kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Bécs

2002 októberében Koppenhágában és Brüsszelben, novemberben Prágában és Bécsben rendeztek nemzetközi konferenciát a zöld költségvetési reform jelenlegi európai helyzetéről és lehetőségeiről. A Levegő Munkacsoport képviselői aktívan részt vettek ezeken az eseményeken.
Koppenhága
Koppenhágában a Dán Ökologiai Tanács nevű környezetvédő civil szervezet rendezett konferenciát, amelyen elsősorban a szervezet Környezetvédelmi költségvetési reform Dániában" című tanulmánya 1 került ismertetésre és megvitatásra. Ez az anyag hasonlít a Levegő Munkacsoport zöld költségvetési ajánlásaihoz: konkrét javaslatokat tesz a meg nem újuló energiák felhasználása, a gépjármű-közlekedés, a növényvédőszerek, az építőipari alapanyagok bányászata, a hirdetések, egyes vegyszerek, műanyagok és a hulladékok fokozottabb megadóztatására, illetve az ezekkel kapcsolatos állami támogatások leépítésére. Az így keletkező többletbevételt a munkabért terhelő adók csökkentésére, a szociális támogatások növelésére, valamint a környezet védelmét elősegítő beruházásokra javasolja fordítani. A reformot fokozatosan vezetnék be, és így a 2002. évi szinthez viszonyítva 2010-ben közel 60 milliárd dán koronát (az összes adóbevétel 9 százalékát) csoportosítanának át a költségvetésben. Ez azt jelentené, hogy Dániában, amely eddig is élen járt a környezetvédelmi adók bevezetésében, ezek az adók tennék ki az összes adóbevétel 18,5 százalékát. A tanulmány szerint a reform következtében számottevően csökkenne a súlyosan környezetszennyező termékek felhasználása, illetve a szennyező anyagok kibocsátása. Így például a közlekedés által felhasznált üzemanyagok mennyisége 20 százalékkal lenne kevesebb, a klórtartalmú oldószerek használata pedig 60 százalékkal esne vissza.

Ez a kép nyáron készült, de hidegebb időben sem bicikliznek kevesebben Koppenhágában
A konferencián többen tartottak előadást a zöld költségvetési reform alakulásáról saját országukban: a brit, holland és német szakemberek sikertörténetei mellett a Levegő Munkacsoport képviselője sajnos főleg a kudarcokról tudott csak beszámolni
A gazdasági eszközök hatékony alkalmazása példájaként a dánok azt is elmondták, hogy az igen magas gépjárműadóknak, valamint a kerékpáros infrastruktúrára fordított jelentős összegeknek köszönhetően Koppenhágában a munkába járók 30 százaléka kerékpárral közlekedik. Ezt a Levegő Munkacsoport képviselője személyesen is tapasztalhatta: legutóbb Pekingben látott több kerékpárost munkába menni, mint most Koppenhágában (ráadásul Kínában annak idején nyári meleg volt, most viszont Dániában plusz 5 fokos hőmérséklet és jéghideg szél!).
Brüsszel
A brüsszeli konferencia szervezője az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) volt. A konferencia vitaindító beszédét a világ egyik legtekintélyesebb környezetvédelmi szakértője, Ernst von Weizsäcker, a német Bundestag tagja, a Wuppertal Intézet alapító elnöke tartotta. Felvázolta az elmélet gyakorlatba való átültetésének nehézségeit, a környezetvédelmi pénzügyi reform megvalósításának fontosságát, és az ennek eléréséhez szükséges politikai és civil elkötelezettséget. Kiemelte még, hogy a múltbeli környezetszennyezésért elsősorban a szegénység volt felelős, míg a jelenkori környezetterhelést a jólét okozza. A szegénységből adódó károk kiküszöbölése viszonylag rövid idő alatt megvalósulhatott (például az ólmozatlan benzin alkalmazásával megszűnt a levegő magas ólomtartalma), azonban a mai problémákat csak évtizedek alatt lehet megoldani. A természeti erőforrásoknak a jólétből eredő túlzott felhasználását nagyon nehéz lesz csökkenteni. Ezt azonban meg kell tenni: korábban a munkaerő hatékonyságát igyekeztek javítani, a jövőben viszont elsősorban a természeti erőforrások használatát kell hatékonyabbá tenni. Ahogy az ipari forradalom kezdete óta a munka termelékenysége hússzorosára nőtt, most ugyanilyen mértékben — de kezdetben legalább négyszeresére — kell növelni az erőforrások termelékenységét" (azaz kevesebb nyersanyag és energia felhasználásával kell elérni ugyanazt vagy még jobb gazdasági eredményt).
