. Itt az emberi érdekek (a repülőgépek fel- és leszállásához szükséges nagy kiterjedésű, viszonylag sík, rövid növényzetű és alacsonyabb talajvízszintű terület) találkoznak az ürgék szükségleteivel. Az állatok az állandó emberi jelenléthez, az emberek pedig az állandó ürgejelenléthez szoknak hozzá, és élik megszokott életüket.
Természetesen az élőhelyvédelem mellett az indirekt és direkt emberi hatások kiküszöbölése is fontos az egyes populációk megmenekülése szempontjából. Érdemes hát minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy ez a kedves, ártalmatlan jószág, a magyar táj elengedhetetlen kelléke unokáinkat is gyönyörködtethesse, amint végigpásztázza szemével a puszta töretlen horizontját.
Váczi Olivér



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.