kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Cementipar — kell kiút

Az építőipar és az épületek használják fel világszerte a nyersanyagok 30, az energia 42 és a vizek 25 százalékát. A kibocsátások terén az összes légszennyezők 42, a szilárd hulladékok 25 és a szennyvizek 20 százalékáért tehetők felelőssé az épületek. Jelenleg a világon az egy főre jutó éves cement felhasználás 536 kg, míg számítások szerint környezetünk számára évi 80 kg-os felhasználás lenne optimális.
A cementgyártás alapvetően nyersanyag- és energiaigényes folyamat, bár hulladékszegény, mivel a leválasztott anyag egy részét visszavezetik a technológiába. A cement előállításánál az összekevert és megőrölt mészkövet, agyagot és egyéb adalékokat felmelegítik, és egyéb fizikai, illetve kémiai folyamatoknak vetik alá annak érdekében, hogy 1450 o C-on egy klinker nevű átmeneti anyag képződjön belőlük, melyből hűtés, kis mennyiségű gipsz hozzáadása és őrlés után portlandcement lesz.
A cement gyártása során por, nitrogén-oxidok, kén-dioxid és illékony szerves vegyületek kerülnek a levegőbe. A kemence szennyezőanyag-kibocsátása gyakorlatilag független a felhasznált tüzelőanyag tulajdonságaitól, és csaknem kizárólag a nyersanyagban lévő illóanyag részaránytól, valamint a magas hőmérsékletű lángban keletkező nitrogén-oxidoktól függ. A cement gyártásának több lépésekor is nagy mennyiségű szén-dioxid keletkezik: a kívánt kemence-hőmérséklet biztosításához szükséges tüzelőanyag elégetésekor, a mészkő dekarbonizációja során (szén-dioxid vesztése), illetve a gyártási folyamat (őrlés stb.) során felhasznált villamos energia előállításakor. Minden tonna cement előállítása — ha csak a mészkő dekarbonizációját vesszük figyelembe — 1 tonna szén-dioxidot termel. Az évente előállított 1,4 milliárd tonna cement felelős az összes szén-dioxid-kibocsátás 7%-ért. Az Európai Unió emiatt ökoadót kíván kivetni a cementgyártásra. Ha sem a technológia, sem a trend nem változik, akkor 2015-re — a várható évenkénti 5%-os növekedést alapul véve — a világ cementgyártásából adódó szén-dioxid-kibocsátás meg fog egyezni a jelenleg EU-beli összes szén-dioxid-kibocsátással.
Kiutat jelenthet az úgynevezett ökocement alkalmazása. Ökocement, azaz geopolimer cement előállításakor a kemence hőmérséklete csak a fele a szokásosnak (azaz 750 o C), tehát ebben az esetben csak harmadannyi fűtőanyagra van szükség, mint a hagyományos módszernél. A fűtőanyag radikális csökkenése miatt a belőle származó gázemisszió (nitrogén-oxidok, kén-dioxid, illékony szerves vegyületek és szén-dioxid) mértéke is csak harmadannyi. Ami még lényegesebb, hogy itt a reakció nem termel szén-dioxidot (a kálcium-karbonát kalcinációja esetén: 1 t cement-előállítás = 1 t szén-dioxid-kibocsátás). Azaz összességében ilyen esetben a hagyományos portlandcement előállításakor keletkezett szén-dioxid csupán 10—20%-a keletkezik.
Az ökocement alapanyaga lehet többféle építőipari melléktermék, hulladék (szálló por) és magnezit (magnézium-szilikát). Ha magnezitet adunk a portlandcementhez, akkor annak több előnyös tulajdonsága is lesz, többek között: tartósabb; ellenállóbbá válik a kémiai, toxikus anyagokkal szemben; emellett, ha szerves szálakat (pl: cellulóz) építünk bele, azok további szennyezőket és szén-dioxidot tudnak megkötni. Az ökocement felhasználható téglagyártáshoz is, ami azért különösen fontos, mert 1 tonna tégla előállításakor ugyancsak nagy mennyiségű, 28 tonna szén-dioxid keletkezik!
Az ökocementről tehát elmondható, hogy előállításakor legalább 80 százalékkal kevesebb szén-dioxid képződik, mint a hagyományos cement előállításakor, mely mind az alacsonyabb hőmérsékletből, mind a reakció másságából adódik, emellett bizonyos adalékok hatására képes megkötni bizonyos mennyiségű szén-dioxidot (bár globális mértékben elhanyagolható mennyiségűt).
Az ökocement mellett szükséges megemlíteni az úgynevezett biocementet is. Biocementnek hívjuk a baktériumok által speciális körülmények között, homok mátrixban kalcium és karbonát ionból létrehozott kalcitot (mészkő), melyet homokkal összeépítve egy cementnek megfelelő és ahhoz nagyon hasonló anyagot kapunk.
Tehát, mint a bevezetőből kiderült, szükség van új cementet előállító technológiákra, illetve cementet pótló anyagokra, ha nem akarjuk tovább veszélyeztetni Földünket. Ezek az új eljárások igen reménykeltők, még ha túlzóak is azok az állítások, hogy az ökocement bevezetése helyettesítené az erdők szén-dioxid-szűrő hatását, és megoldaná a klímaváltozás problémáját.
Simon Gergely



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.