Dánia környezetvédelmi minisztere, Hans Christian Schmidt azt hangsúlyozta, hogy országában számos környezeti problémát sikerült csökkenteni a gazdasági eszközök alkalmazásával. Például a nitrogénoxidokra kivetett adó egy év alatt 35 százalékos kibocsátás-csökkenést eredményezett.
Margot Wallstöm, az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosa kiemelte annak fontosságát, hogy a zöld költségvetésnek átláthatónak kell lennie, és nagy gondot kell arra fordítani, hogy a lakosság is megértse a változtatások lényegét. A németországi zöld költségvetési reformlépések egyik legnagyobb hiányossága az volt, hogy a lakosságban nem sikerült tudatosítani, hogy az új energiaadókból származó bevételeket a társadalombiztosítási járulék csökkentésére fordították. Ennek következtében a lakosság egy része csak az újabb adóterheket érzékelte, a másik oldali csökkentések felett pedig elsiklott. Wallström hangsúlyozta, hogy az EU most induló 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjában és a Fenntartható Fejlődési Stratégiájában egyaránt nagy szerepet kapnak a gazdasági eszközök, mint például az ökoadók. Ez utóbbiak hatékonyságára egyre növekvő számú bizonyíték áll rendelkezésre (svéd nitrogénoxid-adó, német veszélyes-hulladék adó, az ólmozott benzin fokozottabb megadóztatása).
John Hontelez, az EEB főtitkára bemutatta a civil szervezetek Valós árakat a környezetvédelemért" kampánya által kitűzött célokat: 2010-ig váltsák fel a munkát terhelő adók 10 százalékát a környezeti erőforrások felhasználását sújtó adókkal, 2005-ig pedig szüntessék meg a környezeti szempontból káros közvetlen állami támogatásokat. 2 A zöld költségvetés legnagyobb ellenzői az ipar oldaláról kerülnek ki. ők arra hivatkoznak, hogy az ökoadók rontanák a nemzetközi versenyképességüket azon országbeli versenytársakkal szemben, ahol nem hajtanak végre környezetvédelmi pénzügyi reformot. Hangsúlyozta azonban, hogy a lakosság előtt az ipar képviselőinek sokkal kisebb a tekintélye, míg a civil szervezetek szavahihetősége nem kérdéses, így a zöld költségvetési reform gondolata egyre inkább kezd elfogadottá válni a döntéshozók és a közvélemény szemében.
A brit környezetvédelmi miniszter, Michael Meacher szerint a szigetországban a környezetvédelmi pénzügyi reform legnagyobb akadálya az, hogy a szegények számára az energiaszámlák kifizetése nagyon nagy terhet jelent, és további energiaár-emelést már nehezen tudnának elviselni. Nagy-Britannia kormánya egyszer már belebukott az energiaár-emelésbe, így ez ott igen érzékeny téma. A brit kormány arra a meglepő felfedezésre jutott, hogy az emberek nem szeretik az adókat. Ezt a megfontolandó felfedezést" a konferencia résztvevői sem vitatták, azonban többek szerint kompenzációval meg lehet oldani a kérdést, a szegényebb rétegeket lehet kárpótolni. Meacher ismertette továbbá, hogy a környezetvédelmi pénzügyi reform keretében bevezetett éghajlatváltozási díj" a lakosság energia-felhasználását nem érinti, ugyanakkor az ipari felhasználást többletadóval sújtja. Az ebből befolyó jövedelmeket leginkább energiatakarékossági beruházásokra fordítják.
Az e 5 (Európai Üzleti Tanács a Fenntartható Energiáért) igazgatósági tagjának, Paul E. Metznek a véleménye szerint a fenntartható fejlődést már nem annyira a megfelelő technológia hiánya korlátozza, hanem sokkal inkább a fennálló politikai és gazdasági keretek. Hangsúlyozta, hogy a zöld költségvetési reform célja nem a meglevő adók nagyságának növelése, hanem azoknak jobb, megfelelő adókkal való felváltása. Értelemszerűen az üzleti szektor számára a mindenkori profitot nem lehet garantálni, lesznek olyan ágazatok, amelyeket súlyosan fognak érinteni a környezetvédelmi pénzügyi reformok, ugyanakkor más ágazatok annak nyertesei lesznek. A szénipar sorsa például valószínűleg meg fog pecsételődni, és az ott tevékenykedő vállalkozásoknak újabb, környezetbarátabb energiaforrások után kell nézniük. Olyan nagy horderejű kérdéseket kell feltennünk, mint például kié a légkör?". Az éghajlatváltozás fenyegetésében már nem lehet úgy tekinteni a természeti erőforrásokra, mint aminek semmi sem árt, mindent el tud viselni.
