kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Kiáltvány az élő utcákért

A Nagy-Britanniában működő Gyalogosok Szövetsége (Pedestrians Association) tavaly nagyszabású kampányt indított Élő utcák" néven. Ez a kampány sürgető kihívás a hatóságok számára, amelyek évtizedeken át hagyták, hogy a gépkocsi-közlekedés szempontjai uralják utcáinkat és köztereinket, és elmulasztották, hogy gondoskodjanak azok tisztaságáról és biztonságáról. Véleményük szerint ahhoz, hogy az utcák valóban élő utcákká váljanak, legalább tíz gyakorlati tényező megléte és összhangja szükséges. Íme a tényezők, melyek eléréséért beindították kampányukat.

1. A „gyalogolhatóság” helyreállítása
Nagy népsűrűségű közösség, jelentős igény a szolgáltatásokra
Ahhoz, hogy a helyi társadalmi és gazdasági élet működjön, elegendő számú embernek kell a környéken élnie. Ésszerű gyalogostávolságon belül kell rendelkezésre állnia a lakóépületek, üzletek, hivatalok, szórakozóhelyek, iskolák és vallási intézmények együttesének. Nem működőképes, ha az alacsony lakósűrűségű lakóépületeket, bevásárló- és hivatali létesítményeket különálló területekre helyezik, arra kényszerítve az embereket, hogy a napi igényeik kielégítéséhez autóba üljenek.
Teendők: Vezessék be a gyalogolhatóságot" a javasolt fejlesztések vizsgálati szempontjai közé! Az új lakóépületeket, áruházakat és irodákat úgy kell elhelyezni és megtervezni, hogy az emberek mindenhová könnyen eljuthassanak gyalogszerrel — különösen az olyan középületekbe, mint például a rendelőintézetek és a könyvtárak.

2. Az egyensúly helyreállítása: több szabadságot a gyalogosoknak!
Az utcák többféle célt szolgáljanak, ne csak a járműforgalmat

Az utakat jelenleg egyetlen, mindent maga alá rendelő tényező szem előtt tartásával tervezik és osztályozzák: mekkora forgalmat képesek lebonyolítani. Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja az utcáknak a társas élet helyszíneként játszott szerepét. Nem vesz tudomást arról a tényről, hogy sok utcában — különösen a helyi főutcákon — sokkal több ember fordul meg gyalogosan, mint járművel. Az utakat és a kanyarodósávokat kiszélesítik, a járdákat pedig leszűkítik, hogy meggyorsítsák a forgalmat. Korlátokat állítanak, hogy megakadályozzák, hogy az emberek ott keljenek át az utakon, ahol akarnak. A világítást és az utcai jelzéseket olyan emberekre tervezik, akik nagyobb sebességgel, járművekben utaznak. Az eredmény: igazságtalan, csúnya és megfélemlítő környezet a gyalogosok számára.
Teendők: Az utcákat felül kell vizsgálni, hogy megfelelnek-e valamennyi igénynek, amelyeket az utcáinktól elvárhatunk, figyelembe véve, hogy az emberek élnek, bevásárolnak és játszanak is rajtuk, nem csupán végighajtanak. Tervezzék át az utcákat a különféle funkcióknak megfelelően úgy, hogy a gyalogosok és kerékpárosok több teret kapjanak! Távolítsák el a gyalogosok mozgását akadályozó ketreceket": a rácsokat és korlátokat! Tervezzék át az útkereszteződéseket a gyalogosok érdekeinek figyelembevételével, hogy az átkelés biztonságosabb és könnyebb legyen!

