Gyalogolni jó
Persze, nem mindegy, hogy hol. Ami kellemes egy parkban vagy egy csendes sétányon, az aligha élvezhető egy zajos, forgalmas úttest mentén. Pedig a gyaloglás a testmozgás és a közlekedés olyan módja, amely a legtöbb ember számára hozzáférhető. Sokszor könnyebb is időt szakítani egy kis sétálásra mondjuk, az otthonunk és a munkahelyünk között , mint bármi másra.
Gyalogolni nemcsak jó, hanem egészséges is. Többek között gyaloglás hiányával okolják a középkorú férfiak magasabb halálozási kockázatát, különösen a szívbetegségek és a vastagbélrák kockázatának növekedését. Az Egészségügyi Világszervezet szerint Európában az egészséget leginkább károsító tényezők között a mozgásszegény életmód áll a második helyen (az első hely a dohányzásé). A gyaloglás megmozgatja az izmok nagy részét, megdolgoztatja a légző- és keringési rendszert. Nem is csoda, hogy vannak, akik az egyik legtökéletesebb testgyakorlási formának tekintik. A gyaloglásnak fontos egészségügyi vonatkozása az is, hogy közben nem használunk gépjárműveket...
A járda, a sétálóutcák és terek nem csupán a közlekedés, hanem a társadalmi érintkezés színterei is. Úgy kell kialakítani őket, hogy ennek a kívánalomnak is megfeleljenek.
A hazai gyakorlatban is vannak jó példák (ezekről időnként írunk a Lélegzet hasábjain). Sajnos egyelőre sokkal gyakoribb ennek az ellenkezője. Például megdöbbenve vettük észre, hogy a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Programjában nincs szó a gyalogos közlekedésről. Budaörsön pedig éppen e sorok írása napján tartanak lakossági fórumot arról, hogy az útfelújítások során miért szinte kizárólag az autós közlekedés szempontjait veszik figyelembe. Szerencsére az Európai Unióban és másutt is az utóbbi években egyre inkább felismerik a gyalogos közlekedés jelentőségét. Bár ez a témakör a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, az Európai Parlament és az Európai Bizottság tájékoztató anyagok megjelentésével, ajánlások kidolgozásával és esetenként anyagi forrásokkal is igyekszik előmozdítani a kedvező irányú változásokat. Bízunk benne, hogy az elkövetkező időszakban a magyar kormány széles körű felvilágosító munkával, szakmai anyagok kiadásával és terjesztésével, valamint pénzügyi támogatással is elősegíti a közterületek emberközpontú átalakítását településeinken.
Mikola Klára
|