Peter Coldrick, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) főtitkára kedvezőnek ítélte a zöld költségvetési reformban rejlő lehetőségeket a munkavállalók számára. A munkát terhelő adók felváltása ökoadókkal véleménye szerint mindenképpen előnyös, aminek munkahelyteremtő hatása is valószínű, a munkát terhelő elvonások csökkentésének előnyeit pedig nem igazán szükséges bemutatni. A gazdaságtörténetben minden nagyobb szerkezeti változás végső soron új munkahelyek képződését eredményezte. Az ipari forradalom során számtalan új munkahely keletkezett, amiből kiindulva most is van okunk reménykedni.
Daniel Cloquet, az Európai Ipari és Munkaadói Szövetségek Egyesülésének (UNICE) igazgatója komoly fenntartásokat fogalmazott meg a zöld költségvetéssel kapcsolatban. Véleménye szerint a vállalatok úgynevezett önkéntes vállalásai" sokkal jobb eredménnyel járnak. Azzal, hogy vállalatok önként vállalják, hogy csökkentik a szennyezőanyag-kibocsátásukat, nincs szükség az ökoadók alkalmazására. Kijelentette: az eddigi gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ökológiai szempontú adóztatás több kárral jár, mint haszonnal. Ezután John Hontelez háromszor tette fel a kérdést egymás után, hogy erre milyen konkrét eseteket tud mondani, az előadó viszont minden alkalommal csak ugyanazokat az általánosságokat ismételgette, de semmilyen példát nem tudott ismertetni állítása alátámasztására
Terry Barker a Cambridge Egyetemről kiemelte, hogy a környezetvédelmi pénzügyi reformot gondosan meg kell tervezni, és különös hangsúlyt kell fordítani a szegényebb rétegek kárpótlására. Például egy bevezetendő energiaadóból befolyó bevételekből úgynevezett ökobónusz, vagy rendszeres meghatározott összeg biztosítható a számukra. Az ökobónusz az egyén személyi jövedelemadóját csökkenti, míg akik nem rendelkeznek jövedelemmel, és így szja-t sem fizetnek, azok számára havonta meghatározott összeg folyósítható.
Lukács András felhívta a figyelmet arra, hogy az adóemelések a jövedelmükhöz viszonyítva valóban sokkal nagyobb terhet jelentenek a szegényebb rétegek számára, amennyiben azonban a valódi költségeket (beleértve a környezetszennyezés költségeit is) nem építik be az árakba, akkor abszolút mértékben számítva a gazdagabb rétegek jóval több rejtett támogatáshoz jutnak, mint a szegények. Ezért a jelenlegi helyzet nemcsak környezetvédelmi szempontból káros, hanem társadalmilag is rendkívül igazságtalan. Erre válaszolva Margot Wallström hangsúlyozta, hogy ez egy újabb hatékony érv lehet a zöld költségvetési reform megvalósításához.
Összességében a konferenciáról elmondható, hogy nagyon jól összefoglalta a zöld költségvetési reform jelenlegi helyzetét európai szinten. Egyetértés volt tapasztalható a reformok folytatásának szükségességét illetően, kiemelve a zöld költségvetés hatékonyságának bizonyítékait. Ugyanakkor fontos figyelmet szentelni a lakosság és az ipar fenntartásaira, az eredményeket pedig megfelelően kell kommunikálni.
Prága
A prágai Károly Egyetem által szervezett konferencia előadóinak egy része főleg elméleti tudással, mások főként gyakorlati tapasztalattal rendelkeztek. A hallgatóság többnyire cseh volt, a meghívott előadók viszont túlnyomórészt külföldiek, így az ott elhangzottak nemzetközi tudásra és tapasztalatra épültek.
Több résztvevő hangsúlyozta, hogy a környezeti adóbevételek nem fejezik ki a környezeti adók hatásosságát, és ezért egy ország ökoadó-rendszere nem ítélhető meg annak alapján, hogy bevételeinek mekkora része származik környezetvédelmi jellegű adókból. Ez egy különösen hangsúlyos gondolat volt, mivel jelenleg eléggé elterjedt az olyan jelzőszámok használata, amelyek az ilyen jellegű adóbevételeket vagy a bruttó hazai termék (GDP), vagy az összes adóbevétel arányában kifejezve végeznek országok között összehasonlítást. Rumen Gecsev, volt bolgár miniszterelnök-helyettes rámutatott arra, hogy az ilyen összehasonlítások a különböző országok eltérő gazdasági helyzete miatt is értelmetlenek. Míg Csehországban, Lengyelországban és hazánkban is a környezetvédelmi jellegű adókból származó bevételek a GDP százalékában kifejezve elérik a számos fejlett országra jellemző szintet, addig ezek abszolút mértékben csak töredékét jelentik a fejlett országok környezeti adókból származó bevételeinek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes országokban eltérő az összes adóbevételnek a GDP-hez viszonyított aránya is.