3. A forgalom rendbe-tétele: kevesebb veszélyt a gyalogosoknak!
Megfelelő nagyságú és sebességű forgalom
Tudjuk, hogy a nagy forgalom emberéleteket követel. Nagy-Britanniában gyaloglás vagy kerékpározás közben minden évben több mint négyezer gyermek és nyolcezer felnőtt életét oltják ki személygépkocsik vagy teherautók, illetve okoznak nekik súlyos sérülést. A forgalom megöli a közösségeket is, mivel a szülők balesetektől való félelme miatt az utcák tiltott területté válnak a gyerekek számára. Kutatások kimutatták, hogy minél nagyobb a járműforgalom, az emberek annál kevesebb időt töltenek házon kívül — és annál kisebb a valószínűsége, hogy megismerik a szomszédaikat.
Teendők: Az utcák felülvizsgálatában és újratervezésében szerepeljen az arra vonatkozó döntés is, hogy az adott utca mekkora forgalmat bonyolítson le, és a forgalom számára mekkora sebesség engedélyezhető. Ésszerű fokozatokat kívánunk, ahol az egyik szélső pontot az autópályák jelentik, a másikat pedig a teljes mértékben gyalogos forgalmat szolgáló területek, ahová járművek nem hajthatnak be. Forgalomcsillapító intézkedéseket kell alkalmazni: fekvőrendőröket, kiszélesített járdákat, lakóterületekre vonatkozó forgalmi szabályokat, valamint más olyan intézkedéseket, amelyek kiegyensúlyozzák az emberek és a forgalom igényeit. A felülvizsgálatnak ahhoz kell vezetnie, hogy a gyalogátkelőket oda helyezzék, ahol a gyalogosok számára célszerű, nem pedig csak oda, ahol az megfelel a forgalom áramlásának.

4. A környezet rendbetétele
Jól megtervezett, zsúfolt összevisszaságtól mentes, teljesen megközelíthető utcák
Az embereket kiszorították azzal, hogy az épületekkel és a járműforgalommal elbitorolták a járdáik és köztereik egy részét. Azt akarjuk, hogy az utcákat használó emberek jó minőségű, hozzáférhető környezettel rendelkezzenek. Azt kívánjuk, hogy emberbarát városi tervezési szabványokat határozzanak meg, hogy az új épületek védjék és javítsák a közösség környezetét.
Teendők: Hozzanak létre országos tervezési szabványokat az utcai környezet kialakítására! Olyan járdákat alakítsanak ki, melyek mentesek az akadályoktól, és amelyek elég szélesek a legnagyobb forgalmú használatukhoz is, és minden használó számára teljesen hozzáférhetők. A járdákat jó minőségű anyagokból készítsék, amelyek bírják az igénybevételt! Jó minőségű padokkal, szemétkosarakkal és egyéb utcai bútorzattal is lássák el a járdákat — a legalkalmasabb helyeken! Olyan világítást alakítsanak ki, amely az utcákat és köztereket biztonságossá és vonzóvá teszi! Akadályozzák meg a járdán a parkolást és a kerékpározást!

5. A karbantartás rendbetétele
Tiszta, megfelelően kezelt utcák és közterek
Miért kellene a sétálóknak eltűrniük a rendezetlen összevisszaságot, szemetet, kutyaürüléket, kiselejtezett autókat, a rongálást és falfirkálást? Csoda-e, hogy az emberek elveszítik a ragaszkodásukat a lakóhelyükhöz, és féltik a személyes biztonságukat? A közvélemény-kutatások egyértelműen mutatják, hogy az emberek elsődleges fontosságot tulajdonítanak a tiszta, jól karbantartott közösségi környezetnek. Egyes felvilágosult helyi önkormányzatok már kezdenek ráébredni erre az igényre — de egyelőre túlságosan kevesen.
Teendők: A kormány vegye rá a helyi önkormányzatokat, hogy az utcák és közterek karbantartását kezeljék elsődleges fontosságú teendőként! A helyi önkormányzatok közterület-kezelése fokozottabban felhasználó-központú legyen!

6. A biztonság helyreállítása
Jól megvilágított és biztonságos utcák nappal és éjszaka is
A személyes biztonság az utcákon döntő fontosságú. Ha az emberek nem érzik magukat biztonságban, nem fognak gyalogosan kimerészkedni. Nem teremthetünk élő utcákat jobb tervezés, világítás, rendfenntartás és karbantartás nélkül. Csökkentenünk kell mind a bűnözést, mind a bűnözéstől való félelmet.
Teendők: A helyi bűnözés és rendzavarás elleni társulások dolgozzanak ki olyan cselekvési rendszert, amely segít abban, hogy a közösség helyi utcákba vetett bizalma helyreálljon! Az utcákat és épületeket úgy tervezzék, hogy csökkentsék az utcai bűnözés lehetőségét — és az emberek attól való félelmét! Látható módon legyen jelen a rendőrség és más egyenruhás szervezetek! Javítsák az utcai világítást a járdákon! Az aluljárókat helyettesítsék utcai szintű átkelőhelyekkel!