Többen foglalkoztak a támogatások kérdésével is. Bedrich Moldan professzor, Csehország korábbi környezetvédelmi minisztere kifejtette, hogy az EU a környezeti adózás tekintetében éllovasnak számít, és számos környezeti témában a világ számára példát mutatott Johannesburgban is, ugyanakkor alig lépett előre a környezetileg káros támogatások leépítése terén (például a mezőgazdaságban).
Bécs
Az Ausztriai Környezetvédelmi és Technológiai Társaság (ÖGUT) szervezésében megrendezett konferencia fő célja a környezetvédelmi pénzügyi reform európai szintű helyzetének megvitatása volt.
Talán a legérdekesebb előadást Nils-Axel Braathen, az OECD környezetvédelmi szakértője tartotta. Előadásában kiemelte, hogy az OECD megkülönböztetett figyelmet szentel a környezetileg káros állami támogatások leépítésének. Dolgoznak egy adatbázis kialakításán, amely az egyes országok konkrét káros támogatásait próbálja meg összegyűjteni. Ez a munka több évig fog tartani, ugyanis az egyes állami támogatások környezeti hatását mindig csak az egész gazdasági, szabályozási, törvényi háttérrel együtt lehet megvizsgálni. Mindazonáltal már most is látszik, hogy a legtöbb környezetileg ártalmas állami támogatásra elsősorban a mezőgazdaság, a halászat, a közlekedés és az energetika területén akad példa. Az ökoadók környezeti hatékonyságával kapcsolatban fontos megkülönböztetni a rövid és a hosszú távon jelentkező hatásokat. Az energiatermékek (üzemanyagok) árrugalmassága például rövid távon csupán —0,4; azonban hosszú távon már —0,6. Ez azt jelenti, hogy az energiatermékek árának 10 százalékos emelése hosszú távon az energiafelhasználást 6 százalékkal csökkentené. Az üzemanyagok árának változására való érzékenységet (az árrugalmasságot) jól szemlélteti az USA példája, ahol a nyolcvanas évekig növekedett a benzin ára, majd azután csökkenni kezdett, aminek következtében az autók üzemanyag-takarékosságának javulása a nyolcvanas évektől kezdve megállt (lásd az ábrát!).


Milan Scasny (Károly Egyetem Környezeti Központja, Prága) ismertette a legújabb csehországi fejleményeket, miszerint a Környezetvédelmi Minisztérium jövő év végére tervezi elkészíteni a környezetvédelmi pénzügyi reformról szóló javaslatát. Rámutatott arra is, hogy az Európai Unióban sokat beszélnek a gazdasági eszközök használatának szükségességéről a környezetvédelemben és számos kedvező eredményt mutatnak fel, ugyanakkor a valóság korántsem ilyen rózsás. Példaként említette, hogy a benzin adójának megengedett legalacsonyabb mértéke — reálértéken számolva — még akkor sem fogja elérni az 1980. évi szintet, ha az Európai Bizottság által jelenleg javasolt legnagyobb mértékű emelést hagynák jóvá a tagállamok — ami egyébként is kevéssé valószínű.
Lukács András hozzászólásában felvetette, hogy a környezetvédelmi pénzügyi reform keretében sokat foglalkozunk például az energiaadókkal, ugyanakkor nagyon kevés szó esik más jelentős területekről. Ilyen viszonylag elhanyagolt ügy a növekvő (zöld)terület-felhasználás befolyásolása gazdasági eszközökkel. A konferencia résztvevői egyetértettek a felvetéssel, szerintük is a jövőben komolyabban kell ezzel a témakörrel foglalkozni.
Szabó Zoltán
1 Environmental Budget Reform in Denmark. Policy Paper. Making Prices Work for the Environment. The Danish Ecological Council. Koppenhága, 2002. október (letölthető a http://www.ecocouncil.dk. honlapról).
2 A kampány honlapja: http://www.ecotax.info
3 A konferenciáról részletes beszámoló található a http://www.levego.hu/kiadvany/reform.htm honlapon.
4 A konferencia programja a http://www.oegut.at/publikationen/pdf/einladung—conference.pdf honlapon tekinthető meg. Az egyes előadások kinyomtatott változatai megtalálhatók a Levegő Munkacsoport irodájában.
5 A környezetvédelmi szempontból káros támogatásokkal foglalkozó OECD-anyagok www1.oecd.org/agr/ehsw honlapon találhatók meg.

Szabó Zoltán


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.