7. A pihenést szolgáló funkciók helyreállítása — Több társas életet!
Megfelelően kialakított ülőhelyek a gyalogosoknak
Miért kellene a sétáló embereknek úgy viselkedniük, mint a járműveknek — állandóan mozgásban maradni? Jellemző korunkra, hogy a legtöbb szó, amit a céltudatos áthaladáson kívül más utcai tartózkodásra használunk, rossz ízű mellékjelentéssel bír — ácsorog", őgyeleg", lófrál". Az utcáink éppen annyira szolgálják a szabadidőt is, mint a munkát — az utcák olyan helyek, ahol beszélgetni lehet a szomszédokkal, újságot lehet olvasni, vagy az elhaladó embereket figyelni. Az élő utcákon szükség van sarkokra és beszögellésekre, padokra és falakra, ahol az emberek megállhatnak és eltölthetik az időt.
Teendők: A gyaloglást csak olyan stratégiával segíthetjük elő, amelyben szerepel a megállást lehetővé tévő helyek biztosítása. Hozzanak létre új köztereket ott, ahol ilyenek nincsenek, és jobban tartsák karban ott, ahol vannak padok és pihenőhelyek!

8. A szépség és érdekesség helyreállítása
Vonzó és érdekes utcai környezet
Az élő utcák éppen annyira szólnak a szépségről és érdekességről, mint a funkcióról és a gazdaságról. A csúnya utcák visszariasztanak a gyaloglástól. A vonzó és érdekes utcák újra a saját környékükön tett sétákra ösztönzik majd azokat, akik egyébként mérföldeket hajlandók gyalogolni vidéken pusztán a gyaloglás öröméért, vagy hosszú órákat töltenek azzal — és sok pénzt költenek —, hogy erre a célra épített bevásárlóközpontokban járkálnak.
Teendők: A helyi önkormányzatok fektessenek jelentős anyagi eszközöket új köztéri műalkotások létrehozásába, faültetésekbe és jó minőségű közvilágítás kialakításába! Legyenek olyan programok, amelyekben szerepel annak biztosítása, hogy legyen több utcai fa és több köztéri műalkotás!

9. A kapcsolatok helyreállítása
Célszerű összeköttetések azokkal a helyekkel, ahová sétálni akarunk
Az élő utcák nem szigetek. Kapcsolódniuk kell a szélesebb közösséghez, ami azt jelenti, hogy meg kell őrizni a gyalogos áthaladás jogát az utcák és a kapcsolódó keresztutcák mentén. Az új fejlesztéseknél a tervezési szakaszban ragaszkodni kell ezeknek az átjárási jogoknak — az összekötő gyalogos útvonalaknak — a biztosításához. A zsákutcák és eltorlaszolt utak a helyi közösségekben zárt csoportokat hoznak létre.
Teendők: Az országos tervezési irányelvekben és a helyi tervekben tartsák szem előtt a gyalogos útvonalak megtartását, illetve kialakítását! Az ingatlanfejlesztők őrizzék meg a meglévő gyalogos áthaladási lehetőségeket!

10. A tájékoztatás rendbetétele
Térképek és jelzések, amelyek tájékoztatják a sétálókat arról, hogy merre járnak
Amit olyan jól meg tudunk tenni az autósokért, azt megtehetjük a gyalogosokért is. Annak az energiának és költségnek egy részét, amit arra fordítunk, hogy a járműveket gyorsan és hatékonyan vezessük keresztül az útjainkon (sávok jelölése, utasítást és iránymutatást adó jelzések), mindenképpen azoknak az embereknek a javára kellene fordítani, akik a járdákat használják. A járdák szintjén az utcai jelzések gyakran hiányoznak. Az útmutató jelzések ritkák és rendszerint gyenge kivitelűek. Ez rossz a helyieknek, és csaknem lehetetlen helyzetet teremt a látogatók számára. A világos, segítőkész jelzések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy újraépítsük a helyi közösségeket.
Teendők: Az önkormányzatok gyalogos stratégiájuk részeként vizsgálják felül a helyi jelzéseket a gyalogosok szemszögéből! A sérült vagy megrongált utcanév-jelzéseket gyorsan hozzák rendbe vagy cseréljék ki! Az új helyi közlekedési beruházások között szerepeljenek olyan fejlesztések, amelyek a jelrendszert, a helyi utcák bemutató térképeit és a látnivalókat bemutató táblákat javítják, pontos tájékoztatást adva a gyalogosoknak arról, hogy hol is vannak, és hogyan érhetik el az úti céljukat.

(Pedestrians Association, 31-33 Bondway, London SW8 1SJ, Telefon: 020 7820 1010, Fax: 020 7820 8208 D)


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.